Előfizetés

A kormányozhatatlan ország: Románia

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:31
A Grindeanu-kormány engedett, de a tüntetések mégis folytatódtak Bukarestben FOTÓ: MTI/BARANYI ILDIKÓ
Másfél hónappal a parlamenti választások után máris inog a talaj a decemberben nagy fölénnyel nyert román balliberális koalíció lába alatt. Romániában furcsa, kusza, érthetetlen állapotok uralkodtak el, az ország a kormányozhatatlanság szélére sodródott, párhuzamos harcok és folyamatok színterévé vált. A polgári középosztály aktivizálódása, az országot eluraló korrupció elleni tiltakozása árnyékában kemény hatalomtechnikai játszmák zajlanak. És úgy tűnik, hogy akárcsak minden más esetben a rendszerváltás óta, ezúttal is a titkosszolgálat kerül ki ebből győztesként.

A többszázezres romániai tüntetések és azok nemzetközi fogadtatása láttán bennem egy régi kép ötlött fel. Olyan kép, amelyet magam is csak történelmi tanulmányaimból ismerek. Csehszlovákia 1968-as szovjet lerohanásakor, az akkor már épp három éve hatalmon lévő Nicolae Ceausescu elmondja híres beszédét, öklét Moszkva felé rázva. Egycsapásra ő lett a nyugat kommunista sztárja, olyannyira, hogy Richard Nixon amerikai elnök egy évvel később megteszi történelmi lépését – Romániába érkezik 1969. augusztus 2-án. Nem akármilyen vizit ez, addig amerikai elnök soha nem látogatott kommunista országba, ez a megtiszteltetés pedig épp a vasfüggöny mögötti világ legprimitívebb és legocsmányabb diktátorát, a Kárpátok Géniuszát érte.

De sorban fogadják Ceausescut a nyugati kancelláriák, miközben Romániában egyre nő a személyi kultusz. 1975-ben a diktátor Romániája megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt is, amit csupán az utolsó száz méteren, 1988-ban veszít el. Igaz, közben 1979-ben Afganisztán szovjet lerohanását is elítéli Ceausescu és Románia (Jugoszlávia mellett) nem bojkottálja a los angeles-i olimpiát sem 1984-ben. Románia eközben éhezik, fázik, nyomorog, kemény valutáért kiárusítja zsidó és német kisebbségét.

Nyilván, erős túlzás ez az összehasonlítás, de úgy érzem, hogy most már évek óta a nyugat ugyanezt a hibát követi el a román úgynevezett korrupcióellenes harc és a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kapcsán. Tény, hogy Románia a térség egyik legkorruptabb országa - legalábbis a nemzetközi mérések szerint, bár az idén Magyarország és Románia azonos helyezést ért el -, de a tíz éve dübörgő korrupcióellenes harc égbekiáltó visszaélésektől hemzseg, a legjobb indulattal sem lehet azt állítani róla, hogy tiszteletben tartja a jogállamiságot, eljárása, módszerei elfogadhatóak lennének egy tényleges jogállamban. (A megvádoltak sok esetben a sajtóból értesülnek az ellenük indult eljárásról. A DNA-tól folyamatosan szivárognak a bizonyítatlan vádak, az ügyészség komoly titkosszolgálati segítséggel működik, beleértve a kétes hátterű lehallgatásokat is. Sokszor a megvádolt közszereplők családi otthonait is lerohanják a maszkos, gépfegyveres különítmények.) Az is vitathatatlan, hogy a korrupcióellenes harc helyhatósági és parlamenti választások környékén mindig felpörög, amit elég nehéz következetesen a véletlen számlájára írni.

Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a DNA túlhatalommal rendelkezik, amivel él és látványosan visszaél, Romániában pedig fokozatosan, de biztosan épül az ügyészállam a jogállam romjain. A létező politikai és általános társadalmi korrupció elleni fellépés jogosságát nem megkérdőjelezve – hiszen ez Románia egyik legnagyobb rákfenéje – megkockáztatom, hogy a korrupcióellenes harc visszaélései miatt egy ennél még nagyobb problémát okozott. Olyan bizalmi válságot eredményezett, amely rendkívül sérülékennyé tette a törékeny román demokráciát. A döntéshozatal a demokratikus jogállam intézményeiből a tárgyalótermekbe, az igazságszolgáltatás-titkosszolgálat összefonódásából kialakult erőtérbe kezd áttevődni, az „utca” pedig már senkinek és semmilyen intézménynek nem hisz, ami azt előlegezi meg, hogy nem is a demokratikus intézményrendszertől várja a megoldást.

Sőt, az is látszik, hogy miközben a kiábrándult tömegek demokráciáért, jogállamért, tiszta, korrupciómentes országért küzdenek utcai tiltakozásukkal, valójában egyáltalán nem érzékenyek semmiféle jogállamiságot sértő intézkedésre (például illegális lehallgatások, a DNA túlkapásai, ártatlanok meghurcolása). A tízéves propaganda megtette hatását, „a cél szentesíti az eszközt” elvét vallja a tömeg. A cél pedig nem más, mint a korrupt döntéshozók megbüntetése, akiknek köszönhetően, úgy vélik, még gyerekeik számára sincs jövő az országban.

A DNA egyre jobban teljesít
A Korrupcióellenes Ügyészség 2015-ös mérlege (a 2016-ost még nem mutatták be) szerint az intézmény hatékonysága évről-évre növekszik, 2015-ben rekordot döntött:
  • 1250 esetben emeltek vádat magas és középszintű korrupcióért
  • Ötször több minisztert és parlamenti képviselőt vádoltak meg, mint az ugyancsak sikeresnek tartott 2013-as évben. A vádlottak között volt egy miniszterelnök (Victor Ponta), 5 miniszter, 16 képviselő és 5 szenátor, 97 polgármester és alpolgármester, 15 megyei tanácselnök és helyettes, illetve 32 nagy állami vállalat vagy ügynökség vezetője
  • A vádemelésekben szereplő csúszópénz összege 431 millió eurót tett ki, ami a 2016-2017-re és 2018-ra, az autópálya építésre előirányzott költségvetés mértékével egyenlő.
  • A 2016 decemberében zárult négyéves parlamenti ciklus 588 honatyája közül 80-nak gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással
  • A román igazságszolgáltatás eddig 4 szenátort és 12 képviselőt ítélt el jogerősen, 4 szenátor és hét képviselő ellen született első fokú ítélet, 20 honatya ellen emeltek vádat, 33 ellen folyik jelenleg is bűnvádi eljárás.
  • Eddig 20 volt minisztert ítéltek letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre

Pillanatnyilag hiába vonta vissza vitatott sürgősségi kormányrendeletét a Grindeanu-kabinet, az utca nem enged, kormányváltást akar, alig hét héttel a választás után. A rendszerváltás óta nem volt ekkora, többszázezer embert napokon át megmozgató tömegtüntetés Romániában. A kényes helyzetbe került szociáldemokrata-szabadelvű, PSD-ALDE kormánykoalíció nagyobbik pártja, a PSD elnöke, a priusza miatt a miniszterelnökségről lemaradt Liviu Dragnea külföldről irányított összeesküvésről, az ellenzék és az államfő puccskísérletéről beszél. (Dragnea egyik kedvenc mumusa Soros György, de ezúttal nem nevezte meg felbujtóként.) A román és a nemzetközi sajtó túlnyomó többsége pedig valamiféle román tavaszként értékeli a megmozdulást. És talán mindez egyben benne is van. A lakossági felháborodás ugyanis csak azt követően robbant ki január 18-án, miután Klaus Johannis államfő látványosan megjelent a kormányülésen, megakadályozandó, hogy a kabinet elfogadja a Btk.-t és a büntetőjogi perrendtartást módosító, illetve a közkegyelmi sürgősségi kormányrendeletet. Önmagukat mentenék a korrupt PSD-sek, hangoztatták a tüntetők, és minden bizonnyal ez sem volt mellékes szempont, hiszen a DNA a legtöbb korrupt személyt épp a PSD soraiban találta meg mindmáig.

Hogy az ellenzéki pártoknál kevesebb a becstelen politikus, vagy a DNA igazságérzete szelektív, az másodlagos kérdés, mert ma már a lakossági megítélés szerint a PSD a politikai korrupció szinonimája. A tüntetések akkor váltak többszázezressé, amikor a múlt hét elején, késő este, „az éj leple alatt” mégis elfogadta a rendeletet a kormány. A tömeget felháborította az eljárás pimaszsága és az, amint megfogalmazták a tüntetők: nem elég, hogy szétlopják az országot, még hülyének is nézik a választót.

A DNA legnagyobb fogásai
  • Adrian Nastase volt miniszterelnököt (PSD) letöltendő börtönbüntetésre ítélték
  • Victor Ponta volt miniszterelnök (PSD) ügyében még nincs végleges ítélet
  • Liviu Dragnea, a PSD jelenlegi elnöke két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, egy másik eljárás folyamatban van ellene
  • Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, jelenleg a szenátus elnöke. Ellene hamis tanúzásért, bűnpártolásért folyik eljárás
  • Traian Basescu korábbi államfő ellen telekspekulációs ügyben, pénzmosás vádjával folyik bűnvádi eljárás

Csakhogy e jogos felháborodás mellett párhuzamosan az is megtörtént, hogy az államfő az utcán tüntetett a tömeggel, az ellenzéki pártok, amelyek leszerepeltek a választáson, kormányváltást követelnek. De egy dologgal nem számol az ellenzék. Azzal, hogy a tömeg zöme a polgári középosztályhoz tartozik, elméletileg inkább jobboldali, mintsem bal, de valójában ideológia és programmentes, amorf, amit semmi más nem mozgat, mint a politikai osztály elleni lázadás és elégedetlenség. És ennek a lenézett, egészében bűnözőnek, korruptnak tartott politikai osztálynak a része az ellenzék is.

Miért írtam azt a felvezetőben, hogy ennek a sokszereplős játszmának a végső győztese úgyis a titkosszolgálat lesz? Azért, mert a kétes, korrupcióellenes szappanoperában ott van, volt mindvégig a szolgálatok egymás elleni harca is. Az 1989-es rendszerváltó forradalomról később kiderült, hogy a szolgálatok közötti belső leszámolás külső megnyilvánulása is volt. Az 1990-es marosvásárhelyi fekete március, a román-magyar véres etnikai konfliktus érdekes módon épp akkor robbant ki, amikor a felszámolt Securitate utódjának, a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) égetően szüksége volt legitimitásra. A bányászjárásokról sem meglepő módon kiderült, hogy könyékig benne volt a SRI. Most pedig a forradalom utáni legnagyobb romániai tömegtüntetésre bizonyára nem véletlenül került akkor sor, amikor a SRI fennállása legnagyobb válságát élte. Igaz ugyan, hogy egy szökésben lévő, megvádolt üzletember videoüzenete nyomán, de a SRI operatív igazgatóját, Florian Coldeát felfüggesztették.

A vád szerint, amely ugyan nem bizonyított, mint ahogy a DNA elsődlegesen nyilvánosságra kerülő vádjai sem, az SRI szürke eminenciása a DNA vezetőjével, Laura Codruta Kövesivel együtt az irányítása alatt tartja az államfőt. Azzal zsarolják Klaus Johannist, hogy bűnvádi eljárásokat indíttatnak ellene, illetve a felesége ellen. Az üzletember azt is állítja, hogy Coldea Pontát is többször megzsarolta. Nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen Traian Basescu volt államfő is megszólalt, aki az elmúlt években a hírszerzés szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta. Basescu, aki elnöksége alatt maga is előszeretettel támogatta a DNA-t, már azt vallja, a hírszerzés túl nagy befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és a közéletben, ami visszaélésekre ad lehetőséget.

Más a tüntetési kultúra
A netadó elleni tüntetéseken sem csupán egy rövidtávú előny érdekében mentek utcára az emberek, volt korrupciós szál is, hiszen akkor volt az amerikai kitiltási botrány, és akkoriban derült fény az ÁFA-visszaélésekre is, ezek vitték tovább a tüntetési hullámot – vélte lapunk megkeresésére Mikecz Dániel.
A Republikon Intézet mozgalomkutatója szerint a netadós és a romániai demonstrációk abban hasonlítanak, hogy választások után kezdődtek. Romániában nemrégiben rendezték a parlamenti választást, az internetadós tüntetések előtt pedig Magyarországon önkormányzati választásokat tartottak. Az ilyen időszakokban pedig a szakember szerint a választók a csalódások miatt érzékenyebbek a politikai eseményekre, ezért könnyebben mozgósíthatóak a tömegrendezvényekre.
A romániai eseményeknek az is lökést adott, hogy bár az alkotmánybíróság korábban hasonló döntést hozott a korrupciós ügyekkel kapcsolatban, mégis a közvélemény számára a semmiből jött a törvénymódosítás. „Hasonló volt itthon is, hiszen az internetadó ötletét is hirtelen dobták be, a választások után” – vázolta Mikecz. A szakértő úgy látja, Romániában átalakult a tüntetési kultúra, ezért lehet nagyobb tömegeket az utcára vinni: ott az elnök, illetve a korrupcióellenes főügyész is cselekvő aktor, akikben az emberek szövetségest láthatnak a korrupciós ügyek kapcsán, és úgy érzik megéri tüntetni valamiért.
Továbbá az is motiváló, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem egy pártpolitikai aktor, így ha intézményi szinten nem is, de a nyilvánosságban partnere lehet a tüntetőknek. Magyarországon ilyen szervezet híján egyedül az ellenzéki pártok foglalkoznak korrupciós ügyekkel, ám politikai szereplő lévén ők is korrupciógyanúsak lehetnek az emberek szemében, míg a DNA-val szemben Romániában nincsenek ilyen félelmek. „Márpedig a korrupció elleni tüntetéseken az egész politikai réteg kompromittálódik, így pedig két lehetőség maradt: valaki magában demonstrál, vagy beáll az általa legkevésbé gyanúsnak tartott ellenzéki párt mellé” – vázolta a Republikon szakértője.
Emlékeztetett, a Transindex portálja több olyan írást közölt korábban, amelyek szerint Romániában olyan társadalmi csoportok tüntetnek, amelyek érzékenyebbek az urambátyám rendszerre a többinél, emellett pedig nem passzívak politikailag, s van tapasztalatuk is a témában. Ez általában a középosztályra jellemző, ez a réteg mozgósítható a legjobban. „Magyarországon is van hasonló réteg, a netadó ellen például jellemzően fiatalabb, képzettebb állampolgárok tüntettek, akik viszonylag jó anyagi körülmények közül jöttek ki az utcákra, tehát volt vesztenivalójuk az intézkedéssel” – vázolta.
Szánthó Péter

Pavilonkert épül a Városligetben

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:18
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Feszl Frigyes 1860-ban készült tervei alapján épül három pavilon a Városligetben.

A Liget Budapest Projekt részeként, a korábbi bódék helyén épülő, április elején nyíló pavilonokban kávézó, cukrászda és ajándékbolt kap helyet.

Pavilonkert épül a Városligetben

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:18
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Feszl Frigyes 1860-ban készült tervei alapján épül három pavilon a Városligetben.

A Liget Budapest Projekt részeként, a korábbi bódék helyén épülő, április elején nyíló pavilonokban kávézó, cukrászda és ajándékbolt kap helyet.