Közlekedési káoszba költöznek a budai Várba

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:04
Javában folyik az egykori karmelita kolostor átépítése, ahová Orbán Viktor költözik FOTÓ: Tóth Gergő
Jelentős változásokra lenne szükség ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a Várba költöző hivatalnokok élete, mivel a hely jelenleg nem alkalmas kormányzati központnak - vélte V. Naszályi Mária. A helyi önkormányzati képviselő szerint átgondolatlan volt a költözés terve, például a tömegközlekedéssel igen nehézkes lenne megközelíteni a beköltöző tárcákat.

Nem lesz egyszerű dolga azoknak a hivatalnokoknak, akik a Belügyminisztériummal, a nemzetgazdasági tárcával (NGM), Orbán Viktor titkárságával, vagy a Miniszterelnökséggel együtt a Várba teszik át székhelyüket, s tömegközlekedéssel járnának dolgozni. V. Naszályi Mária szerint nem volt átgondolt lépés a minisztériumok Várba költöztetése, a lépés abszolút le fogja terhelni a Várnegyed közlekedését, ha minden marad a jelenlegi formában, hiszen csak a Bécsi kapunál, illetve a Dísz térnél lehet felmenni, ezek áteresztőképessége pedig igencsak csekély.

A Párbeszéd helyi önkormányzati képviselője emlékeztetett, javasolták, hogy a közlekedésfejlesztési operatív program keretein belül a 16-os buszjáratot - amely az egyetlen mód arra, hogy tömegközlekedéssel a Várba lehessen jutni - fejlesszék buszcsaláddá, s közvetlenül legyenek elérhetőek olyan közlekedési csomópontok, mint a Batthyány tér, a Baross utca, vagy a Fény utcai piac. Emellett azért sem lesz egyszerű dolga a tömegközlekedéssel munkába járó hivatalnokoknak, mert a 16-os vonalon csupán kis befogadóképességű buszok közlekednek, "nagyobb, csuklós járműveket nem is lehetne használni a szűk utcákon a Várban". V. Naszályi szerint a járatsűrítés sem jöhet szóba, hiszen a 16-os így is 3-4 percenként jár napközben.

A politikus ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a Várnegyedben elektromos buszok járnak, ugyanakkor az önkormányzat ahhoz nem járult hozzá, hogy a megállóknál úgynevezett indukciós töltőpontokat hozzon létre, így a járműveket a végállomáson lehet csak tölteni, út közben nem. "Viszont a buszok több mint 3,5 tonnásak, így károsítják a Várban lévő utakat, és az azok alatt húzódó, védett pincerendszereket, barlangokat. És a helyzet a minisztériumok bezsúfolásával csak romlani fog" - aggodalmaskodott. A buszok nem bizonyultak jó vételnek egyébként, mert a téli időjárásban meghibásodtak. Az Index tudósítása szerint az elektromos buszok naponta átlagosan ötször romlanak el. A BKV tavaly huszat vásárolt belőlük, darabonként175 millió forintért. Jellemzően a párásodás, illetve az ajtók rossz szigetelése okoz gondot.

A helyi ellenzék emellett "autós invázióra" is számít az I. kerületben, amely ugyancsak nehezíteni fogja az itt lakók életét, s a parkolást mélygarázsok építésével akarja megoldani a kormányzat. "A kerületi építési szabályok változásából arra lehet következtetni, hogy a Dísz tér alá is mélygarázst terveznek. Bár ezt nyíltan nem mondták ki, gyűjtjük a bizonyítékokat ezzel kapcsolatban" - mondta V. Naszályi. Az is aggodalomra ad okot, hogy a hegy nyugati oldalán, a Lovas útnál kétszintes építményt terveznek 173 gépkocsi számára, s a környék lakói csak az építési engedély beadásakor tudták meg, hogy óriásberuházást indítanak a fejük felett. Emiatt egyébként lakossági tiltakozás is indult, mivel a '30-as években volt egy földcsuszamlás a területen, s az emberek félnek, hogy ez megismétlődik. Szilvágyi László, a Magyar Mérnöki Kamara geotechnikai tagozatának elnöke a Magyar Nemzetnek megerősítette: a terület csúszásveszélyes, és ezt támasztja alá a főváros több mint egy évtizede készített településszerkezeti tervében szereplő besorolás is. A lakók szerint elfogadhatatlan az a hivatalos magyarázat, hogy éppen „a mélygarázs óvná meg a várfalat” az összeomlástól. A Várkert Bazár alatti parkolóval együtt összesen öt mélygarázs készül a budai Vár körül több mint 10 milliárd forintos költséggel.

A Párbeszéd politikusa egyáltalán nem tartja jó ötletnek, hogy a tárcák és a miniszterelnök is a Várba költöznek, mivel a terület túl kicsi, s ezért alkalmatlan erre. Hozzátette, egy sikeres kormányzatnak reprezentáció helyett inkább a logisztikára kellene helyeznie a hangsúlyt: értelmesebb, praktikusabb lenne, ha az összes tárca az Országház és a képviselői irodaház környékére összpontosulnának, erre vannak is alkalmas ingatlanok, nem kellene a Várban tönkretenni a műemléki épületeket - mondta V. Naszályi, aki szerint a Várnak inkább kulturális negyedként kellene funkcionálnia. A politikus szerint így a Vár inkább egy közigazgatási intézmény lesz, s kihal belőle az élet.

Mivel a kormányzati munka jelenleg a pesti oldalon összpontosul, a költözéssel minden bizonnyal meg fog nőni a járműforgalom. Többek között ezt kifogásolva is döntött úgy tavaly tavasszal a Nemzeti Hauszmann Bizottság három tagja, hogy lemond a tisztségéről. A kabinet szerint viszont pont az épülő mélygarázsok miatt nem lesz többletterhelés.

Újabb százmilliók a Kossuth térre
Új projektcégek alapított az állam a Kossuth tér és környéke további felújítására, amely első körben félmilliárdba kerül, de lesz ez még több is - írta a Világgazdaság, amely szerint Steindl Imre Programiroda Nonprofit Zrt. néven jegyezte be a cégbíróság a felújítását menedzselő céget. Az induláshoz 505 millió forint közpénzt kapott a kiemelt állami projektcég, amelynek a tulajdonosi jogait az Országgyűlés Hivatala (OH) gyakorolja. A tér renoválására eddig becslések szerint 31 milliárd forintot költöttek, de az építkezések még bőven tartanak. A Földművelésügyi Minisztérium épületeit és az egykori Kúria épületét is át akarják építeni, és a Néprajzi Múzeum épülete is új funkciót kapna.

Szerző

Bokros még bízik az előválasztásban

Február közepéig várja a MoMa, hogy a baloldal visszaüljön a tárgyalóasztalhoz. Bokros Lajos pártelnök a Klubrádióban emlékeztetett, legutóbb január 10-én egyeztettek volna egymással a pártok az előválasztásról, ám az a forduló az MSZP kérésére elmaradt.

Tudomásul vették, hogy időközben Botka László lett a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, ám a MoMa elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a szocialisták a szegedi polgármestert indítják az előválasztáson. Nem szereti a mutyizást, az informális tárgyalásokat – reagált arra a hírre, miszerint egy politológus Gyurcsány Ferenc DK-elnök háta mögött egyeztetett több baloldali vezetővel. Bokros kitart a január 10-én elhalasztott tárgyalások folytatása mellett. Minden más „berepülés” teljesen felesleges időhúzás – fogalmazott.

Megírtuk, Botkát január 18-án hallgatta meg az MSZP elnöksége, és egy óra múltán egyhangúlag felsorakoztak kormányfő-jelöltsége mellé. Szeged szocialista polgármestere akkor a Népszavának világossá tette, nem akar amerikai típusú előválasztást, mert azt nagyon könnyen meghekkelheti a Fidesz. Kiderült, saját miniszterelnök-jelöltségéről a tárgyalóasztalnál szeretné meggyőzni a partnereket.

Gyurcsány Ferencről decemberi, a 168 órának adott interjújában Botka azt mondta, az ő személyes véleménye jobb a DK elnökéről, mint az átlag magyar választónak. Ennek ellenére: „az a fontos, amit a számok mutatnak: a választók stabil kétharmada nem szavazna arra a listára, amin ő szerepel.” Múlt szombati évértékelőjében Gyurcsány összeesküvéssel vádolta meg az MSZP, az Együtt, a Párbeszéd vezetőit és Botkát, az egyik politológust, „kéretlen királycsinálót” pedig azzal, hogy ő irányítja a cselszövést, amivel a volt miniszterelnököt és pártját ki akarják szorítani az együttműködésből.

A DK elnöke tegnap az InfoRádióban már arról beszélt, Lengyel László próbálta titokban rávenni Niedermüller Pétert, a DK alelnökét, hogy pártja elnökségével és elnökével szemben politizáljon. Lengyel lapunknak hétfőn nyilatkozva azt mondta: nagyon örülne, ha a demokratikus pártok és mozgalmak azon törnék a fejüket, hogy hogyan képesek a magyar társadalom érdekében egymással összefogni, és nem összevissza beszélnének.

A Párbeszéd tavaly októberben jelezte, közös egyéni jelöltekkel és közös demokratikus ellenzéki listával akarják 2018-ban legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt. Az Együtt viszont közös egyéni jelöltekkel, ám külön országos listával indulna a választásokon.

Szerző

Rekordot döntött az idegenellenesség Magyarországon

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:02
Menekültek kényszerülnek várakozni Horgosnál MTI Fotó: Molnár Edvárd
2017 januárjában ismét korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség mértéke Magyarországon, és a nullához közelít az idegenbarátok aránya – derül ki a Tárki kutatásából.

A Tárki negyedszázada méri a magyar lakosság idegenekkel kapcsolatos véleményét. A kérdés így szól: „Magyarországnak minden menedékkérőt be kell-e fogadnia, vagy senkit, vagy éppen mérlegelni kellene azt, hogy kit fogadunk be.” Az így mért idegenellenesség 2012 és 2015 közötti – a korábbi évekhez képest eleve magasabb – értéke 2016 januárjára gyorsulva, majd az azóta eltelt évben lassan, de tovább növekedett. Eközben a mérlegelők aránya a valaha mért legalacsonyabb szintre esett vissza, s az idegenbarátok aránya továbbra is elhanyagolható. 2017 januárjában tehát a magyarok zöme nyíltan elutasít minden menedékkérőt, s alig több mint harmaduk hajlandó mérlegelni ezt.

Ha a 2014. júliusi – a kormány morális pánikkeltő kampánysorozatának kezdete és a tömeges átvándorlás (nem bevándorlás!) – első hullám előtti utolsó adatfelvételünk eredményéhez viszonyítjuk az azóta végzett hat kutatás tapasztalatait, akkor azt látjuk, hogy az idegenellenesség növekedése, a mérlegelők fogyása és az idegenbarátság eltűnése nem egyenletesen ment végbe.

2014-hez képest 2015 áprilisában csak az idegenellenesek aránya nőtt meg a mérlegelők rovására, azaz egyre többen vállalták nyíltan menekültellenes véleményüket. A 2015. júliusi és októberi adatok szerint ezzel szemben nőtt a mérlegelők, s csökkent az idegenellenesek aránya, miközben fogyásnak indult az idegenbarátok amúgy is kis tábora. Másként: mindkét szélsőség aránya csökkent a „reálpolitikusi” módon való gondolkodás terjedése miatt. 2016 januárjára az idegenellenesség kiugró mértékűvé vált (s azóta is folyamatosan nő), a mérlegelők aránya visszaesett a 2015. áprilisi szintre, s az idegenbarátság elfogyott. Azóta ez a trend lassulva, de folytatódik.

A fenti tendenciának egyik lehetséges magyarázata a következő: mivel az átmenekülők száma csak májusban kezdett rohamosan nőni, az idegenellenesség áprilisban mért kiemelkedő aránya elsősorban a Fidesz 2014. év végi népszerűségvesztésének ellensúlyozására kitalált kormányzati kommunikáció terméke lehetett. Nyáron és kora ősszel, amikor az átvándorlás valóban tömeges volt, akkor – az idegenbarátság hirtelen csökkenése mellett – a mérlegelők aránya nőtt meg, vagyis amikor valóban volt miről gondolkodni, mit mérlegelni, másként szólva „reálpolitikát” folytatni. Miután október után lényegében megszűnt a menedéket keresők átáramlása Magyarországon, s ugyanakkor a kormány azóta is nyomogatja a morális pánikgombot – lásd a migránsok és az EU bevándorlási politikájával szembeni szabadságharc újabb állomásait: a népszavazás és az ahhoz megálmodott alkotmánymódosítás (némi győzelmi hazudozással fűszerezett) buktája, illetve a civil szervezetek ellen irányuló harc felelevenítése, mint a Soros személyében megnyilvánuló világméretű összeesküvés elleni szabadságharc –, ismét csökkent a mérlegelők és az idegenbarátok mozgástere, és újra tere lett a nyílt idegenellenesség növekedésének.

Szerző