Közlekedési káoszba költöznek a budai Várba

Jelentős változásokra lenne szükség ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a Várba költöző hivatalnokok élete, mivel a hely jelenleg nem alkalmas kormányzati központnak - vélte V. Naszályi Mária. A helyi önkormányzati képviselő szerint átgondolatlan volt a költözés terve, például a tömegközlekedéssel igen nehézkes lenne megközelíteni a beköltöző tárcákat.

Nem lesz egyszerű dolga azoknak a hivatalnokoknak, akik a Belügyminisztériummal, a nemzetgazdasági tárcával (NGM), Orbán Viktor titkárságával, vagy a Miniszterelnökséggel együtt a Várba teszik át székhelyüket, s tömegközlekedéssel járnának dolgozni. V. Naszályi Mária szerint nem volt átgondolt lépés a minisztériumok Várba költöztetése, a lépés abszolút le fogja terhelni a Várnegyed közlekedését, ha minden marad a jelenlegi formában, hiszen csak a Bécsi kapunál, illetve a Dísz térnél lehet felmenni, ezek áteresztőképessége pedig igencsak csekély.

A Párbeszéd helyi önkormányzati képviselője emlékeztetett, javasolták, hogy a közlekedésfejlesztési operatív program keretein belül a 16-os buszjáratot - amely az egyetlen mód arra, hogy tömegközlekedéssel a Várba lehessen jutni - fejlesszék buszcsaláddá, s közvetlenül legyenek elérhetőek olyan közlekedési csomópontok, mint a Batthyány tér, a Baross utca, vagy a Fény utcai piac. Emellett azért sem lesz egyszerű dolga a tömegközlekedéssel munkába járó hivatalnokoknak, mert a 16-os vonalon csupán kis befogadóképességű buszok közlekednek, "nagyobb, csuklós járműveket nem is lehetne használni a szűk utcákon a Várban". V. Naszályi szerint a járatsűrítés sem jöhet szóba, hiszen a 16-os így is 3-4 percenként jár napközben.

A politikus ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a Várnegyedben elektromos buszok járnak, ugyanakkor az önkormányzat ahhoz nem járult hozzá, hogy a megállóknál úgynevezett indukciós töltőpontokat hozzon létre, így a járműveket a végállomáson lehet csak tölteni, út közben nem. "Viszont a buszok több mint 3,5 tonnásak, így károsítják a Várban lévő utakat, és az azok alatt húzódó, védett pincerendszereket, barlangokat. És a helyzet a minisztériumok bezsúfolásával csak romlani fog" - aggodalmaskodott. A buszok nem bizonyultak jó vételnek egyébként, mert a téli időjárásban meghibásodtak. Az Index tudósítása szerint az elektromos buszok naponta átlagosan ötször romlanak el. A BKV tavaly huszat vásárolt belőlük, darabonként175 millió forintért. Jellemzően a párásodás, illetve az ajtók rossz szigetelése okoz gondot.

A helyi ellenzék emellett "autós invázióra" is számít az I. kerületben, amely ugyancsak nehezíteni fogja az itt lakók életét, s a parkolást mélygarázsok építésével akarja megoldani a kormányzat. "A kerületi építési szabályok változásából arra lehet következtetni, hogy a Dísz tér alá is mélygarázst terveznek. Bár ezt nyíltan nem mondták ki, gyűjtjük a bizonyítékokat ezzel kapcsolatban" - mondta V. Naszályi. Az is aggodalomra ad okot, hogy a hegy nyugati oldalán, a Lovas útnál kétszintes építményt terveznek 173 gépkocsi számára, s a környék lakói csak az építési engedély beadásakor tudták meg, hogy óriásberuházást indítanak a fejük felett. Emiatt egyébként lakossági tiltakozás is indult, mivel a '30-as években volt egy földcsuszamlás a területen, s az emberek félnek, hogy ez megismétlődik. Szilvágyi László, a Magyar Mérnöki Kamara geotechnikai tagozatának elnöke a Magyar Nemzetnek megerősítette: a terület csúszásveszélyes, és ezt támasztja alá a főváros több mint egy évtizede készített településszerkezeti tervében szereplő besorolás is. A lakók szerint elfogadhatatlan az a hivatalos magyarázat, hogy éppen „a mélygarázs óvná meg a várfalat” az összeomlástól. A Várkert Bazár alatti parkolóval együtt összesen öt mélygarázs készül a budai Vár körül több mint 10 milliárd forintos költséggel.

A Párbeszéd politikusa egyáltalán nem tartja jó ötletnek, hogy a tárcák és a miniszterelnök is a Várba költöznek, mivel a terület túl kicsi, s ezért alkalmatlan erre. Hozzátette, egy sikeres kormányzatnak reprezentáció helyett inkább a logisztikára kellene helyeznie a hangsúlyt: értelmesebb, praktikusabb lenne, ha az összes tárca az Országház és a képviselői irodaház környékére összpontosulnának, erre vannak is alkalmas ingatlanok, nem kellene a Várban tönkretenni a műemléki épületeket - mondta V. Naszályi, aki szerint a Várnak inkább kulturális negyedként kellene funkcionálnia. A politikus szerint így a Vár inkább egy közigazgatási intézmény lesz, s kihal belőle az élet.

Mivel a kormányzati munka jelenleg a pesti oldalon összpontosul, a költözéssel minden bizonnyal meg fog nőni a járműforgalom. Többek között ezt kifogásolva is döntött úgy tavaly tavasszal a Nemzeti Hauszmann Bizottság három tagja, hogy lemond a tisztségéről. A kabinet szerint viszont pont az épülő mélygarázsok miatt nem lesz többletterhelés.

Újabb százmilliók a Kossuth térre

Új projektcégek alapított az állam a Kossuth tér és környéke további felújítására, amely első körben félmilliárdba kerül, de lesz ez még több is - írta a Világgazdaság, amely szerint Steindl Imre Programiroda Nonprofit Zrt. néven jegyezte be a cégbíróság a felújítását menedzselő céget. Az induláshoz 505 millió forint közpénzt kapott a kiemelt állami projektcég, amelynek a tulajdonosi jogait az Országgyűlés Hivatala (OH) gyakorolja. A tér renoválására eddig becslések szerint 31 milliárd forintot költöttek, de az építkezések még bőven tartanak. A Földművelésügyi Minisztérium épületeit és az egykori Kúria épületét is át akarják építeni, és a Néprajzi Múzeum épülete is új funkciót kapna.