Romák csak kísérettel mehetnek át a Gozsdu udvaron?

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak azok a fiatal lányok, akiket állításuk szerint azért nem engedtek át kíséret nélkül szombat este a Gozsdu Udvaron, mert roma származásúak. 

Az incidensről két beszámoló is született vasárnap a Facebookon. Az egyiket egy külföldön élő, de most hazalátogató roma lány írta, aki éppen azért költözött el, mert hiába tanult és dolgozott szorgalmasan, kisgyermekkora óta bántalmazásnak volt kitéve származása miatt.

Az Index korábban elérte a történet egyik szereplőjét, aki elmesélte: mindössze át akartak haladni a Gozsdu udvaron, de biztonsági őrök állították meg őket és azt mondták, csak az ő kíséretükben haladhatnak át. Egyikük kabátján szerepelt a Gozsdu felirat. Az őrök megerősítették, hogy a lányok származásuk miatt kapnak kíséretet, mire ők a felettesükkel szerettek volna beszélni. Mint kiderült, a férfi maga is roma származású, és közölte, hogy sajnálja a dolgot, de utasításba kapta, hogy így járjon el a romákkal.

A Gozsdu Facebook-oldala jelezte, elhatárolódnak bármilyen megkülönböztetéstől, diszkriminációtól, nagyon sajnálják az ügyet és azonnali vizsgálatot indítanak, hogy kiderüljön, mi történt pontosan. Közérdekű bejelentést tett a feljelentéseiről ismert fideszes Tényi István is, a politikus a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordulva emlegette közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés gyanúját. Tényi azt írta, amennyiben szükséges, szabálysértési eljárás lefolytatását kéri.

Szerző
Frissítve: 2017.02.07. 10:05

Jogsértő a szigorúbb egyetemi felvételi

Alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét - állapított meg az alapvető jogok biztosa.

Székely László hétfőn kiadott jelentésében rámutatott, a szabályozást előkészítő szaktárca nem vette figyelembe az oktatási szintek egymásra épülésnek követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

A kormány rendelete szerint 2020-tól csak az kerülhetne be a felsőoktatásba, akinek legalább középfokú nyelvvizsgája van. Ám az ombudsman felhívta a figyelmet, rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei, s jelenleg a nemzeti alaptantervből és a kerettantervből sem következik a diákok nyelvvizsgára való felkészítésének kötelezettsége, ezért a bevezetés sérti az oktatáshoz való jogot.A jelentés szerint a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesült érettségiző tanulóknak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tett idegen nyelvből középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű nyelvvizsgát.

Székely László arra is rámutatott, a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő az új feltételekre való felkészülésre. A kerettanterv felkészülési idő nélküli bevezetése pedig nemcsak az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos helyi feltételrendszer hiányát, hanem a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette.

Az ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.

Szerző

Édes-sós adószabály

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:06

A költségvetés nyert, a piaci kínálat kicsit idomult, az egészségnyereség viszont még nem látható – így összegezhető röviden a csipsz-adó első kerek öt évének eredménye.

Eddig mintegy 122 milliárd forintot fizettek be a cégek a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése, 2011 óta a költségvetésnek - tudta meg a Népszava. A befolyt összeg évről évre növekszik, 2011 négy hónapjára alig több mint 3 milliárdot, tavaly pedig ennek kereken tízszeresét kapta költségvetés e címen a túl sós, túl édes termékek forgalmazóitól.

Ami az egészségkárosító termékek adójából befolyik, azt mint többletforrást megkapja az egészségügy – nyilatkozta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, akinek 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében. Az első teljes évben befolyt összeg az egészségügyben dolgozók béremelését szolgálta.

Az új közteher, közismertebb nevén a „csipsz-adó” bevezetésének egészségpolitikai célja az volt, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kisebb legyen a fogyasztás, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin, csökkentsék a felhasznált egészségtelen összetevők arányát. A törvény hatálya alá az előrecsomagolt cukrozott készítmények, az üdítők, a gyümölcsíz, az ízesített sör, az alkoholos frissítők, az energiaitalok, a sós snackek, valamint a levesporok, ételízesítők tartoznak, amennyiben cukor-, só- illetve koffein tartalmuk meghaladja a meghatározott határértéket. 2015 januárjától pedig az alkoholos italok is adóköteles termékek lettek.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját. E cikkek kínálata és forgalma csökkent. A gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán: 70 százalékuk csökkentette, a többiek pedig teljesen elhagyták azt. A neta-köteles termékeik forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett. A kutatásból kiderül az is, hogy e termékekből kedvelőik negyedével, harmadával kevesebbet vásárolnak, mint az adó bevezetése előtt egy évvel.

Az eredményekhez Bodrogi József hozzátette: egészségpolitikai siker, hogy az energiaital-gyártók csökkentették termékeik koffein, illetve taurin tartalmát. Emiatt az általuk eredetileg literenként fizetendő 250 forintos adó, negyvenre mérséklődhetett, ám ezen italok cukortartalma maradt. Például egy liter kóla egészségadója ma már csak hét forint. Ez az plusz költség viszont nem elég ahhoz, hogy visszatartsa a vásárlókat. De nem is feltétlenül a sokszor emlegetett kóla a legproblémásabb, még ha abból egy pohárban tíz teáskanyálnyi cukor is van. A jeges tea ennél is többet tartalmaz és háromszor annyi is fogy belőle, mint a kólából.

A közgazdász aggályait pedig alátámasztja a legutóbbi Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat, miszerint még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem. Hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint öt évvel ezelőtt. A többlet felét a cukrozott üdítőkből, ízesített ásványvizekből, és energiaitalokból veszi magához a lakosság, 15 százalékát pedig tartósított gyümölcsökből (lekvár, dzsem), 10-10 százalékát cukrozott tejtermékekből, édességekből, kekszekből eszik meg a magyarok.

Az Egészségfejlesztési Intézet elemzése is megjegyzi, óriási probléma, hogy az emberek csaknem harmada nem is hallott a neta bevezetéséről, jelentős hányaduk egyáltalán nem vagy tévesen ismerte a neta hatálya alá tartozó termékek körét, és harmaduk-negyedük az új adó bevezetésének céljaival sincs tisztában. A közgazdász szerint is hiba, hogy az adó mellett nincs erőteljes lakossági kampánya a programnak.

Bodrogi József büszke arra, hogy a hazai egészségnevelő adó messzire vitte hírünket a világban. Úgy tudja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)hamarosan külön jelentést hoz nyilvánosságra a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos tapasztalatokról.

Szerző
Frissítve: 2017.02.09. 14:43