bírósági tárgyalás;sikkasztás;hűtlen kezelés;KSE-ügy;csalás;

2017-02-07 06:50:00

KSE - Több százmilliós visszaélés

Ma lesz Szegeden az első bírósági tárgyalása annak a kecskeméti ügynek, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják a Kecskeméti Sportegyesületeket Működtető (KSE) Kft. egykori ügyvezetőjét és marketingigazgatóját, mindezt az MSZP Demokrácia Központjának feljelentése nyomán.

Lapunkban hat évvel ezelőtt írtunk erről, hogy a feljelentés szerint az önkormányzati tulajdonú cég fiktív arculati, illetve marketing számlákkal próbálta elkerülni az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket. Az ügyészségi vizsgálatok szerint mindösszesen 452 225 175 forint kár keletkezett, az eljárás során nem térült meg, a kiutalt összegek felhasználása nem volt nyomon követhető – olvasható a vádiratban. Ehhez jön még a KSE Kft. 2012-ben elrendelt felszámolása során feltárt összeg: a felszámoló 335 584 811 forint tőke erejéig jelentett be polgári igényt.

A kifizetésekért az azóta lemondott Feyér Zoltán ügyvezető felelt, aki a mai napig az önkormányzati fenntartású Sportiskolában vezető tisztséget tölt be. Ő az elsőrendű vádlott, míg a másodrendű Vörösmarty Attila, a cég volt marketingigazgatója. Utóbbi személye azért különösen érdekes, mert a kecskeméti Fidesz elnöke, valamint 2010-14 között frakcióvezetője volt, és az akkori polgármester, Zombor Gábor bizalmasának számított. A vádlottak padján foglal helyet továbbá 3 cégvezető, egyikük Mezei Richárd, korábbi válogatott kézilabdázó, a Pick Kézilabda Zrt-nek az ügy miatt lemondott elnöke.

Van a történetnek egy feledésbe merült mellékszála is, amelyben a lapunk birtokába került dokumentumok szerint kifejezetten az önkormányzati támogatással éltek vissza a sportcég vezetői. A 2011-ben született 54 milliós szerződést kizárólag az ifjúsági-utánpótlás kosárlabda, kézilabda és röplabda működésére, utazásaira, meccseinek költségeire használhatták volna fel. Ennek ellenére több mint 28 millió forintot a perben is szereplő fiktív számlákkal számoltak el marketingköltség címén. A kecskeméti önkormányzat pénzügyi osztálya ezeket a számlákat be is fogadta. Ezért Király József, az MSZP kecskeméti frakciójának vezetője maga tett feljelentést 2016. január 18-án.

A Legfőbb Ügyészség ezt költségvetési csalásnak minősítette, és továbbította a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségre, ahol egyébként a KSE-perben is vádat emeltek. Ott azonban nem sokat foglalkoztak az új fejleményekkel, hanem elküldték a KSE-per büntetőbírójához. Nyomozást azonban ebben külön nem rendeltek el, a Szegedi Törvényszék elnöke azt válaszolta a feljelentőnek, hogy az ügyben tárgyalások vannak kitűzve december 1-től. A vádiratában azonban nem esik szó az 54 millió forintos ifjúsági sporttámogatásról. Nem is eshet, hiszen a KSE-perben a vád hűtlen kezelésről szól, utóbbi pedig költségvetési csalás. Mások a szereplői is, ugyanis Zombor Gábor jegyzi a szerződést és az a pénzügyi osztály fogadta be a számlákat, amelynek osztályvezetője, Finta Zita néhány hónapja az MNB alapítványa által létrehozott kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem kancellárja lett.

A Szegedi Járási Ügyészség tavaly február 11-én adott tájékoztatást arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádemelési javaslattal adta tovább az ügyet a Szegedi Járásbíróságnak. A legelső tárgyalásokat 2016 decemberére írták ki, ám végül azt elnapolták, és 2017. február 7-én, kedden kezdődik a tárgyalása a szövevényes ügyeknek, melyekben az első feljelentést még 2011-ben tette a kecskeméti Demokrácia Központ.

Nem egyedi eset?
Király József, az MSZP kecskeméti frakciójának vezetője szerint feltehetően nem egyedi eset, ahogy Kecskeméten különböző csatornákon eltüntették a közpénzt. A politikus azonban úgy gondolja, ezeknek a visszaéléseknek a feltárása nagyon nehéz, hiszen a kecskeméti ügyben is hat évet kellett várni arra, hogy a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére a feljelentés után elkezdődjön a bírósági tárgyalás, ami még nem mindig nem jelenti az ügy lezárását, mert lehetetlen megjósolni, hány tárgyalási nap lesz, és mikor születik jogerős ítélet.
Király úgy véli, nagyon kevesen vállalják, hogy ekkora energiákat mozgósítsanak a törvénytelenségek feltárására, ha valaki bele is kezd egy ilyen harcba, feladja, amikor folyamatosan falakba ütközik.