Milyen pszichológiai folyamatok mozgatják a polgári pereket, és hogyan lehet ezeket befolyásolni?
Polgári perbe az ember általában nem egy konfliktus kirobbanásának másnapján kerül. Sokszor hónapok, akár évek alatt alakul ki olyan helyzet, amit a felek már nem tudnak egymás közt feloldani, ezért a közhatalom segítségét kérik, hogy tegyen köztük igazságot. Ez is egy szolgáltatás (miként a nevében benne is van), amit az állam az adónkból (és az illetékből) biztosít, joggal várjuk el tehát, hogy kielégítően működjön. Csakhogy a gyakorlatban a perek a konfliktusok jelentős részét nem feloldják, hanem elmélyítik, ami újabb pereket termel – nem véletlen, hogy a közvélemény nincs túlzottan megelégedve a magyar bíróságok munkájával. A jogi praxisban ezért is kaphat egyre nagyobb szerepet a pszichológia fejlődő tudománya, amit akár a tanúk szavahihetőségének ellenőrzésére, akár konfliktus feloldására alkalmazhatnak a bírók és az ügyvédek. Az ELTE jogi karának jogpszichológiai tudományos diákkörének előadásán az ELTE-n pszichológia szakot is végzett Grád András ügyvéd (aki a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának első magyar munkatársa volt) mutatta be a hallgatóknak, milyen pszichológiai folyamatok mozgatják a polgári pereket, és hogyan lehet ezeket befolyásolni.
