- Vörösiszap-per - Felmentés helyett új eljárás

– A legrosszabbat elkerültük, nem zárult felmentésekkel az ügy. De azért elégedettségre sincs okunk, hiszen semmivel sem kerültünk közelebb az igazsághoz, a valódi felelősök felkutatásához – így vont mérleget Ferenczi Gábor, Devecser jobbikos polgármestere, miután kiderült, hogy a Győri Ítélőtábla határozata szerint elölről kell kezdeni a vörösiszappert.

A táblabíróság – nagy sajtóérdeklődés mellett – hétfő délelőtt hirdette ki a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófa nyomán indult perben a másodfokú határozatát. E szerint hatályon kívül helyezték a Veszprémi Törvényszéken tavaly januárban hozott ítéletet, amelyben felmentették a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját – köztük a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt is – a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és minden más vád alól. A törvényszék akkor arra jutott, hogy „altalaj eredetű stabilitásvesztés” okozta a katasztrófát.

A Győri Ítélőtábla tanácselnöke, Zólyomi Csilla, a távirati iroda tudósítása szerint a másodfokú határozat indokolásában azt mondta: a Veszprémi Törvényszék széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott meg, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, de több eljárási szabályt is megsértett. A tanácselnök egyebek mellett azt kifogásolta: az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. – Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe – sorolta Zólyomi Csilla, aki nehezményezte azt is, hogy nem derült ki, a törvényszék miért fogadott el egyes szakértői véleményeket, és másokat miért nem.

A Győri Ítélőtábla elnöke Széplaki László mindezt később azzal egészítette ki: komoly munkát végzett a Veszprémi Törvényszék, ám az ítélet indoklásában olyan hiányosságok voltak, amelyek miatt a határozat alkalmatlan a felülbírálatra. Széplaki László szólt arról is, hogy a megismételt eljárásba a bíróság beemelheti a korábbi bizonyítást, így nem kell újból beidézni a tanúkat, nem kell új szakértői vizsgálatokat sem elrendelni, ami gyorsabb eljárást tesz lehetővé.

A Győri Ítélőtábla határozata szerint az új eljárás is a Veszprémi Törvényszéken indul majd. Annak ellenére is, hogy a Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, az esetleges új eljárásból elfogultság miatt a Veszprémi Törvényszéket zárják ki. Az ítélőtábla szerint azonban erre nincs szükség, egy másik tanács felállításra viszont igen, mert az előző eljárást vezető bírónak „egyfajta meggyőződése” már kialakult az ügyről.

Alighogy Győrben kihirdették a másodfokú határozatot, a katasztrófa által leginkább sújtotta településeken, Devecserben és Kolontáron percről percre többekhez jutott el a hír, hogy megsemmisítették a vádlottakat felmentő ítéletet és új eljárás indul. A megkérdezett helyiek szinte kivétel nélkül megkönnyebbüléssel vették tudomásul a döntést.

– Meggyőződésem, miként sok más helybelinek, hogy most olyanok is ültek a vádlottak padján, akiknek nem kellett volna ott lenniük. És akadnak jó néhányan, akinek ott lett volna a helyük, de eddig megúszták a felelősségre vonást – jelentette ki a Népszavának Tokolics Gyula, akinek felesége édesapját és édesanyját vesztette el a vörösiszap-áradatban. A férfi úgy vélekedett, abszurdum, hogy a Mal egyszerű, utasításokat végrehajtó melósai, a szivattyús meg a gátőr is a vádlottak padján ül, de például a tározó tervezője, az építést jóváhagyó hatóságok vezetői, a megfelelő ellenőrzést el nem rendelő hivatalok illetékesei közül senki sincs ott.

Hasonló módon közelített az ítélethez a kolontári Lehmann Sándor.

– Inkább tartson húsz évig a per, vagy mentsenek fel mindenkit, mint hogy egyetlen embert is ártatlanul ítéljenek el – mondta végtelen nyugalommal a 87 éves férfi, pedig ő is azok között van, akik megjárták a poklot 2010. október 4-én. Kolántárnak azon a részén állt a házuk, amelyet elsőként ért el a feltartóztathatatlan áradat. A férfi a kertben dolgozott, a felesége kiáltott oda neki, hogy rohanjon, mert jön az iszap. Az utolsó pillanatban menekültek be a házba, s végül a fürdőszobában, a kád peremén, térdig az iszapban egyensúlyozva vészelték ár a legkritikusabb perceket. Lehmann Sándor így is kórházba került: az iszap súlyos égési sebeket okozott mindkét lábán.

– Alighanem megnyugvást hozna, segítene lezárni a történteket, ha elítélnék a felelősöket. Csakhogy nem olyan könnyű megtalálni a valódi felelőst, ráadásul közben ártatlan emberek mehetnek tönkre – mutatott rá a nyugdíjas férfi, s azzal folytatta. – Van egy ismerősöm a vádlottak padján, tudom, hogy mi volt a feladata és mivel magam is lehúztam több mint negyven évet a Mal elődjénél a timföldgyárban, pontosan tudom azt is, hogy neki semmi köze nincs a katasztrófához. Mégis ráment már minden pénze, oda vannak az idegei, talán már az egész élete is.

Alig hét kilométerre Kolontártól, a szomszédos Devecser főterén is hasonlóképp óvatosan fogalmazott a megkérdezettek többsége az ítéletről, s szinte kivétel nélkül azt mondták, egyre kevésbé hiszik, hogy lesz olyan döntés valaha, ami minden kétségre, kételyre megnyugtató választ ad. De azért – jegyezték meg többen is – még mindig jobb az új eljárás, mintha most felmentettek volna mindenkit. Ha kevesebben is, de akadtak, akik indulattal reagáltak az ítéletre:

– Négy betűből áll a véleményem erről az egész kutyakomédiáról. Vicc – fakadt ki a kisváros egyik boltjának névtelenséget kérő eladója, majd egyik vevője, egy divatosan öltözött asszony felé intett. – Őt kérdezze inkább, ő sokat vesztett.

– A családunkban három ház is odalett, de már szándékosan nem akarok foglalkozni az üggyel. Nem érdekel az ítélet, nem érdekelnek a felelősök, el akarom felejteni az egészet – jelentette ki a nő.

Felejtene Lipka Péter is, akinek két lányával és feleségével kellett új életet kezdenie a katasztrófa után. Házuk lakhatatlanná vált az iszapáradatban, és a károsultak számára épített új házak egyikébe költözhettek be.

– Magamban már lezártam ezt a dolgot – mondta a férfi, aki méhészként dolgozik, de a legtöbben egyházközség kántoraként ismerik, amikor a másodfokú ítéletről kérdezzük, majd aztán rövid hezitálás után úgy pontosítja szavait: – Legalábbis sokszor megpróbáltam már lezárni ezt a dolgot. De persze nem olyan könnyű, mert hiába kaptunk szép új házat, az embert mégiscsak megviseli az, ha egészen új életet kell kezdeni.

A férfi az ítéletről úgy vélekedik:

– Nem tudom, hogy ki a hibás, hányan felelősek, még csak arra sem utazok, hogy a Mal minden vezetője kerüljön börtönbe. Csak azt tudom, hogy meghalt tíz ember, és az nincsen rendjén, ha nem derül ki az igazság.

Üzent a kormány

A Győri Ítélőtábla határozatát nem csak a helyiek, hanem a kormányzat is minősítette. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményben azt írta: a kabinet az első fokú – a vádlottakat felmentő – ítéletet felháborítónak tartotta, ezért örül, hogy azt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság. A kabinet szerint „az emberek számára sem volt elfogadható az az első fokú döntés, mely szerint nincsen felelőse Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának.” Mindezek után a közleményben a kormány méltatta saját szerepét a katasztrófát követő helyreállításban, majd afféle figyelmeztetésként üzent a törvényszéknek: „Most már valóban csak az igazságszolgáltatáson van a sor.”

Noha meglehetősen furcsa, ha a kormány ítéletet mond egy ítéletről, az Orbán-kabinet regnálása idején és ebben az ügyben ez nem egyedülálló eset. Mint emlékezetes, tavaly februárban meglehetősen nagy politikai és jogi vitát szított az, hogy a fideszes Németh Szilárd bejelentette, vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a vörösiszapper első fokú ítéletével kapcsolatban. Akkor úgy fogalmazott: az emberek többségét joggal háborítja fel a felmentés.

A mostani kormányzati reakció már csak azért is meglepő, mert Németh tavalyi kirohanása után az igazságszolgáltatás feltűnően keményen visszavágott. Darák Péter, a Kúria elnöke is élesen reagált a fideszes bírálatra, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke akkor úgy fogalmazott: „Minden hatalmi ágtól kérem, hogy tartsa tiszteletben a bírói függetlenséget és bízzon a bírói felelősségben”