Merkel és Szydlo: fenn kell tartani a Moszkva elleni szankciókat

Európai ügyek, klímaváltozás, energia, s a migrációs válság egyaránt a napirenden szerepelt Angela Merkel tegnapi varsói látogatásán. A német kancellár tárgyalt Beata Szydlo lengyel kormányfővel, Andrzej Duda köztársasági elnökkel, este pedig Jaroslaw Kaczynskival, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével egyeztetett. Merkelnek és Szydlónak ez volt a negyedik kétoldalú találkozója.

Merkel a lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten Ukrajnával kapcsolatosan hangsúlyozta, az ukrajnai helyzet elfogadhatatlan, s egyelőre fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat. Merkel telefonon sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai szakadároknál és kezdjenek új tűzszüneti erőfeszítéseket.

A lengyel jogállamiság helyzetét illetően a német kancellár üdvözölte, hogy Varsó kész válaszolni a Velencei Bizottság és Brüsszel aggályaira egyaránt. Merkel ezúttal is hangsúlyozta, hogy Németország és Európa a zökkenőmentes transzatlanti kapcsolatok fenntartásában érdekelt, a közös értékek alapján.

A kancellár varsói látogatásának napjára időzítve a Frankfurter Allgemeine Zeitung interjút közölt Jaroslaw Kaczynskival, aki kifejtette, egyértelműen támogatja Angela Merkelt. Pozitívnak nevezte, hogy a kancellár kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, s Németország is katonákat küld a NATO kelet-európai missziójának keretében. A FAZ riportere emlékeztette Kaczynskit arra, hogy 2011-ben még azzal vádolta a kancellárt, hogy „lengyelellenes tengelyt” épít ki Moszkvával, ám – az ukrajnai háborúra is utalva – a PiS elnöke közölte, azóta megváltozott a helyzet, s a következő, szeptemberben esedékes német parlamenti választás után is az lenne a legjobb Varsó számára, ha Angela Merkel maradna a kancellári székben. „Különösen most, amikor Martin Schulz ellen lép fel” – említette meg Kaczynski, aki szerint az Európai Parlament volt elnöke „túlzottan kötődik Moszkvához”.

A PiS elnöke nemcsak Merkel, Donald Trump esetében is más véleményt fogalmazott meg, mint a budapesti kormány. Igen visszafogottan beszélt az új amerikai elnökről, aki „mond bizonyos dolgokat”. „Hogy aggasztanak-e Trump szavai? Nem ez a legjobb kifejezés erre. Egyes kérdések nem tisztázottak, de van egy előnye: nem avatkozik be más országok belügyeibe” – fejtette ki a FAZ-ban a lengyel politikus.

Veszélyben Varsó szavazati joga?

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes „irreális szcenáriónak" nevezte a finn EU-biztos, Jyrki Katainen kijelentését, aki azt mondta, az Európai Unió megvonhatja Lengyelország szavazati jogát, amennyiben Varsó nem tartja magát a jogállamiság szabályaihoz. „A jogállamiság kérdésében nem köthetünk kompromisszumot, egy ország vagy tiszteletben tartja, vagy nem" - mondta Katainen. Szymanski nem lát semmiféle ellentmondást, mivel szerinte a jogállamiság a lengyel alkotmány alapja. Varsó szavazati jogának megvonásához konszenzus kellene az EU-tagállamok között, a magyar kormány azonban már közölte, megvétóznák a döntést.