Nem drágulhat a kenyér - Ám ennek nagy ára lehet

Áremelést szeretnének elérni a pékek, de a kereskedők ellenállása miatt egyelőre a fogyasztóknak nem kell mélyebben a zsebükbe nyúlni. Ennek azonban később nagy ára lehet, mert egyre kevesebb a pék és a hazai pékség.

Legalább 30 százalékos áremelést tartana indokoltnak a Magyar Pékszövetség. Ezzel jóval 300 forint fülé ugrana a legkeresettebb félbarna, illetve fehér kenyér ára a legtöbb üzletben. Ám a fogyasztóknak egyelőre mégsem kell tartaniuk attól, hogy a mindennapi kenyérért mélyebben zsebükbe kell nyúlniuk. A sütőipari szereplők az agrárkamara kezdeményezésére ugyan egyeztettek volna a nagy élelmiszer láncokkal, de a 10 országos hálózatból csak a CBA, a Coop és a Tesco képviseltette magát a megbeszélésen. Az egyeztetésre elment a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, Nagy István is. A lapunkat tájékoztató iparági szakember elmondta, a láncok tárgyalni se nagyon akartak az átvételi ár emeléséről. Végül hajlandóságot mutattak az egyeztetésre, az pedig nagy kérdés, hogy a távol maradó láncok miként reagálnak majd.

Márpedig a kötelező béremelések, a rájuk rakódó járulékok, pótlékok alaposan megnövelték a sütőipari vállalkozók költségeit. Különösen a délután, illetve az éjszakai műszak lökte meg a költségeket. Ráadásul az ágazatban jelentős a garantált szakmai bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Az átlagbér tavaly bruttó 165 ezer forint volt a pékségekben, vagyis a bértorlódás miatt további emeléseket kellett kigazdálkodniuk. Erre pedig nem sok esélyük van az 1-2 százalékos adózás előtti nyereségből. Egyre nagyobb teher a túlóra kifizetése is, hiszen a sütőiparból is folyamatos az elvándorlás. Már nem csak a hagyományosnak nevezhető német nyelvterületre, Nagy-Britanniába utaznak hosszabb-rövidebb időre a hazai szakemberek, de Dániába is felbukkantak a magyar pékek. Emellett a Gabonaszövetség bejelentése szerint a liszt ára is emelkedik 5 százalékkal.

Az utóbbi 4-5 évben alig mozdultak a kenyérárak, miközben a minimálbér és a garantált bérminimum évente emelkedett, ha nem is a mostani brutális mértékben - tette hozzá az iparági szakértő. A hazai pékségek helyzetét tovább rontotta az utóbbi évtizedben Magyarországon megtelepedő 500-600 albán versenytárs. A szakember szerint ezeknek a vállalkozásoknak egy jelentős részének nem kifejezetten erőssége az adófegyelem.

Olyan okok nem látszanak, amelyek a kenyér árának 30 százalékos emelését indokolná - jegyezte meg a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az emelés mértéke az egyeztetések során alakul majd ki. Az elmúlt években a pékek a kenyér átadási árát szinten tartották, de a kereskedelemben az árak valamelyest még csökkentek is.

A lapunknak nyilatkozó sütőipari szakértő szerint azonban szó sincs arról, hogy a pékek lenyelték volna a lefelé araszoló gabonaárakból adódó "nyereséget". A nagy láncok, a pékségek legjelentősebb partnerei ugyanis az átvételi árakkal többnyire követték a mérséklődő felvásárlási árakat. Ráadásul egyre több láncnak, közöttük magyar tulajdonúnak is van saját péksége, amivel szintén erősítheti ártárgyalási pozícióit - tette hozzá a szakember.

Ha nem változnak a gazdálkodás körülményei, az egykor 1400-1500 pékségből megmaradt ezernél is kevesebb vállalkozásból újabb cégek húzhatják le a redőnyt. A sütőipart sújtja az is, hogy 2-3 éve megszüntették a pék-cukrász szakképzést. Ezzel nagyjából az utánpótlás is megszűnt, azaz évente 450-500 kezdő szakmunkástól fosztották meg a sütőipart - tette hozzá a szakértő. Ígéretet ugyan kaptak a szakoktatás vissza állítására, de eddig semmi nem történt.

Tavaly novemberben az agrárkamara szervezésében volt egy sütőipari-malomipari szakmai nap, ahol a gazdasági tárca egyik képviselőjétől ígéretet kaptak, hogy a kormányzat két éven keresztül támogatást ad a béremelés miatti költségnövekedés mérséklésére. Ezt az ígéretet később visszavonták.

Amennyiben nem változnak a gazdálkodás körülményei a 750-800 kis- és közepes pékség közül akár 200 is bedőlhet - jósolta az iparági szakértő.