Az utóbbi két év tapasztalataiból leszűrhető, hogy az Orbán-Simicska háború az ígéretek, és a be nem váltott fenyegetések csatája - értékelt lapunknak Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője szerint annyi történt, hogy a kormányzati körök kiszorították Simicska Lajos érdekeltségeit a különféle területekről, ő pedig valamennyire megpróbált visszavágni, de komolyabb ütésváltás nem történt: "ott van például a TV2 eladásának ügye, Simicska körei a mai napig perlik Andy Vajnát, a kormányfő emberét, de jó ideje semmi nem történik, és a fideszes érdekcsoport vígan üzemelteti a társaságot". Emellett ugyan gyakorta látják különféle kormányellenes megnyilvánulások, történések mögött Simicskát, Kiss szerint ezeknek az elméleteknek kevés valóságalapja lehet, legalábbis a fentiek tükrében.
Kiss Ambrus FOTÓ: NÉPSZAVA
A sajtóban gyakorta jelennek meg találgatások, hogy Simicska mikor fog "kitálalni" Orbánról, ám Kiss szerint ezeket a pletykákat is fenntartásokkal kell kezelni: "mint mondtam, eddig csak beváltatlan fenyegetéseket láttunk, és akkor sem biztos a siker, ha Simicska valami kompromittálót fog bedobni a választási kampányban - erre egyébként az ügynökváddal már tett kísérletet, annak nem sok hatása volt. Ugyanis egyedül a kormánypárt ázsióját rombolni nem célravezető, ha nincs egy alternatív, kormányváltó erő, ahová a szavazók átpártolhatnak". Emlékezetes, a G-nap után egy hónappal Simicska a Mandinernek azt nyilatkozta, Orbán katonakorukban jelentett róla a szolgálatoknak, amit a későbbi kormányfő be is vallott neki. A vállalkozó szerint Orbán később azt mondta, végül nem írta alá a beszervezései papírokat. "Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt" - tette hozzá. A miniszterelnök tagadta a vádakat, s azt mondta: "ilyen csinn-bumm cirkuszokat csinálni a magyar politikában, nem látom értelmét".
Azt pedig sem a Jobbik, sem Simicska körei nem ismerték el, hogy a sértődött üzletember a szélsőjobboldali pártot támogatná, hiszen ez egyik félnek sem jelentene előnyöket Kiss szerint. A probléma itt is ugyanaz, mint az előző felvetésben: a választókkal el kell hitetni, hogy a Jobbik jó alternatívája Orbánéknak, ez azonban az elemző szerint egyelőre nem sikerült.
Médiagondok
Orbán Viktor egykori barátjának két területen maradtak stabil érdekeltségei: a médiából folyamatosan próbálják kiszorítani, hiszen korábban a Metropolt be kellett szüntetniük, a Magyar Nemzet nem kap állami hirdetést, és a Hír TV-t ellenében is elkezdték építeni az Echo TV-t - sorolta a szakember. Ugyanakkor szerinte a UPC legutóbbi döntése mögé túlzás lenne politikát látni, hiszen a szolgáltató digitális csomagjaiban megmaradt a csatorna. Vitathatatlan azonban, hogy Mészáros Lőrinc azért vásárolta meg, és pumpált tőkét az Echo-ba, mert a fideszes médiából hiányzott egy hasonló "infotainment csatorna", hiszen az átalakított közmédia nem hozza az elvártakat.
A miniszterelnök egykori barátjának tehát nem sok mindene maradt, és a kormányzat ezeket is el akarja lehetetleníteni. Bár a UPC döntése mögött inkább üzleti érdekek húzódtak, hiszen a tévétársaság közölte, tárgyaltak a Hír TV képviselőivel a csatorna számára fizetendő műsorterjesztési díjról, ám az egyeztetések nem vezettek eredményre. Így Simicska tévéje 2017. február 5-én kikerült a UPC analóg csatornaválasztékából. Hozzátették, tovább tárgyalnak a tévé képviselőivel, addig is aki nézni akarja a Hír TV-t, váltson digitális csomagra. A változtatás a UPC-nél csaknem 120 ezer háztartást érint, hiszen bár a digitális átállás évekkel ezelőtt megtörtént, ez csak a földfelszíni jeltovábbításra vonatkozott, a kábeles tévére nem. A 24.hu szerint a UPC előfizetők 20 százaléka fogja analóg módon a televíziót, így ők már nem láthatják a nemrégiben leigazolt Kálmán Olga új műsorát a Hír TV-n. Ugyanakkor azt nem tudni, hogy a 120 ezer előfizetőből hányan néznék a csatornát, mivel erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, bár szakmai források szerint a Hír TV nézettsége gyakorta túlszárnyalja a közszolgálati hírcsatorna, az M1 adatait.
Nem ez az első eset, hogy Simicska tévéje nézőket veszít: tavaly év végén a PR Telekom tette ki őket a kínálatból. A társaság a szeptember közepén közölt felmondásában vis maiorra hivatkozott, mivel az RTL Klub és a TV2 részére fizetendő műsordíj olyan hatalmas anyagi terhet ró a cég számára, hogy a Hír TV-t így már nem tudják sugározni. A Hír TV bírósághoz fordult, amely január végén úgy határozott, a kábelcégnek vissza kell helyeznie a csatornát a kínálatba. Különösen is méltányolandónak tartotta a bíróság, hogy az intézkedés miatt a Hír TV elveszítheti nézői jelentős részét. Januárban egy másik kábelszolgáltató, a Tarr Kft. is olyan intézkedést hozott, amely tovább szűkítette a Hír TV nézőszámát. A Tarrnál ugyanis egyetlen tévés csomagban hagyták meg a hírcsatornát.
Ugyanakkor épül a Hír TV kormányzati konkurenciája, tavaly decemberben ugyanis Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester megvásárolta az Echo TV-t Széles Gábortól azzal a nem titkolt céllal, hogy egy milliárdos tőkeinjekcióval egy a Hír TV-hez hasonló csatornát építsen fel. Az átalakulás márciusra várható, addigra a egy teljesen új stábot terveznek felállítani, s a szakemberek javát a Hír TV-től csábítanák át. Bár a sajtóban olyan pletykák jelentek meg, hogy egy "második G-nap" volt a tévénél, Simicskáék nem aggódnak, mivel a 18-20 munkatárs elenyésző része távozik politikai okokból, jellemzően pénzért igazoltak Mészároshoz. Egyébként a Hír TV is tavasszal erősít, elindul az ellenzéki nézők körében igen népszerű Kálmán Olga műsora, őt az ATV-től sikerült átcsábítani tavaly decemberben.
Simicska Lajos (jobbról) és Fonyó Károly FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A lappiacon nem áll ilyen jól a Simicska-birodalom, komoly mélyütés volt a Metropol című, az üzletember jobbkeze, Fonyó Károly által tulajdonolt ingyenes napilap beszüntetése. Az újságot egyszerűen kiszorította a közterületekről a Habony Árpád és Győri Tibor korábbi fideszes államtitkár Modern Media Group Zrt.-je által kiadott Lokál, miután a BKK tavaly nem újította meg Simicskáék terjesztési szerződését, és a titokzatos miniszterelnöki tanácsadó állami hirdetésekkel kitömött lapját terjeszthetik százezres példányszámban az aluljárókban. A Metropol egy ideig próbált talpon maradni, ám végül tavaly júniusban Fonyó üzleti szempontok miatt a lap megszüntetéséről döntött. Habonyék megjelenése a piacon nyilvánvalóan a Metropol megfojtására irányult, ráadásul a kegyvesztetté vált Simicska lapjától a piaci és kormányzati hirdetők is átpártoltak a Lokálhoz, ami igen jelentős bevételkieséssel járt a Metropolnak. A Lokál köszöni, jól van, és milliárdos reklámbevételeket termel.
Miután Simicska és Orbán összeveszett, a Magyar Nemzet is kormánykritikus hangnemre váltott. Értelemszerűen ők sem kapnak hirdetéseket, s az állami szerveknél is a Magyar Időkre cserélték Simicska lapját. Ugyanakkor a lap egy ideig biztosan nem fog a Metropol sorsára jutni, mert a "nagyfőnök" szívügyének tekinti, hogy a Nemzet és a Hír TV megmaradjon. Ugyanakkor az újság példányszáma az elmúlt két évben folyamatosan esett. Értelemszerűen a kormánypárti politikusok sem gyakorta állnak szóba Simicska orgánumaival.
A rádióban is komoly konkurenciát kapott a Simicska-csoport, hiszen a budapesti Music FM ellenében elindult Andy Vajna Rádió 1-e, amely nem csak a fővárosi frekvencián, hanem a Baja, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Győr, Tihany, Miskolc, Heves és Nyíregyháza környékén is hallgatható. Emellett decemberben Vajna leigazolta az - egyébként egykoron szintén Simicska-érdekeltségű - államilag elhallgattatott - Class FM reggeli műsorának stábját, élén Sebestyén Balázzsal, ezzel sok százezer hallgatót vonzva a Rádió 1-hez. Természetesen Vajnánál gyakorta csendülnek fel a "Magyarország erősödik!" reklámszpotok. Elindult a Lánchíd Rádió kormányzati verziója is, a Karc FM-et az Orbánhoz lojális Gajdics Ottó vezeti.
Plakátbajok
Simicska másik üzleti területe a plakátpiac, itt Budapesten jelenleg áll a háború, de a kormányzat már dolgozik rajta, hogy valamiféle korlátozó szabályozással innen is kiszorítsa a Simicska-cégeket, és lecsökkenjen az egykori pénztárnok befolyása. Ám Kiss szerint nem lesz egyszerű olyan törvényt hozni, amely csak Simicskát érinti negatívan, a kabinetnek ez esetben meg kell küzdenie a szakmai szervezetekkel is, így pedig nem biztos, hogy végül bevezetik a szankciókat.
Orbán Viktor nem tréfál FOTÓ: NÉPSZAVA
Ismert, tavaly ősszel szivárgott ki a szakmai körökben egy olyan törvénytervezet, amely szerint a "túl nagy reklámzaj miatt" Magyarország összes köz- és magánterületen lévő óriásplakátjának mennie kell, és majd az önkormányzatok saját területükön, koncessziós eljárással kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki a mostaninál jóval kevesebb és kisebb méretű plakátokat a városokban, falvakban. A trafikjogok megszerzéséhez hasonló konstrukció biztos vesztesei a reklámfelületeket értékesítő Simicska-cégek lennének. Egy kapcsolódó javaslatot decemberben elfogadott a Ház, ám ez konkrétumokat nem tartalmazott, csupán annyit: a keretszabályozásokon felül a kormányzat majd a későbbiekben, rendeleti úton határoz a részletekről. Mindenesetre ha bevezetnék az őszi, Index által megszerzett tervezetben foglaltakat, akkor tilos lenne például hirdetőoszlopokon reklámozni. Ez gyakorlatilag kicsinálná Simicska Mahir Cityposter Zrt.-jét, hiszen a cég lényegében csak az oszlopokkal foglalkozik. Egyébként a vállalat jelenleg is perben áll a fővárossal, amiért 2015 végén felbontották a 25 évre kötött szerződésüket, s elkezdték leszerelni a Simicska-oszlopokat a közterületekről. Ettől a bíróság később eltiltotta az önkormányzatot, de már a több tucatnyi elszállított oszloppal is tetemes kárt okoztak a Mahir-nak.
Természetesen Orbán barátjának, Garancsi Istvánnak sem okozna fejfájást a tervezet, hiszen az nem tiltja be a villanyoszlopokról lógó hirdetéseket, ilyen reklámokat kirakni pedig egyetlen cégnek, az ESMA Zrt.-nek van joga jelenleg az országban, amelybe Garancsi még 2015-ben szállt be.
A Közgépet lenyomták
Simicska vagyonát tavaly 55 milliárd forintra becsülte a Forbes, ez valljuk be, messze van a fénykorától. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy legnagyobb építőipari cége, a Közgép Zrt. (amely elnöke januárban a kitiltási botrányban érintett Vida Ildikó volt NAV-elnök lett) immáron két éve nem kap újabb állami megrendeléseket, holott a bevételek javát a közbeszerzések adták. Ugyanakkor a Közgép tavalyi mérlegéből első látásra nem látszik, hogy lett volna G-nap, a bevétel még nőtt is. Az állami megrendelések kifutását jelzi viszont, hogy a társaság eszközeinek értéke 30 milliárddal csökkent, és jócskán megcsappant a Közgép követelésállománya is, ami vélhetően az állami munkák és előlegek kiesésének köszönhető. A Simicska cége 350 fős leépítése is jelzi, nincs minden rendben. A vállalkozó tavaly nettó nyolcmilliárdos osztalékot vett fel a hozzá köthető cégekből. Ez fele a 2015-ös adatoknak, de így is jelentős summa. Bár nyíltan senki nem mondta ki, de vélhetően az Orbán-Simicska ellentét miatt 2015 júliusában egy időre a Közbeszerzési Döntőbíróság (KDB) eltiltotta a Közgépet az állami tenderektől, mivel a vállalat egy kikötőfejlesztési tenderen nem pontosan adta meg a munkához használt hajók adatait. Ezért eredetileg három évig nem indulhattak volna közbeszerzésen, ám 2015 szeptemberében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette ennek végrehajtását a per befejezéséig. A per tavaly nyáron zárult le másodfokon, a Közgép győzelmével, fellebbezésnek helye nincs.
A kormányzat a Közgép helyett immár Szijj László Duna Aszfalt Zrt.-jét részesíti előnyben. Az építőipari vállalat már felül is múlta a "nagy elődöt", ugyanis míg a Közgép legjobb évében, 2014-ben 112 milliárdos bevételt könyvelt el, Szíjj cége a számítások szerint csaknem 125 milliárdot termelt ki 2015-ben. Érdemes megjegyezni, hogy a Duna Aszfalt bevétele 2010-ben csak 18 milliárd volt.
