Tavaly 18 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el az állami MVM tulajdonában lévő MVM Paksi Atomerőmű Zrt. - jelentette be tegnap Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója - egyszersmind atomerőművi elnök -, illetve Hamvas István, a nukleáris egység vezérigazgatója. Ez másfél milliárd forintos csökkenés a 2015-ös, közel húszmilliárdos nyereséghez képest. Igaz, az elmúlt évek során az érték állt már 40 milliárd forint körül is. Arra a kérdésünkre, hogy az MVM a tavalyi eredményből mekkora osztalékot tervez kivenni, Csiba Péter kitérő választ adott. Utalt arra, hogy az atomerőműből kivont osztalék mértékétől függetlenül az anyavállalat teljes mértékben állja az egység fejlesztési szükségleteit. Bár az MVM az elmúlt években felvette az atomerőmű teljes nyereségét - és ez idén is előfordulhat -, ismereteink szerint a fukusimai atombaleset miatti fejlesztések, a blokkok élettartam-hosszabbítása és más üzemeltetési okok miatt kész mintegy húszmilliárdos forrást biztosítani leányvállalatának.
Az árbevétel közel kétmilliárddal 175 milliárdra nőtt, ami - az Opten-adatbázis tanúsága szerint - nagyjából átlagos értéknek tekinthető. A több mint 16 terawattóra áramtermelésük újabb csúcsérték. Kimagasló a négy blokk több mint 90 százalékos kihasználtsága is. Ezen belül a 3-as blokk 100 százalékos értéke pedig a hasonló orosz technológiájú blokkok között világrekord. Hamvas István kiemelte a dolgozók rekordalacsony - az egészségre nyilvánvalóan nem ártalmas - sugárterhelését is.
Az atomerőmű tavaly a 31 terawattórás hazai áramtermelésen belül több mint 50 százalékot képviselt. A 44 terawattórás áramfogyasztáson belüli arány továbbra is 40 százalék alatti. A jelentős különbség oka, hogy Magyarországra nagy mennyiségű külföldön termelt, olcsóbb áram érkezik (igaz, beszámolójuk szerint ez az arány tavaly épphogy csökkent).
Hamvas István a nyugodt fejlesztések mellett tette le a voksát. Ide értendő például a négy blokk húszéves élettartam-hosszabbítása is. Ebből már csak a negyedikre várnak szakhatósági engedélyt. A felújítás költségeire Hamvas István lapunknak nem kívánt pontos választ adni. Egy szakértő erről úgy fogalmazott: az élettartam-hosszabbítás alatt alapvetően nem egy konkrét beruházás értendő. A négy blokk esetén a kifejezetten erre eddig elköltött összeg tízmilliárdos nagyságrendű. A jövőben, szükség esetén kicserélendő eszközök ára viszont már százmilliárdokra rúghat.
A magyar kormány nem kíván élni Vlagyimir Putyin múlt heti ajánlatával, miszerint az orosz kabinet a jelenlegi 80-ról akár száz százalékra is hajlandó lenne felemelni a Paks2-es fejlesztéshez nyújtott államközi hitel mértékét - fejtette ki Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint az elnök kijelentése elsősorban az orosz költségvetés stabilitását volt hivatott demonstrálni. A bővítési szerződés módosítását ellenben azért nem tartotta szükségesnek, mert a magyar fejlesztés pénzügyi helyzete szintén egyensúlyban van. (Ez azért fura, mert korábban szóba került az orosz hitelszerződés kiváltásának lehetősége is. A három éve rögzített, akkor Orbán Viktor által az évszázad üzletének minősített kamatnál ugyanis azóta a szabad piacon is olcsóbban jutnánk hitelhez.) Lázár János a kedvező kamatkörnyezetre utalva nem zárta ki, hogy az orosz hitelt alacsonyabb kamatú hitellel, előtörlesztve kiváltsuk. Hozzátette: Orbán Viktor Brüsszelben azt a tájékoztatást kapta, februárban lezárulhat az állami bővítés állami támogatási vizsgálata is. (A fejlesztés elindításának lényegében ez az utolsó akadálya.) Meglátása szerint idén előkészítő, jövőre tényleges munkálatok kezdődhetnek.
Jelentős hatékonyságemelkedéshez vezetett a fűtőelemek 12-ről 15 hónapra növelt használata, ami önmagában 3,2 milliárd forintot tett a nyereséghez. A négy jelenlegi blokk összesen 2 ezer megawattos teljesítményét további 30 megawattal növelik. Tavaly az atomerőműben 17 jelentéskötelezett esemény történt. Ezek közül egyik se érintette a biztonságot. Vagyis - csakúgy, mint az elmúlt négy év során - valamennyi úgynevezett nullás besorolást kapott.
A két cégvezető határozottan kiállt a - normál üzemben - szinte légszennyezés nélküli nukleáris technológia fenntartása, így a paksi bővítési tervek mellett is. (Az új blokkok fejlesztőcége nem az MVM, hanem a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá tartozik.) Annak kapcsán, hogy míg szakértők szerint a megújulóenergia-hasznosítás ára meredeken zuhan, a nukleáris egységek telepítése az egyre fokozódó biztonsági előírások miatt inkább emelkedik, azt kérdeztük, hogy a két ár meglátásuk szerint mikor érhet össze. Erre szintén nem kaptunk konkrét választ. Mint kifejtették: a megújulóenergia-hasznosítás mellett is kiállnak, de nem az atom helyett, hanem mellette. Arra az esetre ugyanis, amikor "nem süt a nap és nem fúj a szél", óhatatlanul más típusú erőműveket kell telepíteni - fejtette ki Csiba Péter. Meglátása szerint a megújulóenergia-alapú egységek esetében főképp a szabályozás - a termelési ingadozások más erőművek ki-bekapcsolásával történő kiegyenlítési - költsége magas.
Az idei tájékoztató a tavalyihoz képest szembeötlően nyugodtabb mederben zajlott. 2016 elején ugyanis még elevenen élt Lázár János ötletelésének emléke. A kancelláriaminiszter többek között kezdeményezte, hogy külföldi menedzserekkel cseréljék le a paksi erőmű vezetőit, hogy a Paks2-es fejlesztéshez hasonlóan a jelenlegi nukleáris egységek is kerüljenek át az MVM-től az őáltala irányított tárcához, valamint hogy csökkentsék a paksi atomerőmű későbbi tárolásra szolgáló kifizetéseit, illetve bizonyos, az áramát megvásárló MVM-nek fizetendő menedzsmentdíjakat. Ezek a kezdeményezések a jelek szerint végleg hamvába holtak.
