Évértékelő - Jobbik: sok minden kimaradt

Publikálás dátuma
2017.02.10. 18:01
MTI Fotó: Soós Lajos
A Jobbik szerint sok minden kimaradt a kormányfő évértékelő beszédéből, Orbán Viktor nem szólt a politikai ellenfelei elleni lejárató kampányokról és a korrupcióról sem.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök évértékelő beszédére reagálva elmondta: Orbán Viktor nem szólt arról, hogy aljas és bírósági ítéletekkel bizonyított módon lejárató kampányokat rendelt meg politikai ellenfelei ellen, ami keresztény és jó érzésű emberhez méltatlan, és ezért Magyarországtól kell bocsánatot kérnie.
A kormányfő nem beszélt arról, hogy "a korrupciót is csúcsra járatta", aminek az ügyészség nem találja a nyomát, miközben a Fidesz körüli politikusok tobzódnak a közpénzben - fogalmazott.

Volner János szerint a magyar gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározzák az uniós támogatások, a külföldön dolgozók hazautalásai és a járműipari cégek. Úgy vélte, Orbán Viktor hazudott, amikor azt állította, hogy Magyarország jövője biztosítva van, hiszen a magánnyugdíj-pénztári vagyon eltűnt.

Mint mondta, a miniszterelnök kínosan kerülte az egészségügy helyzetét, amellyel nem tudott és nem is akart megbirkózni a kormány. Orbán Viktor ugyancsak megkerülte a történelmi mélypontra süllyedt oktatásra vonatkozó észrevételeket - közölte.

A jobbikos politikus úgy látja, furcsa volt, hogy az ostorozza a liberális társadalmat, aki korábban maga is Soros György ösztöndíjasa volt. Orbán Viktor "a magyar politika legnagyobb szélkakasa", aki a szöges ellenkezőjét vallja annak, amit egykor hirdetett - mondta Volner János.

Szerző

Minimálbér - Magyarország a sereghajtók között

Óriási, mintegy kilencszeres különbség mutatkozik az Európai Unió tagállamai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derült ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) friss adataiból.

Az Eurostat abban a 22 tagországban vizsgálódott, amelyben törvény rögzíti a minimálisan kifizethető havibért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára.

Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1999 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 235 eurót. Magyarország a 17. helyen áll a mintegy 412 eurós havi minimálbérével.
Az uniós statisztikai hivatal pénteken közzétett jelentésében három csoportba sorolták a tagországokat a bruttó minimálbér euróban számolt nagysága alapján.

A havi 500 eurónál alacsonyabb minimálbért alkalmazó országok csoportjába tartozik Bulgária (235 euró), Románia (275), Lettország és Litvánia (380), Csehország (407), Magyarország (412), Horvátország (433), Szlovákia (435), Lengyelország (453) és Észtország (470).

Az 500 és 1000 euró közötti minimálbért előíró országok közé Portugália (650 euró), Görögország (684), Málta (736), Szlovénia (805), valamint Spanyolország (826) tartozik.

A legmagasabb, 1000 euró fölötti minimális bért fizető országok csoportjába hét állam tartozik: Nagy-Britannia (1397 euró), Franciaország (1480), Németország (1498), Belgium (1532), Hollandia (1552), Írország (1563) és Luxemburg (1999).
Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban szövetségi szinten januárban 1192 eurónak megfelelő összeg volt a minimálbér.

Az Eurostat vásárlóerő-paritás (PPP) alapján is összehasonlította a minimálbéreket, vásárlóerő-egységben (PPS) mérve azokat. Az országonkénti eltérés így jóval alacsonyabb, immár csupán háromszoros, mivel figyelembe veszik az árszintek közötti különbségeket is. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1659 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (501 PPS). Magyarországon 723 PPS értékű a minimálbér, amellyel az ország a 14. helyre került a vizsgált tagállamok között.

Szerző
Témák
EU minimálbér

Magyarország visszakerült a nemzetközi befektetői térképre

Világszínvonalú fejlesztésekkel lesz jelen Magyarország a világ első számú ingatlanos eseményén. Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) összefogása keretében népszerűsítik a kiemelt beruházásokat. Önálló standon, Budapest brand alatt mutatják be a Liget Budapest Projektet és a jelentős ingatlanfejlesztéseket a MIPIM nemzetközi ingatlan-szakkiállításon 2017. március 14-17. között Cannes-ban. 

A magyar főváros önálló standdal készül a MIPIM-re. A cannes-i kiállításon hagyományosan minden jelentős közép-európai nagyvárosnak saját standja van.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes elmondta: az elmúlt hat évben Budapest újra megtalálta önmagát és valóban nemzetközi szinten is jegyzett várossá vált. Ma megkérdőjelezhetetlen, hogy nem csak dicső múltja van Budapestnek, hanem fejlődő jelene és nagyon komoly tervei is a jövőre nézve. A hosszú távú városfejlesztési koncepciók, valamint a jövőbeni nagyrendezvények megvalósítása kiváló alapot nyújtanak arra, hogy Budapest a nemzetközi ingatlanfejlesztések és -beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává váljon. 

 A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tizenkét fővárosi és vidéki projektet is képvisel a kiállításon. Az Ügynökség célja a megjelenéssel, hogy a magyar befektetési környezet népszerűsítésén túlmenően felhívja a legjelentősebb iparági szereplők figyelmét a dinamikusan fejlődő magyar ingatlanpiacra, valamint az ígéretes, komoly megvalósíthatósági potenciállal rendelkező ingatlanfejlesztési beruházásokra. 

A magyarországi fejlesztéseknek komoly nemzetközi visszhangja van, 2017-ben a Liget Budapest Projekt az Európai Unió legjobb városfejlesztési nagyprojektje. A MIPIM Awards versenyében összesen 11 kategóriában mérik össze a különböző fejlesztési projekteket. A zsűri kategóriánként 4-4 projektet emel ki, s majd közülük választják ki az egyes kategóriák győzteseit. A Liget Budapest Projekt a legátfogóbb fejlesztéseket tartalmazó Best Futura Mega Project kategóriában került a világ idei 4 legjobbja közé.  Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint ez azt mutatja, hogy ma nincs ehhez hasonló léptékű és minőségű kulturális tartalmú városfejlesztési projekt Európában. 

A kiemelt városfejlesztések mellett számos beruházás vette kezdetét. Takács Ernő, az ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke úgy fogalmazott: Magyarország visszakerült Közép-Kelet-Európa befektetési térképére, sőt Budapest lett a régió tőkebefektetési szempontból legvonzóbb városa. Az összes projekt beruházási értéke meghaladja az 1,75 milliárd eurót, azaz az 560 milliárd forintot. A 2016-ban megvalósított és a 2017-ben indított projektek alapján gyakorlatilag még az élre is törhetünk a közép-kelet-európai ingatlanpiacon – emelte ki az IFK elnöke.

Szerző