Kétszázezer új ügyfél az Erste Banknál

Az elmúlt tíz évben nem volt akkora tranzakció a magyar bankszektorban, mint az amelyik ezen a héten zárult le, azzal hogy az Erste Bank átvette a Citibank lakossági üzletágát.

 Az akvizícióval 200 ezer ügyfél került át az Erstéhez, amely így elmondhatja magáról, hogy lakossági ügyfeleinek száma egymillió fölé nőtt - erről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Harmati László, az osztrák pénzintézet magyarországi leányának vezérigazgató-helyettese. Az Erste emellett a legnagyobb hazai hitelkártya-szolgáltató is lett, most már a piac 21 százaléka az övé. Azonban nemcsak ügyfeleket vettek át a Cititől, hanem 450 munkatársat és négy fiókot is - például Budapesten a Vörösmarty térit, illetve a Mammutban lévőt, így ott már két Erste-fiók is lesz. Mint lapunk a vezérigazgató-helyettestől megtudta, már több, mint 2800 dolgozójuk van, és országos szinten így már 127 Erste-fiókkal rendelkeznek. A bank által kezelt vagyon az átvétellel hozzávetőleg 30 százalékkal nőtt.

A bankvásárlás hosszú ideig tartott, hiszen 2015 szeptemberében jelentették be a vételt, amelyet még abban az évben jóvá is hagyott a jegybank és a versenyhivatal is. Az ügyfelek számára azonban a bankváltás csak a napokban zárult le. Az átvett citisek bankszámlaszámai megváltoztak, de csak a számlaszámok első nyolc – bankot azonosító – jegye módosult. Az átvett ügyfelek új erstés betéti kártyát és hitelkártyát kaptak, de a PIN-kódok maradtak a régiek.

A pénzintézet egyértelműen sikeresnek ítélte meg - az általuk alkalmazott kifejezéssel élve - "migránsok" átvételét. Azzal azonban nem számoltak, hogy ügyfélszolgálatukkal egyetlen nap alatt 22 ezren akarták felvenni a kapcsolatot, számosan sikertelenül. (Azóta már helyreállt a rend.) A panaszok kétharmada a bankkártyákhoz fűződött. Harmati László szerint mindenkinek meg kellett kapnia a plasztikját. Voltak olyan gondok is, hogy a korábban - a legmagasabb - Gold kategóriába soroltak az Ersténél már alacsonyabb kategóriába kerültek. Emellett az éves számladíjról a havi 490 forintosra történt áttérésnek sem mindenki örült. Azt azonban tagadta az Erste, hogy bárki az átvétellel rosszabbul járt volna, bár az ügyfélpanaszok számossága ennek ellentmond. Azt is ígérték, hogy március végére, április elejére minden panaszos ügye rendeződik, ám ehhez az ügyfeleknek már egyedileg kell problémáikkal megkeresni az ügyintézőket.

Szerző

Ez a jövő? - Méhek helyett apró drónok

Publikálás dátuma
2017.02.11. 06:13
Fotó: Getty Images
Kutatók egy csoportja szerint apró drónokkal helyettesíthetjük az egyre fogyatkozó méhpopulációkat. A parányi szerkezetek ugyanis alkalmasak lehetnek a beporzásra – írja 24.hu a livescience.com alapján.

A világ virágos növényeinek nagyjából a harmadát, és a bolygó étkezési növényeinek 35 százalékát porozzák be állatok. Az egyik legjelentősebb munkát a méhek végzik, a rovarok száma azonban az utóbbi időben drasztikusan csökkent.

Japán kutatók egy csoportja megtette az első lépést egy módszer kifejlesztése felé, amely a jövőben elláthatja majd a méhek beporzó feladatát. A szakértők ugyanis olyan ragacsos gélt hoztak létre, mellyel egy Matchbox-méretű eszköz képes felszedni, majd lerakni a virágok pollenét. Az anyag ideális a pollenek összegyűjtéséhez, ugyanis elég ragadós a virágpor felszívásához, viszont ahhoz elég híg, hogy a por ne tapadjon teljesen bele.

A kutatók apró cseppeket helyeztek hangyák hátára, majd beengedték őket egy tulipánokkal teli dobozba. Másnap a kutatók észrevették, hogy a géllel bekent élőlények rengeteg virágport gyűjtöttek össze.

Mivel a legtöbb élőlényt igen nehéz rávenni a beporzásra, úgy döntöttek, robotokat fog használni. Ehhez először a méhek apró, virágport gyűjtő szőrét kellett lemásolnia. Lovak sörényéből hozták létre azt a szőrréteget, melyet géllel bekenve aztán a műanyag drónok aljára erősítettek. A szakértők ezután beporzási kísérleteket végeztek, a 100 próbálkozásból 37 volt sikeres.

Bár jelenleg elég nehéz a drónok irányítása, bíznak benne, hogy a GPS, vagy a mesterséges intelligencia segítségével egy napon megoldódhat a probléma. A technológia használata előtt egyelőre az is akadályt képez, hogy az apró robotok előállítása igen költséges, az akkumulátoruk pedig csupán három percnyi repülést bír.

Hogy a természetes beporzók helyettesítése mennyire működhet, még kérdéses. Jelenleg a bolygón nagyjából 3,2 billió méh él, ha egy-egy drón előállítása csupán egyetlen centbe kerül, a rovarok helyettesítése így is elképesztő összegeket emészthet fel.

Éppen ezért talán egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne a méhek megóvása.

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Szerző

Ez a jövő? - Méhek helyett apró drónok

Publikálás dátuma
2017.02.11. 06:13
Fotó: Getty Images
Kutatók egy csoportja szerint apró drónokkal helyettesíthetjük az egyre fogyatkozó méhpopulációkat. A parányi szerkezetek ugyanis alkalmasak lehetnek a beporzásra – írja 24.hu a livescience.com alapján.

A világ virágos növényeinek nagyjából a harmadát, és a bolygó étkezési növényeinek 35 százalékát porozzák be állatok. Az egyik legjelentősebb munkát a méhek végzik, a rovarok száma azonban az utóbbi időben drasztikusan csökkent.

Japán kutatók egy csoportja megtette az első lépést egy módszer kifejlesztése felé, amely a jövőben elláthatja majd a méhek beporzó feladatát. A szakértők ugyanis olyan ragacsos gélt hoztak létre, mellyel egy Matchbox-méretű eszköz képes felszedni, majd lerakni a virágok pollenét. Az anyag ideális a pollenek összegyűjtéséhez, ugyanis elég ragadós a virágpor felszívásához, viszont ahhoz elég híg, hogy a por ne tapadjon teljesen bele.

A kutatók apró cseppeket helyeztek hangyák hátára, majd beengedték őket egy tulipánokkal teli dobozba. Másnap a kutatók észrevették, hogy a géllel bekent élőlények rengeteg virágport gyűjtöttek össze.

Mivel a legtöbb élőlényt igen nehéz rávenni a beporzásra, úgy döntöttek, robotokat fog használni. Ehhez először a méhek apró, virágport gyűjtő szőrét kellett lemásolnia. Lovak sörényéből hozták létre azt a szőrréteget, melyet géllel bekenve aztán a műanyag drónok aljára erősítettek. A szakértők ezután beporzási kísérleteket végeztek, a 100 próbálkozásból 37 volt sikeres.

Bár jelenleg elég nehéz a drónok irányítása, bíznak benne, hogy a GPS, vagy a mesterséges intelligencia segítségével egy napon megoldódhat a probléma. A technológia használata előtt egyelőre az is akadályt képez, hogy az apró robotok előállítása igen költséges, az akkumulátoruk pedig csupán három percnyi repülést bír.

Hogy a természetes beporzók helyettesítése mennyire működhet, még kérdéses. Jelenleg a bolygón nagyjából 3,2 billió méh él, ha egy-egy drón előállítása csupán egyetlen centbe kerül, a rovarok helyettesítése így is elképesztő összegeket emészthet fel.

Éppen ezért talán egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne a méhek megóvása.

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Szerző