A magyarok ebből 13,8 millió főt képviselnek, ami 7,1 százalékos – a külföldiekénél 0,2 százalékponttal magasabb – bővülés. A szállásdíjak 11,1 százalékkal 238 milliárd, a kereskedelmi szállások összes bevétele 9,1 százalékkal 402 milliárd forintra nőtt. A bővülés nagyobb az európai- és a világátlagnál. További növekedést remél a vezérigazgató - a többi között - az állami sportprogramoktól, emellett fejlesztik például a Balaton, Sopron, vagy Tokaj-hegyalja és Kisvárda térségét is. Kevéssé meglepő módon még többet költő, hosszabb ideig maradó turistákra vágynak, és még több belföldit csábítanának hazai kalandozásokra, egyszersmind időben és térben is szélesebb kínálatot ígérnek. (Az e tárgyban sorjázó marketingszlogenek között olyan gyöngyszemek is akadnak, mint hogy „a Balaton legyen Európa elektromos közlekedési mintatava”.)
Kérdésünkre, hogy mindebből a kormányon kívül mi köszönhető a magángazdaságnak, Guller Zoltán rögzítette: a vendéglátást alapvetően magáncégek végzik, amiket az állam segíti. Példaként hozta fel a tájékoztató helyszínéül szolgáló, a Tripadvisor szavazásán a világ legjobb szállodájának kikiáltott, szintén magántulajdonú Aria Hotelt. Mindemellett fontosnak nevezte, hogy "Magyarország békés államként ismert, amihez szerinte hozzájárul az illegális migránsok távoltartása is." Az Airbnb és a hostelek piaci részesedését 15-30 százalékra tette, de erről nincsenek pontos adataik.
A Magyar Úszó Szövetség élére kinevezett Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztos távozása kapcsán megjegyezte: a teendőket mostantól részint a külügyi és külgazdasági tárca, részint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végzi, utóbbi pedig a feladatok egy részével továbbra is ügynökségüket bízza meg.
