Előfizetés

Piacbefolyásolás miatt bírságolt a jegybank

Publikálás dátuma
2017.02.13. 15:02
Fotó: Népszava
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 45 millió forint bírságot szabott ki piacbefolyásolásért a magyar tőzsdén jegyzett ENEFI leányvállalatára, az EETEK Ltd.-re, egy természetes személyt bennfentes kereskedelemért 75 millió forintra bírságolt, és büntetőfeljelentést is tett az egymással összefüggő ügyekben - közölte a jegybank.

Az MNB tájékoztatása szerint az ENEFI-részvények tőzsdei árában és a kereskedés volumenében tavaly február-márciusban jelentős emelkedés következett be. A 149 forintos részvényenkénti ár 230 forintra, majd napon belül 250 forintra nőtt, ezt követően pedig meredeken csökkent.

A jegybank megállapította, hogy az erőteljes áremelkedés döntő részben a ciprusi székhelyű EETEK Ltd. nevében egy természetes személy által beadott vételi megbízások miatt történt. Az ügyletek az ENEFI-részvények árfolyamát mesterségesen magas, rendellenes szintre állították be. Az ilyen típusú ügyletkötéseket azonban a tőkepiacról szóló törvény piacbefolyásolásnak minősíti és szigorúan tiltja - hangsúlyozta az MNB.

A jegybank azt is megállapította, hogy az ügyben érintett, az EETEK Ltd.-el és az ENEFI-vel is kapcsolatba hozható, a törvény szerint bennfentesnek minősülő természetes személy a bennfentes információt felhasználva a korábban mesterségesen magas szintre feltornászott árfolyamon több százmillió forint értékben kötött ügyletet az ENEFI-részvények piacán.

Az MNB közleményében kiemelte: a bennfentes kereskedelem ügyében elmarasztalt természetes személy az azt megelőző, önmagában is piacbefolyásolásnak minősülő akciókban is érintett volt. A jegybanki vizsgálat először tudott összekötni egy bennfentes kereskedelmet megvalósító ügyletet az azt hosszabb időn át megelőző piacbefolyásoló eseménysorozattal.

Brexit - Máris hiányzik a külföldi munkaerő

Publikálás dátuma
2017.02.13. 14:50
Fotó: Thinkstock
Egyre nagyobb a munkaerőhiány a brit gazdaság azon szektoraiban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU-munkavállalóktól, és ennek elsődleges oka valószínűleg az, hogy a Brexit-népszavazás óta folyamatosan csökken az uniós társállamokból munkavállalási céllal érkezők száma - áll a brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetségének hétfőn Londonban ismertetett tanulmányában.

A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő munkapiaci felmérése kimutatta, hogy jelenleg 748 ezer - csaknem rekordszámú - munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt.

A CIPD felmérésébe bevont vállalatok 27 százaléka mindeközben arról számolt be, hogy a már alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók is fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is.

A szervezet ezzel összefüggésben felidézi a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatását, amely szerint a tavaly júniussal végződött kilenc hónapban negyedévenként átlagosan több mint 60 ezer, a július és szeptember közötti negyedévben azonban már csak 30 ezer munkavállaló érkezett az Egyesült Királyságba más EU-tagállamokból.

Az EU-tagságról tavaly június 23-án tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

A brit kormány azóta többször is jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után számszerű korlátozásokat kíván bevezetni az EU-országokból érkezők bevándorlására, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok tartózkodási és munkavállalási jogait London a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem akarja csorbítani. Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatta, hogy kormánya e kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.

A CIPD hétfőn ismertetett felmérése szerint a külföldi EU-munkaerőkínálat apadásának legnagyobb vesztese a közszféra. A vizsgálatba bevont állami oktatási intézmények 43 százaléka, az állami egészségügyi szektor munkaadóinak 49 százaléka számolt be arról, hogy az alkalmazotti állományukban dolgozó külföldi EU-munkavállalók már az idén távozni készülnek az adott szervezettől és/vagy az Egyesült Királyságból.

A szervezet szerint máris komoly munkaerő-felvételi nehézségeket okoz az EU-társállamokból érkezők számának jelentős csökkenése azokban a szektorokban, amelyeknek működése hagyományosan függ a külföldi EU-munkavállalók alkalmazásától. A szakképzett munkaerő hiánya azzal a kockázattal jár, hogy sok állás beöltetlen marad, ami a következő években a brit gazdaság növekedését is fékezheti - áll a CIPD tanulmányában.

Ugyanezekre a kockázatokra a brit gazdaság más nagy szektorai is felhívták már a figyelmet.

Nemrégiben a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői közös nyílt levélben követelték, hogy az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók Nagy-Britanniában maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is.

Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba, márpedig ha a szektor nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú, drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye.

Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke a felhívás közzététele után a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy "a földeken fog elrothadni a termés", ha nem lesz, aki betakarítsa.

A NUF legújabb felmérése szerint a tavalyi első negyedévben a brit agrárszektor egyetlen munkaadója sem jelzett munkaerőhiányt, a harmadik negyedévben azonban már 47 százalékuk számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről.

Szerényen erősödött a forint

Publikálás dátuma
2017.02.13. 10:36
Fotó: Thinkstock
Szerény erősödést ért el a forint a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.

Az eurót a péntek esti 308,34 forint után hétfőn reggel fél kilenckor 307,92 forinton jegyezték a bankközi piacon. A dollár jegyzése 289,93 forintról 289,38-ra, a svájci franké 288,91 forintról 288,64 forintra csökkent.
Az euró árfolyama alig változott, péntek este 1,0636 dolláron, hétfőn reggel 1,0635 dolláron állt a jegyzése.