fiatalok;létbizonytalanság;Magyar Ifjúság Kutatás 2016;

2017-02-14 06:16:00

A fiatalok többsége liberális, és fél a jövőtől

Bár a kormány derűlátó és optimista nemzedéket lát felnőni, még az általuk elkészíttetett Magyar Ifjúság Kutatás 2016 eredményei is ellentmondanak ennek. A fiatalok majdnem fele anyagi nehézségekkel küzd, aggasztja őket a létbizonytalanság, félnek az elszegényedéstől. Az SOS Gyermekfalvak kutatása is rámutatott: a középiskolások kétharmada aggódik a jövő miatt.

Egy derűlátó, optimista és vagány nemzedék válik éppen felnőtté - legalábbis az emberi erőforrások minisztere szerint. Balog Zoltán a kormánynak készített, 15-29 évesek körében elvégzett Magyar Ifjúság Kutatás 2016 eredményeinek hétfői ismertetésekor beszélt arról, hogy a magyar fiataloknak egyre kevésbé jelent problémát a munkavállalás, mert tehetségesek és bizalommal fordulnak a jövő felé. Balog azt is leszűrte a kutatásból, hogy a fiatalok nagy részének fontos a közösséghez, a nemzethez tartozás, ezért jobban is törődnek az országgal, valamint egyre többen tekintik Magyarországot „a legjobb helynek", ahol az életüket el tudják képzelni.

A miniszter optimizmusát némileg árnyalta a felmérést készítő Kutatópont kutatási igazgatója. Székely Levente nem állt be az örömteli sikerpropagandába, és említést tett a kutatás eredményeinek aggasztóbb feléről is. Ezek szerint a fiatalok majdnem fele anyagi nehézségekkel küszködik, köreikben a létbizonytalanság és az elszegényedés jelenti a legnagyobb gondot. További problémaként jelölték meg a céltalanságot, bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt. Kiderült az is, hogy bár 2012 óta valamivel több fiatalt érdekel a politika, a közéleti kérdések jobban foglalkoztatják őket. Kellemetlenül érhette az illiberális rendszert építő kormány képviselőit, hogy a kutatás szerint a fiatalok többsége liberális, s csak ezt követően jobboldali vagy mérsékelt.

Munka, család

Nem fest túl jó képet a fiatalság állapotáról az SOS Gyermekfalvak ugyancsak tegnap publikált kutatása sem. Igaz, ebben a felmérésben csak középiskolásokat kérdeztek, az eredmények így is - vagy így még inkább - elszomorítóak. Kiderült például, hogy a fiatalok jelentős többsége (mintegy 70 százaléka) aggódik a jövője miatt. Még a magukat a gazdagabb rétegbe soroló családok gyermekei közül is minden harmadiknak vannak félelmei. A szegényebbek között ez az arány kiugróan magas: a szegény gyerekek több mint 80 százaléka retteg a jövőtől. De még az átlagosnak mondható jövedelemmel rendelkező családokban is a gyerekek 73 százaléka aggódik.

A jövő szempontjából azt tartják a legfontosabbnak a középiskolások, hogy olyan munkájuk legyen, amit élveznek. Nagyon sokan, minden második megkérdezett tart a munkanélküliségtől. A munkát a család követi, a fiatalok 60 százaléka fontosnak tartja, hogy legyen párkapcsolatuk, idővel férjük, feleségük (a megkérdezettek 40 százaléka tart attól, hogy nem lesz családja). Ebben a kérdésben a kormány kutatása arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt években valamivel emelkedett a házasodási kedv a fiatalok körében. Ám az SOS felmérése szerint csak minden harmadik középiskolás szeretne majd gyereket a jövőben.

Bizonytalan továbbtanulás

A középiskolások több mint fele nagyon fél attól, hogy nem veszik fel egyetemre, főiskolára, nem tud továbbtanulni. Bár a kutatásban a félelmek okait nem említik, ebben a kérdésben nagy szerepet játszhatnak a kormány felsőoktatási felvételit szigorító intézkedései. Az egyik ilyen, hogy 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre, főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. A nyelvvizsgaszigort több szakmai szervezet is kritizálta, ám a kormány egyelőre nem enged: Balog Zoltán szerint minden évben nő azon középiskolások száma, akik eleve nyelvvizsgával kerülnek be a felsőoktatásba, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pedig azzal érvelt, a diákoknak így is ötéves felkészülési időt adtak.

Azt viszont nem veszi figyelembe a kormány, hogy az iskolai idegennyelv-oktatás a legtöbb intézményben továbbra sem képes arra, hogy felkészítse a diákokat a középfokú nyelvvizsgára. Vagyis ezt a követelményt sokan csak magántanárral, különórákkal tudnák teljesíteni - már akik meg tudják fizetni. Félő, hogy ezzel az intézkedéssel a szegényebb családok gyerekei kiszorulnak a felsőoktatásból. Székely László alapjogi biztos egyik legutóbbi jelentése is rámutatott: a kormány alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát. Azt javasolta, előbb javítsanak az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráján, és csak utána szigorítsanak.

Vonzó kivándorlás

Az SOS arra is kíváncsi volt, hol képzelik el jövőjüket a tizenévesek. Kiderült: minden tizedik középiskolás külföldön képzeli el az életét. Az emberminiszter állításával („Magyarország a legjobb hely") ellentétben már több százezren bizonyították, hogy Magyarországon élni ma mégsem olyan klassz. Nemcsak a diákok körében növekszik egyre inkább azok aránya, akik valamilyen külföldi felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, de a szakmunkások, illetve a diplomások közül is egyre többen hagyják el az országot - utóbbiak ráadásul családostul. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének tavaly őszi tanulmánya szerint a biztos munkalehetőségek miatt vándorolnak külföldre a magyarok: köreikben a 25-64 évesek 91 százaléka foglalkoztatott, míg Magyarországon ebben a korcsoportban az arány 64 százalék.

Nem véletlen, hogy európai összehasonlításban sem a Magyarországon élő fiatalok a legboldogabbak. A Millennial Dialogue nemzetközi ifjúságkutatás eredményei szerint Magyarországon háromszor annyi fiatal elégedetlen az életével, mint mondjuk Lengyelországban vagy Bulgáriában és ötször annyi, mint Ausztriában. A boldogságérzet ráadásul a kor előrehaladtával romlik: míg az imént említett három országban szinte nincs változás a 25 év alattiak és felettiek boldogságérzete között, Magyarországon a különbség 15 százalék. A jövőbeni kilátásokat is a magyarok látták a legkevésbé biztatónak. Pedig az SOS Gyermekfalvak kutatásában arra a kérdésre, mit tartanak a legfontosabbnak a jövőben, a középiskolások mintegy fele mindössze annyit válaszolt: csak annyit akarnak, hogy boldogok legyenek.

A testükkel is elégedetlenek
A fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával, a rosszabb anyagi körülmények között élők között ez gyakoribb az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint. A magukat szegénynek valló gyerekeknél minden másodiknak, az elvált szülők gyerekeinél minden harmadiknak van ilyen problémája.
A fiatalok elsősorban a testükkel elégedetlenek. Majdnem minden második fiatal szeretne soványabb (40,7 százalék), vagy sportosabb (40,2 százalék) lenni. Minden harmadik gyerek okosabb és szebb lenne, 34,6 százalék pedig azt kívánja, hogy bármit megehessen anélkül, hogy meghízna. A megkérdezettek 18,4 százaléka állítja csak, hogy nem szeretne másmilyen lenni.