Megvédjük Európát, de pénzért bárkit beengedünk

Tizenkilencedik évértékelőjén, pénteken Orbán Viktor kormányfő öt pontba foglalta, milyen területeken kell 2017-ben a nemzeti önrendelkezés jegyében csatáznia az országnak Brüsszellel. Az egyik a menekültkérdés volt.

„Ha baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor.” „Megvédeni magunkat és Európát is: ez lett évszázadok alatt a magyar nemzet sorsa.” Mindkét idézet Orbán Viktor kormányfőtől származik (az egyik 2015-ből, a másik az elmúlt hetekből való), és keretbe foglalja azt az érvrendszert, amellyel a kormány indokolni igyekszik az idegenellenesség politikáját. Ugyanakkor számos olyan döntése volt az Orbán-kabinetnek a jelzett időszakban, amely ellentmond a miniszterelnök állításainak: a kormány részint anyagi haszonszerzési célzattal, részint nemtörődömségből sokezres nagyságban szabadított Magyarországra és Európára ellenőrizetlen előéletű, illetve bizonyíthatóan kétes egzisztenciájú külföldieket – sokkal többet, mint amennyien menekültként, bevándorlási céllal érkeztek hozzánk.

A 2015 őszi menekültválság során (még a déli határkerítés felépítése előtt) a magyar kormány regisztrálatlan menekültek tízezreit engedte (illetve szállította busszal vagy vonattal) tovább Nyugat-Európa felé. Ezt a kormányzati illetékesek eleinte tagadták, később azonban Pintér Sándor belügyminiszter az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt elismerte: több mint 84 ezer menekült jutott át Magyarországon regisztráció nélkül. Pintér úgy magyarázta a dolgot, hogy a szerb határon keresztül érkező menekülteket – mivel nem az EU-ból jöttek – regisztrálták, a Horvátország irányából jövőket viszont nem, mert feltételezték, hogy a horvát hatóságok már azonosították őket. Az indoklást a bizottság ellenzéki tagjai nem fogadták el, mondván: ezzel az erővel a szerb határon át érkezőket sem kellett volna felírni, hiszen ők meg az EU-tag Görögországon át jöttek. Később a kormány már inkább azzal védekezett, hogy a menekültek nem tanúsítottak együttműködést, ezért nem lehetett felírni az adataikat. Ezen az úton bizonyíthatóan bekerültek terroristák Európába, például a franciaországi Bataclan-merénylet egyik elkövetője, Salah Abdeslam 2015 nyarán bizonyíthatóan Magyarországot is érintve jutott az EU területére.

Nem aggódta túl a kormány a letelepedési kötvénynek nevezett konstrukcióval Magyarországra érkezők ügyét sem. Szintén Pintér Sándor adott tájékoztatást róla, hogy tavaly decemberig tavaly december 15-éig a családtagokkal együtt összesen 12 736-an kértek a kötvényvásárlók közül letelepedési engedélyt, és 10 233-an (köztük iráni, pakisztáni, szír, iraki, török, szaúdi, libanoni, egyiptomi, líbiai, algériai, jordániai, tunéziai, marokkói, jemeni, nigériai, afgán, bahreini, bangladesi, gaboni, szudáni, ghánai állampolgárok) meg is kapták. A kötvénykonstrukciót Rogán Antal találta ki, és a kötvényeket busás jutalom ellenében forgalmazó cége, az Arton Capital Kft. Rogán egykori egyetemi barátjáé, ami felveti a gyanút, hogy a magánérdek itt a „nemzeti érdek” elé került: a kormányzati szereplőkhöz közeli offshore cégek százmilliárdos haszonra tehettek szert a kötvénybiznisszel, ennek fejében pedig az Orbán-kabinet elnézte az ellenzék által utóbb VIP-embercsempészetnek nevezett akciót. Időközben az is kiderült, hogy a kötvényvásárlókat – vélhetően a zavartalan üzletmenet érdekében – meglehetősen laza, vagy olykor csak névleges ellenőrzésnek vetették alá, így például egy elítélt orosz bűnözőt is sikerült Magyarországra importálni a kötvényprogrammal.

Hasonló volt a motiváció és a kivitelezés a Kiss Szilárd moszkvai agrárdiplomata nevével fémjelzett vízumbotrányban, amelynek keretében a moszkvai magyar konzulátus évente sok ezer (javarészt orosz) embernek adott vízumot mindenfajta ellenőrzés révén. A vízumbolt Európa-szerte lebukott ügyfelei prostituáltak és ismert bűnözők voltak, akik mind fizettek a soron kívüli, adatfelvétel nélküli beutazási lehetőségért, az egyik esetben például 80 ezer eurót. A kormányt itt sem izgatta az idegenek bejövetele: a visszaélésről már 2013 végén tudtak, nyomozás azonban csupán 2015-ben indult, eredménye ma sincs, Kiss Szilárdot pedig még ma is védi a külügy, a 2013-as belső vizsgálat anyagát csak perek árán tudta a tárcától megszerezni az LMP-s Szél Bernadett.

A fentieknél is homályosabb annak az ezer állítólagos kopt keresztény családnak az ügye, akiket úgymond menekültként fogadott be a magyar állam 2015 előtt, ám sem a koptok szervezetei nem tudtak róluk, sem a kormány nem tudta őket bemutatni az érdeklődő sajtónak. Vagyis, amennyiben tényleg érkeztek ilyen címen koptok (vagy bárkik) hozzánk Irakból és Egyiptomból, a megkapott menekültstátuszt arra használták föl, hogy azonnal továbbáljanak valamelyik másik EU-tagállamba.