OLAF - Politikai színjáték a metrópénzek körüli nyilatkozatáradat

Évek óta tisztában lehetett a magyar kormány azzal, hogy korrupciógyanúsak voltak a metróberuházás szerződései, ám eddig katonásan fizette a metrószámlákat. Csak most, az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala után kezdtek el a kifizetések a leállításával fenyegetőzni, amikor már alig maradt valami a kasszában. A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint félő, hogy a kormányzat inkább további adófizetői milliárdokat éget el, csak, hogy a választások előtt politikai ügyet csinálhasson a metróügyekből.

Politikai színjáték, semmi más - foglalta össze lapunknak Magyar György ügyvéd, mit gondol arról, hogy a hétvégén Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, majd nyomában Tarlós István főpolgármester is bejelentette: a főváros felfüggeszti a négyes metróról szóló, az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) jelentése alapján "gyanúsnak" tűnő metrószerződések kifizetését.

"Amíg nincs pont az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda" - idézte Lázár Jánost a Magyar Nemzet. Korábban azonban nem voltak ilyen aggodalmaskodók a magyar döntéshozók.

Közzétetetnék az OLAF-országjelentést

Nyilvánosságra hozná hét szocialista képviselő a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországról szóló korrupciós statisztikáit, valamint az OLAF Koordinációs Iroda által készített éves összefoglalót. Az MSZP-s törvényjavaslat szerint ugyanígy nyilvánosnak kellene lenni, hogy ha az OLAF csalás, korrupció gyanújával vizsgálatot indít, továbbá a vizsgálati jelentést és az OLAF ajánlásaira készült kormányzati választ.

Az OLAF-jelentésből kiderül: a fideszes döntéshozók évek óta tisztában kellett lenniük azzal, hogy finoman szólva sem ment minden tisztán a nagyberuházás körül. 2008-tól a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a BKV, illetve külsős ügyvédi irodák tucatjai világították át a metrószerződéseket, majd 2009 és 2013 között számos rendőrségi, ügyészségi nyomozást folytattak le metróügyekben. Maga az OLAF 2012 óta nyomozott, bár a jelentésből kiderül, hogy ez jobbára csak annyit jelentett, hogy összefésülték a tagállami nyomozások megállapításait. Közben viszont a magyar döntéshozók csuklás nélkül kifizették a metrószámlákat. Így kérdéses, egy évtizeddel a nagyberuházás után egyáltalán mekkora összeget lehetne még visszatartani. A metrópénzek zömét régen kifizették a beszállító cégeknek. Lázár szerint eddig 380 milliárd forint ment ki a közkasszából a négyes metróra és legfeljebb 20 milliárd forint kifizetésének a felfüggesztéséről lehet szó.

Jellemző, hogy a metrókocsikat szállító Alstom-ügyben például 2012 óta tart a nyomozás Magyarországon és az Egyesült Királyságban. Dacára, hogy az OLAF ebben az esetben meg is nevezte a korrupció lebonyolításával gyanúsított személyt - Medgyessy Péter ex-miniszterelnököt -, ugyanakkor idehaza a magyarok időközben a teljes, mai árfolyamon nagyjából 23 milliárd forintnyi vételárat átutalták a francia metrókocsi-gyártónak. Hasonló előzékenyen jártak el Orbánék a másik "nagy metróügy", a Siemens esetében is. 2009 és 2013 között Németországban és Magyarországon is bűnügyi nyomozás volt a metróügyek miatt Siemens AG-val szemben.

Magyar György szerint jogi nonszensz a maradék kifizetések felfüggesztése. Az OLAF- jelentésben az egyes szerződések kapcsán olvasható megállapítások jogi értelemben még gyanúnak sem értelmezhetőek. "Ahhoz egy büntetőeljárás során feljelentés-kiegészítést kellene elrendelni" - mondta Magyar. Hozzátette: korábban éppen Polt Péter legfőbb ügyész többször is elmondta, hogy az OLAF-jelentéseknek nincs büntetőjogi kötőereje. Az ilyen anyagok összefoglalják, illetve értékelik a már lefolytatott tagállami, uniós nyomozások, vizsgálatok eredményét, ám az nem minősül büntetőjogilag érvényes "gyanúnak", azt ugyanis utána a tagállami nyomozó szerveknek kell megállapítania. Ez viszont idehaza eddig nem sikerült. Így Magyar György arra figyelmeztetett: ha a magyar döntéshozók politikai okokból, ám megalapozott jogi indok - jogerős ítélet - nélkül egyoldalúan felfüggesztik egy szerződés teljesítését, azaz a fizetést, úgy annak később igen súlyos következményei lehetnek. Az érintett cégek később jókora kártérítési igényekkel léphetnek fel a magyar állammal szemben. "Félő, hogy a politikai érdek itt is megelőzi a gazdasági érdeket" - mondta Magyar.