Volt Fidelitas-vezetőt is bőkezűen támogatnak

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:08
„Gyermekálmok megvalósítását” is támogatták FOTÓ: HUNGAROCONTROL
A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas egyik volt vezetőjének alapítványát is nagyvonalúan támogatja a Hungarocontrol - derült ki az állami légiirányító cég szerződéslistájából. A társaság egy tavaly februári szerződés szerint 25 millió forinttal segíti a Jövő Uniója Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke az a Tardi Tamás Ákos, aki tavaly november elejéig a Fidelitas választmányi elnöke volt.

Ezzel tovább bővült a Hungaroncontrol gyanús támogatásainak köre. A hétvégén az Index írta meg, hogy a cég 320 millió forinttal támogatja a Szövetség a Nemzetért Alapítványt: ez a szervezet felelt az Orbán Viktor által 2002-ben életre hívott polgári körök fenntartásáért, így ez állt a kormányfőt is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Kör mögött is. Hétfőn Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, az Európai Parlament (EP) közlekedési és turizmus bizottságának alelnöke már konkrétan "fideszes kifizetőhelynek" nevezte a Hungarocontrolt. Mint közleményében fogalmazott, a cégnek választ kell adnia arra, hogy miért érezte fontosnak ötmillió forinttal támogatni Orbán Viktor programbeszédeinek állandó helyszínét, a Bálványosi Szabadegyetemet, s miért a Fidesz-frakció korábbi kabinettitkára, Kuna Tibor cégeit bízta meg sokmillió forintért rendezvényszervezéssel, kommunikációs tanácsadással. A szerződések listája szerint a Kuna által vezetett, rendszeresen állami megbízásokat kapó Trinity International Communications Kft.-vel tavaly áprilisban 50 milliós, júniusban pedig 17,8, szerződést kötött a társaság. Az Átlátszó egyébként már tavaly írt arról, hogy Kuna cégei jelentős megbízást kaptak a Hungarocontroltól.

Noha ehhez képest a Jövő Uniója Alapítvány 25 milliós támogatása csekélynek mondható, a szervezet így is figyelemreméltó: már 2015-ben azzal keltett feltűnést, hogy feltűnő gyorsasággal vált az állami cégek kegyeltjévé, alapításának évében rögtön 8 milliós támogatást kapott például a Szerencsejáték Zrt. egyik cégétől. Az alapítvány egyébként ma sem szenved hiányt állami mecénásokból: honlapja szerint a Hungarocontrol mellett a Szerencsejáték Zrt. az Eximbank és MAVIR is segíti.

Mindez már csak azért különös, mert az alapítványt 2015. január 26-án hozták létre, vagyis a civil szervezet sikere szinte álomszerű, főként máig ismeretlen tevékenysége fényében. Tardi Tamás Ákos, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Népszava érdeklődésére elmondta, legfontosabb feladatuk, hogy határainkon innen és túl segítsék a fiatal generáció közéleti fejlődését, kulturális, tudományos valamint művészeti tevékenységeit. Emellett - tette hozzá - kiemelt feladatuk a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, az állami gondozásban élő fiatalok támogatása. Arra a kérdésünkre, miként tudtak támogatáshoz jutni a Hungarocontrol-tól, azt írta: "2016 januárjában több szervezetnek írtunk alapítványi bemutatkozó levelet, ezt követően a Hungarocontrol Zrt. felvette a kapcsolatot az alapítvánnyal és adatokat kért tőlünk ellenőrzés céljából. Majd több megbeszélést követően létrejött a támogatási szerződés." Tardi szerint pénzt az Őrangyalok Ligája nevű programra költötték: "gyermekálmok megvalósítására használtuk fel a 2016-os évben."

A támogatások miatt kerestük a Hungarocontrolt, de a társaság eddig egyetlen kérdésünkre sem adott választ.

Szerző

Megvédjük Európát, de pénzért bárkit beengedünk

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:06
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tizenkilencedik évértékelőjén, pénteken Orbán Viktor kormányfő öt pontba foglalta, milyen területeken kell 2017-ben a nemzeti önrendelkezés jegyében csatáznia az országnak Brüsszellel. Az egyik a menekültkérdés volt.

„Ha baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor.” „Megvédeni magunkat és Európát is: ez lett évszázadok alatt a magyar nemzet sorsa.” Mindkét idézet Orbán Viktor kormányfőtől származik (az egyik 2015-ből, a másik az elmúlt hetekből való), és keretbe foglalja azt az érvrendszert, amellyel a kormány indokolni igyekszik az idegenellenesség politikáját. Ugyanakkor számos olyan döntése volt az Orbán-kabinetnek a jelzett időszakban, amely ellentmond a miniszterelnök állításainak: a kormány részint anyagi haszonszerzési célzattal, részint nemtörődömségből sokezres nagyságban szabadított Magyarországra és Európára ellenőrizetlen előéletű, illetve bizonyíthatóan kétes egzisztenciájú külföldieket – sokkal többet, mint amennyien menekültként, bevándorlási céllal érkeztek hozzánk.

A 2015 őszi menekültválság során (még a déli határkerítés felépítése előtt) a magyar kormány regisztrálatlan menekültek tízezreit engedte (illetve szállította busszal vagy vonattal) tovább Nyugat-Európa felé. Ezt a kormányzati illetékesek eleinte tagadták, később azonban Pintér Sándor belügyminiszter az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt elismerte: több mint 84 ezer menekült jutott át Magyarországon regisztráció nélkül. Pintér úgy magyarázta a dolgot, hogy a szerb határon keresztül érkező menekülteket – mivel nem az EU-ból jöttek – regisztrálták, a Horvátország irányából jövőket viszont nem, mert feltételezték, hogy a horvát hatóságok már azonosították őket. Az indoklást a bizottság ellenzéki tagjai nem fogadták el, mondván: ezzel az erővel a szerb határon át érkezőket sem kellett volna felírni, hiszen ők meg az EU-tag Görögországon át jöttek. Később a kormány már inkább azzal védekezett, hogy a menekültek nem tanúsítottak együttműködést, ezért nem lehetett felírni az adataikat. Ezen az úton bizonyíthatóan bekerültek terroristák Európába, például a franciaországi Bataclan-merénylet egyik elkövetője, Salah Abdeslam 2015 nyarán bizonyíthatóan Magyarországot is érintve jutott az EU területére.

Nem aggódta túl a kormány a letelepedési kötvénynek nevezett konstrukcióval Magyarországra érkezők ügyét sem. Szintén Pintér Sándor adott tájékoztatást róla, hogy tavaly decemberig tavaly december 15-éig a családtagokkal együtt összesen 12 736-an kértek a kötvényvásárlók közül letelepedési engedélyt, és 10 233-an (köztük iráni, pakisztáni, szír, iraki, török, szaúdi, libanoni, egyiptomi, líbiai, algériai, jordániai, tunéziai, marokkói, jemeni, nigériai, afgán, bahreini, bangladesi, gaboni, szudáni, ghánai állampolgárok) meg is kapták. A kötvénykonstrukciót Rogán Antal találta ki, és a kötvényeket busás jutalom ellenében forgalmazó cége, az Arton Capital Kft. Rogán egykori egyetemi barátjáé, ami felveti a gyanút, hogy a magánérdek itt a „nemzeti érdek” elé került: a kormányzati szereplőkhöz közeli offshore cégek százmilliárdos haszonra tehettek szert a kötvénybiznisszel, ennek fejében pedig az Orbán-kabinet elnézte az ellenzék által utóbb VIP-embercsempészetnek nevezett akciót. Időközben az is kiderült, hogy a kötvényvásárlókat – vélhetően a zavartalan üzletmenet érdekében – meglehetősen laza, vagy olykor csak névleges ellenőrzésnek vetették alá, így például egy elítélt orosz bűnözőt is sikerült Magyarországra importálni a kötvényprogrammal.

Hasonló volt a motiváció és a kivitelezés a Kiss Szilárd moszkvai agrárdiplomata nevével fémjelzett vízumbotrányban, amelynek keretében a moszkvai magyar konzulátus évente sok ezer (javarészt orosz) embernek adott vízumot mindenfajta ellenőrzés révén. A vízumbolt Európa-szerte lebukott ügyfelei prostituáltak és ismert bűnözők voltak, akik mind fizettek a soron kívüli, adatfelvétel nélküli beutazási lehetőségért, az egyik esetben például 80 ezer eurót. A kormányt itt sem izgatta az idegenek bejövetele: a visszaélésről már 2013 végén tudtak, nyomozás azonban csupán 2015-ben indult, eredménye ma sincs, Kiss Szilárdot pedig még ma is védi a külügy, a 2013-as belső vizsgálat anyagát csak perek árán tudta a tárcától megszerezni az LMP-s Szél Bernadett.

A fentieknél is homályosabb annak az ezer állítólagos kopt keresztény családnak az ügye, akiket úgymond menekültként fogadott be a magyar állam 2015 előtt, ám sem a koptok szervezetei nem tudtak róluk, sem a kormány nem tudta őket bemutatni az érdeklődő sajtónak. Vagyis, amennyiben tényleg érkeztek ilyen címen koptok (vagy bárkik) hozzánk Irakból és Egyiptomból, a megkapott menekültstátuszt arra használták föl, hogy azonnal továbbáljanak valamelyik másik EU-tagállamba.

Majtényival nyitja az ülésszakot az MSZP

Majtényi László alkotmányjogász, a civilek és a demokratikus ellenzéki pártok által támogatott államfőjelölt és Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is felszólal szerdán, az MSZP egész napos frakcióülésén - erősítette meg lapunk értesülését Nyakó István. 

A szocialisták szóvivője szerint a képviselőcsoport évadnyitó ülésén elsődleges témaként szerepel majd az Országgyűlés tavaszi programjában szereplő államfőválasztás, s miután az MSZP elsőként karolta fel és biztosította támogatásáról a civilek által jelölt Majtényit, természetes, hogy a volt ombudsmannak, az Eötvös Károly Intézet vezetőjének is szót adnak. Az MSZP egyébként kifejezetten a parlamenti prioritásokkal - így biztonságpolitikával, valamint a korrupcióellenes fellépés jogi lehetőségeivel - kíván foglalkozni az évadnyitón, így Nyakó szerint ugyan meghallgatják Botka Lászlót, ám mivel a szegedi polgármester teljes bizalmat élvez a tárgyalások lefolytatásában, nem az ellenzéki összefogás lesz a képviselőcsoport ülésének elsődleges kérdése, hanem a jövő héten induló tavaszi ülésszak.

A héten egyébként az MSZP miniszterelnök-jelöltje is megkezdi a tárgyalásokat, Molnár Gyula pártelnökkel együtt járják majd végig a lehetséges, reménybeli választási partnereket, illetve politikai szereplőket, akikkel nemcsak Botka személyéről, hanem a 106 választókerület némelyikében vagy épp mindegyikében szükséges előválasztásról is tárgyalnak majd.

Noha Botka személyét a Párbeszéd is tárgyalóképes ajánlatnak tartotta, s eddig nyitottnak mutatkozott a tárgyalásokra, tegnap Szabó Tímea "Nem akarásnak nyögés a vége - a Párbeszéd kiszáll az előválasztási tárgyalásból" címmel hirdetett meg sajtóértekezletet mára. Mindennek oka több tegnapi, elsősorban az LMP háza tájáról érkezett hír lehet, de a pártok egyezkedése az utóbbi hetekben is nehézkesnek bizonyult. Az biztos, hogy a Párbeszéd klasszikus előválasztást javasol, míg Botka László és a szocialisták csak azokon a helyeken versenyeztetnék jelöltjeiket, ahol többen is elindulnának 2018-ban. Ilyen lehet például Veszprém egyéni választókerületi körzete, ahol a ma függetlenként - ám ellenzéki támogatással - parlamenti képviselő Kész Zoltánnal szemben elindulna Mesterházy Attila szocialista képviselő is. A szocialisták egyébként mind a 106 választókerületben ajánlatot tesznek majd a demokratikus oldalnak az egyéni jelöltek személyére, ugyanakkor Molnár Gyula pártelnök korábban már világossá tette, sehol sem riadnak vissza attól, hogy már a választás előtt megmérettessenek, s így egy jelölt indulhasson az ellenzéki oldalról.

Botka személye is kérdéses egyelőre a demokratikus ellenzéki pártok körében, az Indexnek a szegedi polgármester azt mondta, elsőként az LMP vezetőivel ül tárgyalóasztalhoz. Hadházy Ákos, a zöldpárt társelnöke meg is erősítette, hogy tárgyalnak Botkával, és felidézte, ő mindig azt mondta, hogy az ellenzéki vezetőknek le kell ülniük, és tárgyalniuk kell egymással. Ezzel némileg ellentmodott Schiffer András volt LMP-vezérnek, aki szerint nincs miről tárgyalni Botkával. Hadházy ugyanakkor már azon a hetekkel ezelőtti megbeszélésen is jelen volt, amelyre nem hívták meg Gyurcsány Ferencet. A Demokratikus Koalíció elnöke ezt szóvá is tette évértékelőjén, és ellene irányuló "cselszövésnek" nevezte. A DK azonban mindenképpen tárgyal majd Botkával. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje egyébként fölszólal Molnár Gyula pártelnök szombati évértékelője után is, állítólag ezen a rendezvényen szóban is ismerteti a nyilvánossággal a programját.

Szerző