NATO - Várják az amerikai bemutatkozást

A NATO a megbonthatatlan transzatlanti köteléken alapul: összetartunk, védelmet nyújtunk egymásnak, ami előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, egy nappal a szövetség védelmi minisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben.

Sajtótájékoztatóján Stoltenberg arról beszélt, hogy a NATO-nak számos kihívással meg kell küzdenie a mai megváltozott, kihívásokkal teli biztonsági környezetben, de továbbra is nagy szükség van a katonai szövetségre.

Bennfentesek szerint a NATO szerdán kezdődő kétnapos ülése főként James Mattis új amerikai védelmi miniszter bemutatkozása miatt fontos, aki várhatóan ismertetni fogja a nemrég hivatalba lépett, Donald Trump vezette kormányzat elképzeléseit.

A főtitkár hangsúlyozta, a NATO fordulóponthoz érkezett a kiadáscsökkentés évei után, tavaly ugyanis 3,8 százalékkal, nagyjából 10 milliárd dollárral emelkedtek az európai szövetségesek és Kanada katonai kiadása az azt megelőző évhez képest. Mint mondta, ez jelentősen meghaladja a várakozásokat, de további erőfeszítésekre van szükség, mivel kulcsfontosságú a védelmi költségvetések növelése.

Elmondta, úgy látja hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett, Donald Trump azonban mindkét telefonbeszélgetésük során a védelmi kiadások emelésének, a tisztességes tehermegosztásnak a fontosságát hangsúlyozta.
A tagállamok korábban vállalták, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani.

Ezt 2016-ben csak öt NATO-ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - teljesítette. Stoltenberg azonban felhívta a figyelmet, hogy Lettország, Litvánia és Románia is közelíti az elvárt szintet.
Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Korábban úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.

Szerző

Vilmos herceg készül a Diana-emlékévre

Feleségével együtt Párizsba készül Cambridge hercege. Vilmos március 17-18-án első alkalommal látogat el a francia fővárosba azóta, hogy húsz évvel ezelőtt édesanyja, Diana hercegné életét veszítette ott egy tragikus autóbalesetben. A Kensington-palota megerősítette az utazás hírét. 

Vilmos és Harry herceg édesanyja, a brit trónörökös, Károly herceg elvált felesége 1997. augusztus 31-én hunyt el, 36 éves korában. Diana akkori barátjával, az egyiptomi Dodi al-Fayeddel, egy biztonsági emberrel és a sofőrrel ült az autóban. Csak Diana testőre használta a biztonsági övet, s egyedül ő maradt életben, a többiek szörnyethaltak, amikor a Ritz hotelből elindult, a paparazzók elől menekülő pár autója egy oszlopnak ütközött a Pont de l’Alma alagútban. A világszerte népszerű Dianát, „a nép hercegnőjét”, ahogy Tony Blair akkori brit kormányfő nevezte, királyi pompával búcsúztatták a londoniak.

A hercegi párnak ez lesz az első közös párizsi útja. Vilmos és Katalin programjáról keveset árultak el, csupán annyit tudni, hogy fiatal francia vezetőkkel találkoznak, a párizsi brit nagykövetnél vendégeskednek, s egy rögbitornán is részt vesznek a Stade de France-ban.

A 34 éves Vilmos és a 32 éves Harry hűségesen őrzik fiatalon elhunyt édesanyjuk emlékét. 2007-ben, Diana halálának 10. évfordulója alkalmából például nagy jótékonysági koncertet szerveztek.

Szerző

Trump nem törődik a protokollal

Az utolsó dolog, amit a kanadaiak elvárnának tőlem, az az, hogy idejöjjek és kioktassak egy másik országot, miként kellene kormányozniuk – jelentette ki Justin Trudeau, aki Donald Trump amerikai elnök harmadik hivatalos külföldi miniszterelnök-vendégeként tárgyalt tegnap a Fehér Házban. A kanadai kormányfő ugyanakkor világossá tette, hogy sok kérdésben nem értett egyet vendéglátójával, s azt „világosan és tisztelettel” meg is mondta. Trudeau azt is hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként természetesen kanadai megközelítésből foglalkozik a menekültkérdéssel.

Trump a sajtóértekezleten védelmébe vette hét muszlim többségű ország polgáraira január végén kirótt, de bírói döntéssel azóta felfüggesztett utazási tilalmát. Nem engedhetjük be a rossz embereket, az adminisztrációm ezt meg fogja akadályozni – erősítette meg Trump, akit arról is megkérdeztek, biztonságosnak tartja-e az amerikai-kanadai határt. Soha nem lehetünk biztosak benne, de nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy az legyen – mondta az amerikai elnök. Trump legsúlyosabb külpolitikai kihívásának az észak-koreai válságot tartja. Nagy, nagy probléma, s kemény kézzel kezeljük – fogalmazott.

Az amerikai elnököt éppenséggel élesen bírálták, mivel az észak-koreai rakétakísérlet hírét floridai birtokán, a japán kormányfővel együtt, nagy vendégsereg közepette kapta Trump, s az asztalhoz hívta biztonságpolitikai stábját, ott helyben, a vendégek előtt tárgyaltak a válsághelyzetről.

Egy ilyen súlyú kérdést megfelelően védett helyiségben, zárt ajtók mögött szokás kezelni nemzetbiztonsági szakemberek szerint. Trump emberei azonban nem sokat törődnek a protokollal, vagy az előírásokkal, volt például olyan vendég a floridai Mar-a-Lagóban, aki az amerikai „nukleáris focit”, a vagyis az atomkódokat tartalmazó táskát cipelő tengerészgyalogossal szelfizett.

Szerző