Közlekedési Múzeum - Drágul a rekonstrukció

Miközben a földdel tették egyenlővé a Közlekedési Múzeum épületét, drágul a beruházás, írta meg a hvg.hu. Lényegében már nem is felújításról, hanem bontásról, és tulajdonképpen egy föld alatt is jelentősen terjeszkedő intézmény felhúzásáról van szó. 

És mint a kiemelt beruházások egy részénél, ebben az esetben is megszaladtak a költségek, de közölték, ez normális, mindenütt így megy Európában. Persze, már nem felújításról, hanem totális bontásról és egy új, több szempontból vitatott múzeum építéséről van szó.

A Közlekedési Múzeum szerint az intézmény most elbontott, régi, átgondolatlanul kibővített épülete nem volt egységes, alkalmatlan volt egy korszerű múzeum befogadására, ezért kellett a teljes lebontást és újjáépítést választani. A mostani tervek szerint úgy lesz modern az intézmény, ha 9000 négyzetméternyi föld alatti kiállítóteret építenek három szinten. A visszaépített pavilonból pedig kilátó lesz, helyet kap benne büfé, bolt, illetve lejárat a föld alatti voltaképpeni múzeumba. És lesz itt egy négyszintes, 351 autót befogadni képes mélygarázs is.

Csakhogy szakértők szerint az egész projekt tévedésen alapul, mivel a létrejövő területen nem fér el a múzeum teljes gyűjteménye, márpedig mi más lenne egy új épület értelme? Így aztán a beruházás változatlanul viták kereszttüzében áll.

Szerző

Érik az újabb magyar siker

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:45
A két ortodox zsidó megérkezik a faluba 1945 augusztusában Török Ferenc filmjében – Angelus Iván és Nagy Marcell FOTÓK: MAGYAR F
Török Ferenc 1945 című filmjének bemutatóját hivatalosan ma este tartják a Berlinale Panorama programjában. A híre jóval megelőzte, az elővetítéseken dugig megtöltötte a közönség a termeket. A Variety a magyar rendező virtuozitását emeli ki, s egész oldalas, részletes ismertetést szentel a magyar premiernek.

Jó év ez a magyar filmnek Berlinben: a Testről és lélekről versenyvetítését követő lelkes fogadtatás után ma este ismét nagy sikert ígérő premierre kerül sor a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panorama szekciójában. Török Ferenc 1945 című filmjéről, amely Szántó T. Gábor novellája alapján az író és a rendező közös forgatókönyvéből készült, már a premier előtt elismerő kritikák láttak napvilágot. A Variety egész oldalas írásban foglalkozik a filmmel, s utal rá, hogy mint Nemes Jeles László friss BAFTA-díjas Saul fia című filmje, az 1945 is friss, intelligens filmes megközelítésben beszél egy rendkívül bonyolult témáról. A film kezdetén két ortodox zsidó érkezik 1945 augusztusában a távoli kis faluba, ahol esküvőre készülődnek. A falu lakói az idegenek megjelenését úgy értelmezik, mint „a közelmúltbeli történések nem kívánatos számlájának benyújtását”. Ez felkavarja a falu amúgy is feszültséggel teli napját.

A cikk részletesen ismerteti az egy napba sűrített eseményeket, kitér az esküvőre készülődő falu fontos karaktereire, a nagy hatalmú örömapára, drogfüggő feleségére, a mást szerető menyasszonyra, a szépreményű vőlegényre, s arra a helyzetre, hogy a falut megszálló szovjet katonák a saját zsebükre gyűjtik a hadizsákmányt. Ebben a felbolydult falusi környezetben, mint egy temetési menet, a két idegen csendben lépked a lovaskocsi után, amely egy titokzatos tárgyat szállít az állomástól. A falu figyel, minden szem őket lesi, van aki parancsra tartja szemmel és követi őket.

A Variety hozzáfűzi: „Aki ismeri Európa történelmét, annak nem titok, hogy sok falu, Magyarországon és másutt is, profitált abból, hogy deportálták a zsidó szomszédokat. A rendező és a társ-forgatókönyvíró, akinek a Hazatérés című novelláján alapszik a könyv, teljesen a helyiek nézőpontjára összpontosít, akik szinte kivétel nélkül, beleértve a papot is, osztoznak az ebül szerzett nyereség bűnös titkában.”

A cikk részletesen ír a szereplőkről, s kiemeli Ragályi Elemér mesteri operatőri munkáját, végül úgy összegzi: Török rendezői múltjában nincs előzménye annak a virtuozitásnak, amely az 1945 című filmjét jellemzi. „Meglepően kevés dialóggal, nagyszerű szereplőgárdával a film meggyőzően bontja ki a falu életét és a lelkiismeret állapotát, úgy, hogy többet mutat, mint amennyiről beszél.” Berlin előtt Török Ferenc már átvett egy közönségdíjat Miamiban, a zsidó fesztiválon, s a film jelentős vevőre is talált. A Menemsha Films megvette a film jogait Észak-Amerikára. Magyarországon sajnos csak április elején, a Titanic fesztiválon lesz először látható.

A Variety által kiemelt erős szereplőgárdában látható a főbb szerepekben Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter. A fehérszakállú idegent Angelus Iván táncos-koreográfus játssza, a filmbeli fiát pedig az a Nagy Marcell alakítja, aki legutóbb a Sorstalanság című film Köves Gyurijaként látott a Berlinale közönsége.

A különösebb meglepetések nélkül múló fesztivál versenyprogramjában figyelemre érdemes jelenségnek lehetünk tanúi. A félidőhöz érve részrehajlás nélkül mondható, hogy kétségtelenül a női filmektől jött a legtöbb jó. Vagy a rendezője, vagy a főhőse nő az eddigi legjobbnak befutó filmeknek. A magyar sikerről, Enyedi Ildikó teljesítményéről már beszéltünk, azóta bemutatkozott a lengyelek nagyasszonya, Agnieszka Holland is, lefutott egy szórakoztató kört az angolok különlegessége, Sally Potter, s teljesen új csillag kúszott fel a mozgókép egére a Kinshasa egy ócska lebujában éneklő civil szereplő, az istenáldotta Véro Tshanda Beya személyében. A legnagyobb meglepetés valójában ő volt, a Félicité címszerepében. Mint egy fekete Anna Magnani, tele büszkeséggel, tetterővel, rátarti magatartással éli a gondokkal teli életét, egy lebujban keresi a kenyerét Kinshasában, de olyan hangja van, hogy a részeg mihasznák mind ámulva tartják a szájukat. Az ő minden megaláztatás ellenére is életigenlő továbblépése az, amiből a bissau-guineai és szenegáli származású francia rendező, Alain Gomis filmet csinált. Dokumentarista stílusban, egytől-egyig amatőr szereplőkkel, rögtönzött jelenetekben mutatja Kinshasa nyomornegyedének lakóit. Nem nyomorultakat mutat, hanem embereket, akik küzdenek, meg elbuknak. A legerősebb közöttük épp egy nő, aki csak magára számíthat.

Sally Pottertől mindig egy újabb Orlandót vár az ember, de most cserébe azért, mert a bűvészmutatvány elmarad, s inkább egy fesztiválra egyáltalán nem illő tévéfilmet kap az ember, a néző legalább a hasát foghatja. A The Party egy politikailag elkötelezett, értelmiségi házaspár és középkorú barátai partiján vetkőzteti le legbelsőbb lényegéig a londoni középosztály néhány tagját. Nem igazán komolyan, de szórakoztató és szellemes dialógokkal, ütős iróniával és elnéző megértéssel az emberi gyengeségek iránt. Potter olyan férfiasan elfogulatlan női rendező itt, mintha a mi Molnár Ferencünk dolgozott volna a keze alá.

Agnieszka Holland viszont annál komolyabban gondolja, hogy a korrupt és az igazságot félreszolgáló lengyel viszonyok metaforáját teremti meg egy meglepő műfajjal. Ő maga anarchista-feminista bűnügyi történetnek mondja a Nyom című filmjét, a fekete komédia elemeivel színesítve. Igaza van. A Nyom egy kis hegyi faluban játszódik, ahol a nyugdíjas főhősnő minden eszközzel meg akarja akadályozni, hogy a helyi nagykutyák, visszaélve hatalmukkal, kedvükre öldössék az erdő állatait, tiltott módon. Senki nem hallgat rá, az igazság és jog senkit sem érdekel. És akkor elkezdődik egy sorozatgyilkosság, a nagy hatalmú vadászok sorra titokzatos módon hullnak. Legfeljebb mi sejtjük, ki ítélkezik sajnálat nélkül az állatok nevében. Holland vakmerőn felvállalja az anarchista igazságszolgáltatást, a néző pedig nem a korrupt vadászoknak drukkol. Inkább a szarvasoknak, „akiknek” Holland is kivételezett szerepet ad.

Kiábrándító a GDP-adat - Gyorsul az infláció

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:21
A nemzetközi cégek termelése és exportja meghatározó a hazai gazdaságban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2 százalékkal, az utolsó negyedévben azonban csak 1,6 százalékkal növekedett. Az elemzők, közgazdászok és a kormányzat azonban eltérően ítéli meg az adatokat. Még kevésbé értenek egyet az idei gazdasági bővülés mértékében.

Az uniós átlag felett, 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2016-ban, így folytatódott Magyarország felzárkózása. Tavaly az uniós források átmeneti szünetelése ellenére sikerült ezt a növekedést elérni. A bérmegállapodásnak köszönhetően idén magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság - közölte a gazdasági tárca a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb előzetes GDP adatára hivatkozva. A tárca irányítója, Varga Mihály egy nyilatkozatában az elmúlt 3 év átlagosan 3 százalékos GDP növekedéséről is beszélt. A kormányzat érvelésével az a gond, hogy nemcsak mi növekedtünk, de a nálunk fejlettebb gazdaságok is, így Magyarországnak a jelenleginél jóval erőteljesebben kellene növekedni ahhoz, hogy megkezdhesse a felzárkózást - fogalmazott a szaktárca véleményénél árnyaltabban Inotai András közgazdász. Ráadásul a régió gazdaságai 2016-bam a magyar növekedésnél jóval erőteljesebben bővültek.

A tartós növekedéshez elengedhetetlen a beruházások gyarapodása, ehelyett tavaly az uniós források híján gyakorlatilag leálltak a nagy infrastruktúrális programok, s a működő tőke sem árasztotta el az országot. Összességében 10 százalékkal estek vissza a beruházások 2016-ban. Emellett egy nagyon erős egyoldalú függés alakult ki az autógyártástól, ami a járműipar hullámzásának teszi ki Magyarországot. A KSH elemzéséből az is kiderült, hogy a múlt év negyedik negyedévében éves összevetésben 1,6 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, biztos, hogy a várakozásaiknak megfelelően a növekedés elsősorban a piaci szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak volt köszönhető. A szakember azt is elmondta, hogy a lakossági fogyasztás és a nettó export hajtotta a GDP-t. A beruházások számottevő csökkenése visszahúzta a gazdaságot. Nem segített ezen a kormány tavaly év végi 800- 1000 milliárdos költekezése sem, ez sem volt elegendő a GDP érdemi meglódításához.

Az ipar alig 0,9 százalékos bővülést produkált tavaly, ami lényegében stagnálásnak felel meg. Az építőipar pedig 18,8 százalékos zsugorodásával lehúzta a GDP-t. Németh Dávid szerint az idén sokkal nagyobb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt. Ha nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat. Ez nagyjából megegyezik az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett téli előrejelzésében közölt értékkel.

A kormányzat viszont jóval merészebben álmodik nagyot, és erre az évre 4,1, míg jövőre 4,3 százalékos GDP növekedéssel számol. A kincstári optimizmus egyik pillére, hogy a kabinet szerint a külső és a belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől. Kétségtelen, hogy rekordot ért el a kivitelünk, de ennek egyik oka, hogy alacsony volt az import, részben az energiahordozók árzuhanása miatt - jegyezte meg Inotai András. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy elmaradtak a beruházások. Így ez is visszafogta az importigényeket. Önmagában a behozatal lefaragása egyáltalán nem jelent automatikusan előnyt - figyelmeztetett a közgazdász.

A kiemelkedő exporteredmények pedig döntő részben a hazánkban letelepedett autógyáraknak, főleg német anyacégek leányainak köszönhető. Ám egy autóipari krízis, egy pénzügyi válság miatt visszaeső kereslet, vagy az Európában megjelenő Kínában gyártott autók nyomán jelentős kapacitásfelesleg keletkezhet, s nem tudni, hogy ekkor hol fognak az anyacégek kapacitásokat megszüntetni. Az is rontja a képet, hogy a magyar kivitelben viszonylag csekély a magyar hozzáadott érték. Az autógyárak az utóbbi időben már nagyrészt kiviszik a profitjukat és kevéssé forgatják vissza Magyarországon.

Összességében az a legfőbb probléma, hogy az évente az unióból a magyar GDP 3-4 százaléka jött és jön be, s ennek alig látni nyomát a bruttó hazai termékben. Kijelenthető, hogy rendkívül rossz hatékonysággal használta fel a kormányzat. Nem termelő, gazdaságserkentő, a versenyképességet javító beruházásokra költötte, hanem gyakran presztizs projektekre, amelyek fenntartása viszi és nem hozza a pénzt. Még egyszer nem jut Magyarország 22 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz - mondta Inotai András.

Beindult a pénzromlás
A várakozásoknak megfelelően 2,3 százalékos volt a januári infláció, szemben a tavaly decemberi 1,8 százalékkal. Az elemzők értékelése szerint a lakossági fogyasztás bővülése folyamatosan érezhető az árakban, az áfacsökkentés azonban nem jelent meg mindenhol. Az idén várhatóan 2,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció.
A KSH adata valamelyest felülmúlta a 2,2 százalékos piaci várakozásokat - közölte Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése, amely 15,2 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi szinthez képest. Az üzemanyagok áremelkedése így önmagában 1,1 százalékponttal növelte az inflációt. Eközben ugyanakkor az egyes termékköröket (főként alapélelmiszereket) érintő áfacsökkentések ennek hatását mérsékelték. Az élelmiszerek ára így is 1,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, melyben az idényáras zöldségek, gyümölcsök drágulása is érezteti hatását, illetve az éttermi szolgáltatások esetében nem érzékelhető az áfacsökkentés.
Az idén januárban életbe lépett áfacsökentés a baromfihús esetében érvényesült a leginkább. Ezzel szemben a tojásnál és a tejnél csak 30 százalékban épült be az árakba az alacsonyabb áfa.
Az éttermi étkezésnél nem látszik az áfacsökkentés - értett egyet elemzőtársával Németh Dávid. Legalábbis a nem előfizetéses éttermi étkezés havi szinten 0,4 százalékkal drágult. Nagyjából ugyanolyan mértékben, mint a januárt megelőző hónapokban. Az internet esetében részben átmehetett az áfacsökkentés, de még nem lehet pontosan látni ezt a hatást. A tartós fogyasztási cikkek árszintje viszont a 2016 januári szinthez képest 0,4 százalékkal csökkent.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy az energia-összetevőben jelentkező negatív bázishatás márciustól enyhülni kezd, és ennek hatására a tizenkét havi magyarországi inflációs ütem valamivel 3 százalék alatt stabilizálódik.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni gazdaságelemző részlegének közgazdászai az idei év további szakaszára sem valószínűsítik, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció átlépné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célszintjét. A ház 2017 egészére 2 százalékos átlagos inflációt vár.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői az idei első negyedévre 2,8 százalékos éves összevetésű átlagos inflációval számolnak. Ez jóval meghaladná az MNB jelenleg érvényes előrejelzését, amely 2,2 százalékos első negyedévi átlagos éves inflációt valószínűsít. Ha a jegybank prognózisa valóban túl enyhének bizonyul, akkor óhatatlanul felvetődik a monetáris szigorítás kérdése, de legalábbis a jelenlegi enyhítés megszüntetése.
Az elemzők üdvösnek tartják a gyorsuló inflációt, hiszen jelenleg a banki betétek a kezelési költségek levonása után már veszteséget termelnek. Az inflációt gerjesztheti a kötelező béremelés és annak tovagyűrűző hatása, a bértorlódás feloldása is.
Az infláció függ a fogyasztói kosár összetételétől is. Az elmúlt időszakban például az lakásbérleti, illetve az újlakás vásárlási árak meredeken emelkedtek, s ezek nem szerepeknek a statisztikai fogyasztói kosárban.



Szerző