Már a közigazgatási egyeztetésen is túl van a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok használatát szabályozó rendelettervezet, jelenleg az egyeztetés során beérkezett vélemények feldolgozása zajlik - tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM). A drónok használatát egyértelműsítő rendeleten már három éve dolgozik a tárca és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala. A hosszas munka mögött egyrészt az állhatott, hogy a szabályozásban a légügyi szabályok mellett más hatóságok - mint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - előírásait is figyelembe kellett venni, másrészt pedig az, hogy eddig nem született olyan nemzetközi mintaszabályozás, amit egyértelműen követni lehetett volna (a drónok használatának szabályozása változó, az adott ország jogi, gazdasági specifikumaira korlátozódnak).
Az NFM tájékoztatása szerint a szabályozási javaslat hazai elfogadását legalább három hónapig tartó uniós notifikáció követi majd, vagyis az új előírások várhatóan 2017 nyarától - a tervek szerint július elsejétől - léphetnek hatályba. Ezzel egy időben a honvédelmi tárca a pilóta nélküli állami légi járművek repülésének hazai szabályozását készíti elő.
Egy ideje már az EU is dolgozik egy közös - vagy legalábbis irányadó - regulán, ám annak végleges formája továbbra is csak 2018-ra születhet meg. A magyar rendelettervezet ezzel kapcsolatban kitér arra, hogy a 150 kilogramm feletti drónok szabályozása az EU hatásköre, a tagállami feladatok közé az e súlyhatár alatti drónokra vonatkozó jogszabály kidolgozása tartozik.
A tervezet a súlyuk, méretük alapján osztja különböző csoportokba a drónokat. (lásd az ábrát)
-
Az amerikai Légügyi Szövetségi Hivatal szerint 2020-ra 7 millióra növekedhet a kereskedelmi és civil használatú drónok száma az Egyesült Államokban. 2016 végén mintegy 2,5 millió drón volt nyilvántartásban.
-
Az amerikaiak 47 százaléka örülne annak, ha a drónok nagyobb teret nyernének a kereskedelemben (például a csomagszállítás területén) a ReportLinker technológiai társaság kutatása szerint
-
A drónos csomagszállítás esetében az emberek többsége (72 százalék) attól tart, hogy a csomagok könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek – derült ki a Walker Sands Communications felméréséből
-
Szakmai oldalról a legtöbb drónt a fotóipar és az ingatlanirodák használják
A javaslat alapján lehetővé válik új típusú repülőterek kialakítása is, amelyek az NFM szerint nemcsak a pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésére kínálnak lehetőséget, hanem akár kutatás-fejlesztési vagy képzési célokra is igénybe vehetőek. Az egyik legpraktikusabb újítást azonban annak a mobilalkalmazásnak a kifejlesztése jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a drónhasználók naprakész információkat kapjanak arról, hogy a repülés az adott területen, légtérben és időszakban engedélyezett-e. Az üzemeltetők számára kötelezővé tennék a felelősségbiztosítást is, arra az esetre, ha a drón valamilyen balesetet okoz. (Emlékezetes: néhány hete Budapesten törte be egy autó szélvédőjét egy irányíthatatlanná vált drón.)
Szabályozzák azt is, hogy a hobbi célú reptetés hol, mikor engedélyezett, illetve arra vonatkozóan is meghatároztak korlátokat, hogy a különböző kategóriákba tartozó drónokkal milyen magasra lehet repülni. Az I. kategóriába tartozókkal például a földfelszíntől számított 50 méterig. Ez ugyanakkor bonyodalmakat szülhet, ezek az eszközök ugyanis ennél magasabbra is képesek repülni, ám magasságszabályozóval a legtöbb nem rendelkezik. Ugyancsak problémás lehet az a kitétel, hogy a drónok sport,- illetve magáncélú működtetése csak a külterületeken lehetséges, a lakóépületeket legfeljebb 100 méterre, a reptetésben nem résztvevő embereket és járműveket legfeljebb 30 méterre közelíthetik meg - ezek igencsak leszűkítik a civil drónhasználat lehetőségeit.
A beérkezett vélemények alapján azonban még változtathatnak a rendeleten; az előírásokat enyhíthetik, de akár szigoríthatják is.