Jogsértő a májusi érettségi

Az oktatási jogok biztosa szerint is sérti a diákok, különösen a szakgimnazisták jogait az érettségi követelmények gyors változása. Aáry-Tamás Lajos hétfő délután fogadta a Független Diákparlament képviselőit, valamint az őket kísérő tanárokat, szakértőket és szülőket, a találkozó eredményeiről másnap Sulyok Blanka középiskolai tanár, a Tanítanék Mozgalom képviselője számolt be a Kettős Mérce blogon. Mint írta, az oktatási ombudsman mindenben egyetértett a panaszosokkal, elismerte a jogsértés tényét, s jelezte, beadványukat maximálisan támogatja.

Az érettségi követelmények aggályos - sőt, most már biztosan kijelenthető: jogsértő - módosításairól korábban lapunk is beszámolt, azokra az érintett diákok, tanárok, szakértők már több alkalommal is felhívták a figyelmet. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szakgimnazistáknak egy olyan új szakmai érettségi tárgyból kell érettségizniük májusban, amelynek követelményeit - például, hogy pontosan milyen tantárgyat, milyen szinten kérnek számon - egy, a vizsga előtt négy hónappal, december végén megjelent rendelet szabályozza, így a tanulók nem tudnak időben felkészülni.

Az idegennyelvi érettségi szintjét és követelményrendszerét is úgy módosították, hogy nem biztosították a megváltozott követelményekre való felkészülés feltételeit. A szakgimnáziumokban megszüntették az ötödik érettségi tárgy szabadon válaszhatóságát is, így mindenkinek kötelező az újonnan bevezetett szakmai tárgyból érettségizni. Minderre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), illetve a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét is felhívták - utóbbitól semmilyen reakció nem érkezett. Az Emmi nevében Palkovics László oktatási államtitkár reagált, szerinte nem történt jogsértés.

Aáry-Tamás Lajos beadványban hívta fel az államtitkár és a miniszter figyelmét arra, hogy az átalakítások bizony jogsértőek, ezzel együtt indítványozta az ügy mihamarabbi megoldását. Az idő azonban sürget: az érettségire való jelentkezés határideje a mai napon lejár. A kormányzat megtehetné, hogy a helyzet rendezése érdekében kitolja a határidőt - kérdés, hajlandóak-e beismerni hibáikat és megtenni ezt a lépést.

Szerző

Kötelező lesz a drónok felelősségbiztosítása júliustól

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:15

Elkészült a magyar dróntörvények kidolgozásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a szabályozás idén nyáron léphet életbe. Annak érdekében, hogy a drónhasználat biztonságosabbá váljon, egy olyan mobilalkamázast fejlesztenek, amely jelzi a vezető számára, hogy a repülés az adott területen, légtérben és időszakban engedélyezett-e. Az egységes uniós szabályozás továbbra is 2018-ra várható.

Már a közigazgatási egyeztetésen is túl van a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok használatát szabályozó rendelettervezet, jelenleg az egyeztetés során beérkezett vélemények feldolgozása zajlik - tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM). A drónok használatát egyértelműsítő rendeleten már három éve dolgozik a tárca és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala. A hosszas munka mögött egyrészt az állhatott, hogy a szabályozásban a légügyi szabályok mellett más hatóságok - mint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - előírásait is figyelembe kellett venni, másrészt pedig az, hogy eddig nem született olyan nemzetközi mintaszabályozás, amit egyértelműen követni lehetett volna (a drónok használatának szabályozása változó, az adott ország jogi, gazdasági specifikumaira korlátozódnak).

Az NFM tájékoztatása szerint a szabályozási javaslat hazai elfogadását legalább három hónapig tartó uniós notifikáció követi majd, vagyis az új előírások várhatóan 2017 nyarától - a tervek szerint július elsejétől - léphetnek hatályba. Ezzel egy időben a honvédelmi tárca a pilóta nélküli állami légi járművek repülésének hazai szabályozását készíti elő.

Egy ideje már az EU is dolgozik egy közös - vagy legalábbis irányadó - regulán, ám annak végleges formája továbbra is csak 2018-ra születhet meg. A magyar rendelettervezet ezzel kapcsolatban kitér arra, hogy a 150 kilogramm feletti drónok szabályozása az EU hatásköre, a tagállami feladatok közé az e súlyhatár alatti drónokra vonatkozó jogszabály kidolgozása tartozik.

A tervezet a súlyuk, méretük alapján osztja különböző csoportokba a drónokat. (lásd az ábrát)

Tények és adatok
  • Az amerikai Légügyi Szövetségi Hivatal szerint 2020-ra 7 millióra növekedhet a kereskedelmi és civil használatú drónok száma az Egyesült Államokban. 2016 végén mintegy 2,5 millió drón volt nyilvántartásban.
  • Az amerikaiak 47 százaléka örülne annak, ha a drónok nagyobb teret nyernének a kereskedelemben (például a csomagszállítás területén) a ReportLinker technológiai társaság kutatása szerint
  • A drónos csomagszállítás esetében az emberek többsége (72 százalék) attól tart, hogy a csomagok könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek – derült ki a Walker Sands Communications felméréséből
  • Szakmai oldalról a legtöbb drónt a fotóipar és az ingatlanirodák használják

A javaslat alapján lehetővé válik új típusú repülőterek kialakítása is, amelyek az NFM szerint nemcsak a pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésére kínálnak lehetőséget, hanem akár kutatás-fejlesztési vagy képzési célokra is igénybe vehetőek. Az egyik legpraktikusabb újítást azonban annak a mobilalkalmazásnak a kifejlesztése jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a drónhasználók naprakész információkat kapjanak arról, hogy a repülés az adott területen, légtérben és időszakban engedélyezett-e. Az üzemeltetők számára kötelezővé tennék a felelősségbiztosítást is, arra az esetre, ha a drón valamilyen balesetet okoz. (Emlékezetes: néhány hete Budapesten törte be egy autó szélvédőjét egy irányíthatatlanná vált drón.)

Szabályozzák azt is, hogy a hobbi célú reptetés hol, mikor engedélyezett, illetve arra vonatkozóan is meghatároztak korlátokat, hogy a különböző kategóriákba tartozó drónokkal milyen magasra lehet repülni. Az I. kategóriába tartozókkal például a földfelszíntől számított 50 méterig. Ez ugyanakkor bonyodalmakat szülhet, ezek az eszközök ugyanis ennél magasabbra is képesek repülni, ám magasságszabályozóval a legtöbb nem rendelkezik. Ugyancsak problémás lehet az a kitétel, hogy a drónok sport,- illetve magáncélú működtetése csak a külterületeken lehetséges, a lakóépületeket legfeljebb 100 méterre, a reptetésben nem résztvevő embereket és járműveket legfeljebb 30 méterre közelíthetik meg - ezek igencsak leszűkítik a civil drónhasználat lehetőségeit.

A beérkezett vélemények alapján azonban még változtathatnak a rendeleten; az előírásokat enyhíthetik, de akár szigoríthatják is.

Hogyan használhatjuk ma?
A drónhasználatot jelenleg a légi közlekedési törvény szabályozza, a reptetéshez eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától, ugyanis pilóta nélküli légi járművek szabályos keretek között csak elkülönített légtérben működhetnek.
A kérelmet 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt kell írásban benyújtani, és ekkor még a 30 napos ügyintézési idővel is szembe kell néznie a dróntulajdonosnak. Az eseti légterek igénylése ráadásul többletköltséggel is járhat. Ugyanakkor hatósági engedély ráadásul nem minden esetben szükséges magán- illetve hobbicélú drónoknál.
Dubajban taxi is lesz
Hamarosan önvezető drón szállíthatja a légi utasokat - írta a hirado.hu. Az EHang 184 elnevezésű autonóm repülőeszközt a World Government Summit nonprofit szervezet hétfői találkozóján mutatták be Dubajban. A személyszállító drón folyamatosan kommunikál az irányítóközponttal, az utastérben van légkondicionáló berendezés és 4G-s internet is. Hatótávolsága 16 kilométer, akkumulátorai 23 percig képesek a levegőben tartani a járművet. A dubaji közlekedési hatóság vezetője szerint akár már júliusban is elindíthatják a szolgáltatást.

Szerző

Kátyúverseny indult

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:14

Évek óta szaporodnak a kátyúk a magyar közutakon, ami elsősorban a rossz kivitelezésnek és a hiányos karbantartásnak tudható be. Ráadásul a lyukak folytonos és drága tömködése nem oldja meg problémát, komoly felújításokra lenne szükség. Erre azonban a továbbiakban az EU nem ad pénzt Magyarországnak.

Küldjön fotót az autóját veszélyeztető úthibákról, a legdurvább kátyúkat bejelentők között autós ajándékot sorsolunk ki – tette közzé felhívását a vezess.hu autós portál. Megversenyeztetik a fenntartókat is: ki javít gyorsan, ki lassan, ki sehogy?

Csak a fővárosban több tízezer úthiba keletkezik évente. Ezzel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. Az esetenként akár több százezer forintot is elérő kátyúkárokat az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. Ennek az az oka, hogy az autósok többsége nem tudja, kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.

A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a károsultnak kell bizonyítania. Ha ez nem egyértelmű, az adott útszakasz kezelője visszautasíthatja az igényt.

Így bizonyítsunk

Készítsünk fényképet a kátyúról és a sérülésről is, emellett ne feledkezzünk meg róla, hogy a helyszín is beazonosítható legyen a képeken. Komolyabb kár esetén ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, illetve próbáljunk tanúkat szerezni. A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll.) helyezni. Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során szükségünk lehet.

Az útkezelők a legtöbbször azzal utasítják vissza a kártérítési igényeket, hogy a károsodott jármű az engedélyezettnél gyorsabban haladt, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát, vagy a vezető elhajtott a helyszínről – utólag már nehéz hitelesen dokumentálni, illetve megfelelő tanúkat, hatósági jegyzőkönyvet szerezni.

Magyar specialitás a kátyúbiztosítás

A fejlettebb országokban bizonyára különösen hangzana a magyar biztosítók ajánlata, a kátyúkár-biztosítás. Ez már évi pár ezer forintért elérhető, jellemzően a kötelező vagy casco mellé, kiegészítőként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás.

Fontos kiemelni: a casco nem helyettesíti a kátyúbiztosítást, mivel az ilyen károk összege általában az önrészhez hasonló mértékű.

Ne fékezzünk!

Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet. Amikor a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált. Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.

Szerző