"Lássuk be, barbárok vagyunk"

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:06
Menekültek Röszkénél - Népszava fotó/Vajda József
Erősen aggódunk Európáért, de azt nem gondoljuk, hogy a bevándorlás és a terrorizmus veszélyt jelent a saját életünkre. Ebből is látszik, hogy a „magyarok nem hülyék, ha nem hülyítik őket”. Az idegenellenesség viszont egyre nő. Vezetőink rájátszanak arra, hogy „barbárok vagyunk” – mondta lapunknak Sik Endre szociológus.

Újabb csúcsot döntött az idegenellenesség. A Tárki januári mérése szerint – ahogyan arról a Népszava a múlt héten beszámolt – a magyar felnőtt lakosságban elérte a 60 százalékot azok aránya, akik mérlegelés nélkül mindenkit visszafordítanának a határról. Értsd: egyetlen menedékkérőt sem fogadnának be. A Sik Endre szociológus vezetésével végzett vizsgálat őket nevezi idegenellenesnek.

A felmérés nem alkalmas annak feltérképezésére, hogy milyen intenzitású elutasítás él a magyarokban, és értelemszerűen az idegenellenesség kialakulásának okai sem derülnek ki. Bár ezekre a kérdésekre az Európai Parlament megbízásából készített nemzetközi vizsgálat, az Eurobarométer sem ad választ, az adatokból levonhatók bizonyos következtetések – nyilatkozta lapunknak Sik Endre, a Tárki vezető kutatója.

A nemzetközi felmérés azonos technikával készült 28 uniós országban tavaly év végén. A résztvevőknek azt kellett megjelölniük, hogy a következő időszakban – a tizenhárom felsorolt „nehézség” közül, például: gazdasági helyzet romlása, munkanélküliség, bűnözés – melyik kettőtől tartanak leginkább a személyes életükben, valamint hazájuk és az Európai Unió esetében. Témánk szempontjából a terrorizmus és a bevándorlás megítélése érdekes.

Az uniós polgároknak átlagosan 6 százaléka tart attól, hogy a bevándorlás a közeljövőben negatívan befolyásolja a személyes életét, a terrorizmusról 5 százalék gondolja ugyanezt (a bevándorlást gyaníthatóan sokan összekapcsolták a menekültkrízissel). A magyarok alig térnek el az átlagtól: a bevándorlás 8, a terrorizmus 3 százalékot kapott. Mindez azt mutatja – idézzük a szociológust –, hogy a „magyarok nem hülyék, ha nem hülyítik őket”.

Ha nem saját magáról, hanem az országáról van szó, akkor az európai lakosság átlagosan 26 százaléka félti hazáját a bevándorlástól és 14 százalék a terrorizmustól. A magyaroknál ez 30, illetve 8 százalék. Látható, hogy ezen a téren sem nagyon különbözünk az átlagtól, sőt: a terrorizmustól való félelmet nézve elmaradunk attól.

Egészen más a helyzet, ha az Unió kerül terítékre. Jóval többen vélik úgy, hogy az EU-ra veszélyt jelent a bevándorlás és a terrorizmus: átlagosan 45 és 32 százalék. A magyarok alaposan túltesznek mindkettőn. A bevándorlás a magyar népesség 65 százaléka, a terrorizmus 40 százaléka szerint fenyegeti az EU-t.

Magyarország ezzel az élmezőnyhöz tartozik. Hasonlóan kiugró adatokkal (egy-két kivételtől eltekintve) főleg a „keleti végeken” találkozhatunk, jellemzően azokban az országokban, ahol kevés a bevándorló, nincsenek terrorcselekmények – állapította meg Sik Endre.

Az Európai Unió a legkevésbé megfogható és a leginkább távoli fogalom, így nagy tere nyílik az emberek manipulálásának. Annál inkább fél valaki, minél inkább elszakad a saját világától. „Szabadon dúl a morális pánik” – jelentette ki a szociológus.

Sik Endre FOTÓ: ATK-ELTE

Sik Endre FOTÓ: ATK-ELTE

Amikor a Tárki vizsgálatára visszakanyarodva arról kérdeztük, hogy Magyarország mikor és hogyan gyógyulhat ki az idegenellenesség betegségéből, Sik Endre javította a szóhasználatot. Szerinte ugyanis nem tekinthető betegségnek, ha egy társadalom csaknem kétharmada ugyanazt gondolja valamiről. Éppen ezért gyógyulásról sincs értelme beszélni. Elemzőként csak a trend megváltozásának esélyeit veheti számba.

A most mért adatok – hangsúlyozta – nem a semmiből keletkeztek. Eleve elég magasan volt a kiindulási pont, 2011 óta pedig kisebb ingadozásokkal folyamatosan erősödik az idegenellenesség Magyarországon. Sik Endre nem tudta megmondani, meddig lehet még ezt fokozni. Ahogyan azt sem, mikor indulhat el egy ellenkező irányú folyamat.

Gyors változásra egész biztosan nem lehet számítani. Bár az érvénytelen „kvótanépszavazás” után visszafogottabbá vált a kormány menekültellenes kampánya, ennek nagy a tehetetlenségi ereje. Természetesen a külföldi események (terrortámadások, a britek kilépése az EU-ból, az amerikai elnökké választott Trump megnyilvánulásai) ezután is „megtámogatják” a magyarok negatív hozzáállását.

Összességében azonban úgy tűnik, az idegenellenesség mélyen beágyazott jelenség a magyar társadalomban, talán az is megkockáztatható, hogy része a magyar kulturális identitásnak. Sik Endre közölte: „Lássuk be, barbárok vagyunk. Vezetőink pedig ezt nem csupán felismerték, hanem még rá is játszanak.”

Definíciója szerint a „barbár” olyan emberek meghatározására szolgál, akik nem jól tűrik a civilizáció (esetünkben: a nyugati civilizáció) béklyóit, nem szeretnék például, hogy a politikai korrektség gúzsba kösse őket. Így aztán – mondta Sik Endre – „zavartalanul előtörhet belőlünk az állati ösztön, amely biológiai és evolúciós okoknál fogva kétségkívül mindnyájunkban megvan”.

Szerző

Közpénzen épül Tállaiék szállodája

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:05
Térben kicsi, költségekben nagy – Az épülő sportszálló FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem adták ki lapunknak a mezőkövesdi sportszálló dokumentumait, pedig a létesítményre a Tállai András elnökölte helyi focicsapat rengeteg közpénzt kapott. Maga a NAV-elnök korábban azt tanácsolta a sajtónak, menjenek el a Borsod megyei településre, ott meg lehet tekinteni a szerződéseket. Nem lehetett. Viszont tudjuk: a sporthotel többe kerül, mint a Zsóry FC stadionja.

Hiába fogadtuk meg Tállai András tanácsát és mentünk le Mezőkövesdre, hogy kikérjük az adóügyi államtitkár elnökölte Mezőkövesdi Zsóry FC által építtetett sportszálló szerződéseit, dokumentumait.

Menekül a sajtó elől?
Tállait már hiába keresnék szokásos hétvégi "falujárásán", ugyanis miután a 444 újságírói a hetekben a NAV-elnök nyomába eredtek, már nem teszi közzé programját a Facebookon. Így sajnoscsak utólag értesülhetünk egy-egy falunapról, vérnyomásmérő-átadásról vagy iskolai menza megtekintésről. Arra is esélytelen rákérdezni a NAV-elnöknél, miért kap két adótanácsadó cégtől összesen havi félmilliót "szerkesztésért" ahelyett, hogy az adóhatósági szaklapok főszerkesztését beépítették volna a milliós államtitkári fizetésébe.

Ugyanis a klubszékházhoz, stadionhoz érve már a portán sem jutottunk túl: két úr kérdezte, miben segíthetnek, előadtuk, hogy Tállait követve ide jöttünk az iratokért, egy illetékessel szeretnénk beszélni. Egy "már megint az a kurva sportszálló" felkiáltás után megérkezett egy fiatalabb, magát sajtómunkatársnak mondó melegítős úr is.

Vele sem jutottunk előrébb, mivel a szálló ügyében nem mondhatott semmit, az "illetékes, aki ezzel foglalkozik" éppen elutazott. Pedig az adóügyi államtitkár januárban azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy helyben megtekinthető a készülő sportszálló költségvetési terve. Ugyanakkor a riporter nem tudta minden kérését feltenni Tállainak a sajtótájékoztatón, mivel amikor azt fejtegette: miért került a tervezett háromszorosába, 1,4 milliárdba a sportszálló, s miből finanszírozzák a szükséges önrészt, válasz helyett az államtitkár szólt egy beosztottjának, aki egyszerűen kivette a mikrofont az újságíró kezéből.

A vonatkozó, többütemű közbeszerzés harmadik részének eredménye nemrég jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, ami egy 910 millió forintos szerződést hozott a többi pályázatot is megnyerő Penta Industry Kft.-nek. A vállalat korábban 396 millióért vállalta a munkát. Ugyanakkor ezt a szerződést később módosították, mert Tállaiék rendeltek még egy szintet az épületre, ez 469 millióra tornázta fel az árat. Így a sportszálló drágábban épül meg, mint a Mezőkövesd 5000-es 1,25 milliárdos stadionja. Az ingatlant, amely egyébként egy korábbi állami kemping területe 60 millió forintért vették meg.

A városháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A városháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Ágaskodó toronydaru

A mezőkövesdi lepattintás után sem adtuk fel, újból kikértük az adatokat, s ha nem kapjuk meg őket, perre megyünk, hiszen - példaként - a felcsúti akadémiát a múlt héten kötelezte a TAO-pénzekhez köthető szerződéseinek kiadására a bíróság másodfokon is. A Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány esetében nagyjából 5-6 milliárd forintnyi beruházásról van szó. A Fővárosi Ítélőtábla azért kötelezte a felcsútiakat az adatok közreadására, mert az alapítvány közhasznú, s ilyen tevékenysége végett nyilvánosan kell működnie. A mezőkövesdiek esetében inkább a Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú ítéletére hivatkozhatunk: eszerint a TAO-felajánlás közpénznek minősül, ezért felhasználásának nyilvánosnak kell lennie.

Tállai András FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Tállai András FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A Tállai elnökölte fociklubtól az építkezés felé vettük az irányt. Az ágaskodó toronydarunak hála a jövendőbeli sportszállót viszonylag könnyen megismertük a fürdőnél, bár az a GPS szerint nem azon a címen található (Bazsarózsa utca 2. - a szerk.), amit az iratokon, pályázati anyagokon megadtak. Vélhetően a munkásokat értesíthették, hogy valaki jön a "tévéből", egész bizottság fogadott bennünket, az állványzatról nem túl szívélyes megjegyzéseket kaptunk - szerintem édesanyám azóta is csuklik. A munkálatok lassan a végső stádiumhoz közelednek, már a külső szigetelést csinálják. Arról nem szól a fáma, mikor adják át a sporthotelt, de vélhetően már tavasszal üzembe állhat a létesítmény a többi környékbeli szálloda mellett. Ugyanakkor meg kell jegyezni: ahhoz képest, hogy egy csaknem másfél milliárdos épületről beszélünk, igen kicsinek tűnik.

Ha a Zsóry FC-nek magának kellett volna kifizetnie az 1,4 milliárdot, igen nehéz helyzetbe kerülne: legkevesebb 45 ezer forintért kellene kiadni egyetlen szobát az év mind a 365 napján ahhoz, hogy két év alatt megtérüljön a befektetés - ebben az összegben nincsenek benne az alkalmazottak bérei, és a rezsi.

Tállai csapatát sokak szerint joggal nevezhetjük a magyar futballtámogatási rendszer állatorvosi lovának.

Államkassza helyett a sportba
Az Orbán-kormány egy 2011-es törvénymódosítással tette lehetővé, hogy a fizetendő társasági adó egy része a költségvetés gyarapítása helyett meghatározott sportcélokra legyen felajánlható olyan sportszervezetek számára, amelyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől. Tehát lényegében a TAO-felajánlások "közpénz jellegűek", hiszen a milliárdos összegektől az államkassza esett el, a Mezőkövesdhez hasonló "futball-fővárosok" javára.

A Mezőkövesd még a felcsúti Puskás Akadémiánál is jobb példa a TAO-támogatások aránytalanságára, s az ész nélküli költekezésre, hiszen bár messze Orbán Viktor kedvenc falujának csapata kapta a legtöbb ilyen jellegű támogatást az utóbbi időben, ott legalább folyik akadémiai képzés is, ellentétben Mezőkövesddel.

Bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerint a támogatásokkal főképp az utánpótlás nevelést ösztönöznék, Tállai csapata így is több mint 770 milliónyi TAO-pénzt kapott tavaly, Felcsút után a legtöbbet (Mészáros Lőrinc klubja csaknem 3 milliárdot költhetett el). Ugyanakkor Mezőkövesden akadémia híján saját nevelésű játékos sem nagyon fordul meg az első csapatnál, s az MLSZ úgynevezett "fiatal szabályának" sem nagyon felelnének meg, amely a pénzelosztáskor preferálja azokat a klubokat, amelyek 20 év alatti, magyar játékosokat is pályára küldenek. Ilyen játékos jelenleg nincs az NB1-es csapat keretében.

Arról nem is beszélve, hogy az idegenlégiósokról szóló korlátozásokat sem mindig tartják be: a szabályok szerint egyszerre csak 3 nem magyar játékos lehet a pályán, Mezőkövesden mégis gyakran 5-6 külföldi lép pályára, mivel szerb és román focisták idő közben magyar állampolgárságot is szereztek - emlékeztetett az Index. A TAO-pénz nagy részét a csapatot üzemeltető cég sport- és rekreációs központok építésére fordították, azaz a sportszállóra, egy sporttáborra és bérbe adható sportpályákra. Tehát gyakorlatilag - a bíróság szerint is - közpénzből építettek a vállalatnak bevételt hozó létesítményeket.

Momentum - Minél több, annál jobb

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:03
A kutya is aláírhat? - Forrás: Momentum/Facebook
A Momentum Mozgalomnak 138 ezernél 30-40 százalékkal több aláírást kell gyűjtenie péntekig ahhoz, hogy biztosan meg legyen a budapesti olimpiai népszavazás kiírásához szükséges számú (nagyjából 136 ezer) hiteles szignó - mondta a Népszavának Tóth Zoltán választási szakértő, aki jelezte, korábban nem kellett ilyen nagy "ráhagyással" számolni a választási aláírásgyűjtéseknél.

Mint fogalmazott, a kilencvenes évek közepén elég volt 10 százalékkal többet gyűjteni a minimumnál, hiszen „a pártok akkor még nem tanultak meg hamisítani, visszaélni és vásárolni”. A Fidesz 2014-re viszont már csúcsra járatta ezeket a módszereket: 10 olyan bizniszpárt is elindult az országgyűlési választáson országos listával, amelyek végül kevesebb szavazatot kaptak, mint amennyi ajánló aláírást szereztek – emlékeztetett a szakértő. Mindezek alapján becsülte úgy az Országos Választási Iroda egykori vezetője, hogy a Momentumnak 138 ezernél körülbelül 30-40 százalékkal kell több aláírást gyűjtenie.

Tóth szerint egyébként nem csak azért kell több aláírást gyűjteni, hogy kivédjék a hamis szignókat, szándékos csalásokat, hanem azért is, mert egy népszavazásnak nagyon magas az érvényességi küszöbe. „Az aláírás erősen hasonlít a politikusok kézfogására. Minden egyes kézfogás, egy szavazat. Egy darab aláírás ugyanígy egy szavazat” – vélekedett a választási szakértő, aki szerint a Momentum gyűjtése nagyon jót tesz minden pártnak, minden mozgalomnak. Úgy látja: a „megélhetési ellenzék” egyik nagy tragédiája, hogy nem beszélgetnek senkivel.

A rendszerváltás óta egyébként kevés országos referendumot sikerült aláírásokkal kiharcolni. A Fidesz 2008-as népszavazása előtt 1990-ben a közvetlen elnökválasztásról volt ilyen referendum. Csak budapestieket érintő népszavazás - mint a mostani - pedig még nem volt. Az összegyűjtött aláírásokat 2013, az új népszavazási törvény elfogadása óta ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda. A mostani olimpiás szavazás aláírásait a helyi, Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi majd.

A Momentum nemcsak az aláírásokkal foglalkozik: közérdekű adatigénylést nyújtott be Fekete-Győr András a budapesti olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-hez. A szervezet elnöke kikérte az összes, a zrt. megalakulása óta megkötött szerződést. Arra kíváncsiak, hogy mire költi a cég az olimpia előkészítésére kapott 15 milliárd forint közpénzt.

Pénzbüntetés rongálásért
Gyorsított eljárásban, jogerősen 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a férfit, aki pár hete a budapesti Jászai Mari térnél megrongálta az aláírásgyűjtő kampány egyik standját. A 49 éves részeg férfi, mindenféle előzmény nélkül belerúgott az aláírásgyűjtő standba, majd a politikai nézeteit hangoztatva letörte a stand hirdetőtáblájának tartóoszlopait. Az aláíróíveket és a tollakat a földre seperte, végül a stand letört elemét a földön megtaposta. Tettével 10 ezer és 20 ezer forint közötti kárt okozott.



Szerző