Késik az EU-Ukrajna társulás ratifikációja

Kijevnek továbbra is várnia kell arra, hogy a holland törvényhozás is ratifikálja az Európai Unió és Ukrajna között társulási és szabadkereskedelmi egyezményt. Miután hétfőn a holland parlament újra elhalasztotta a döntést, a jóváhagyásra már csak a március 15-én sorra kerülő hollandiai parlamenti választások után kerülhet sor, nyilatkozta a Reuters brit hírügynökségnek a parlament egyik szóvivője. Elmondása szerint a tervezet ugyan jövő héten újra napirendre kerülhet, de a jóváhagyás minden bizonnyal csak a választások után történik meg.

Az Unian ukrán hírügynökség emlékeztet, hogy a hágai parlament január 27-i ülésén is a halasztást választotta. Az egyezményt az Európai Unió másik 27 tagállama már ratifikálta, hatályba is lépett ezekben az országokban, de Hollandiában tavaly népszavazásra írták ki a kérdést, a lakosság pedig elutasította az egyezményt. A teljes hatálybalépéshez szükséges a holland jóváhagyás is Mivel a népszavazás konzultatív jellegű volt, a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia. Mark Rutte kormánya támogatja a ratifikációt, miután kezdeményezte az egyezmény egyes részeinek újratárgyalását. A kabinetnek jelenleg nincs többsége a parlamentben, így a jelenlegi felállásban egyáltalán nem biztos a jóváhagyás.

A márciusi parlamenti választásokon csak a képviselőház 150 tagját választják meg, és az előrejelzések szerint Rutte koalíciója helyeinek felét elveszítheti, Gert Wilders euroszkeptikusai pedig várhatóan előretörnek, ami nem sok jót ígér Kijev számára. A társulás ratifikálása szempontjából az volna előnyös, ha még választások előtt megtörténne. Az Uniannak nyilatkozó Olena Zerkal, az európai integrációért felelős külügyminiszter helyettes korábban úgy számolt, hogy a 75 tagú szenátusban 43-44 támogatója van az egyezmény ratifikációjának, a kormányzat pedig azzal számolt, hogy a 150 tagú képviselőházban 90-91 igen voksot lehet összegyűjteni. Ám a választási kampányban egyetlen formáció sem meri felvállalni a lakosság által elutasított ukrán társulás jóváhagyását.

Ez minden bizonnyal Ukrajna vízummentességének kérdését is befolyásolja. Múlt héten, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy Ukrajna még a nyár előtt megkaphatja a vízummentességet, egy ukrán újságíró, Rickard Jozvjak a Rádió Szvoboda tudósítója pedig olyan információt közölt, hogy Ukrajna számára a vízummentesség 2017. június 12-ével, Grúzia számára pedig március 29-vel lép érvénybe. Ruszlán Bortnyik neves ukrán politológus viszont tegnap arra hívta fel a figyelmet a Golos.ua portának adott interjújában, amelyet több kárpátaljai magyar portál is ismertetett, hogy az ukrán vízummentesség halogatása az unión belüli válsággal van összefüggésben, és valójában senki sem tudja, pontosan mikor is kerülhet rá sor, hogy egyáltalán megvalósul-e.

Szerző

Beváltatlan ígéretek

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:31
NATO-hadgyakorlat Litvániában – a balti államok számítanak az amerikai védőernyőre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Az észak-atlanti szövetség európai tagországai közül mindössze két ország teljesíti azt a vállalást, amely szerint a hazai össztermék, a GDP legalább két százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Ez derült ki a londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) tegnap közzétett éves jelentéséből.

Donald Trump beiktatása óta különösen kényes kérdés az, hogy a NATO tagállamai mekkora összeget költenek védelmi kiadásokra. Az új amerikai elnök ugyanis még az elnökválasztási kampány során elavult szervezetnek nevezvén a szövetséget azt is közölte, ha rajta múlna, akkor csak azokra a szövetségesekre terjesztené ki az amerikai nukleáris védőernyőt, amelyek teljesítik NATO-kötelezettségüket, s megfelelő arányban járulnak hozzá a védelmi szövetség költségvetéséhez. Ezzel megkérdőjelezte a NATO alapját képező Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét, amely szerint bármely tagállam elleni támadást valamennyi tagország elleni támadásnak tekintenek. Elnökként már nem tett ilyen radikális kijelentéseket, a Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét, s meghívást kapott a követező NATO-csúcsra, ám a szövetséggel kapcsolatos konkrét terveit továbbra is homály fedi.

Az IISS jelentése szerint ha Trump valóra váltaná fenyegetését, az amerikai védőernyő mindössze két európai szövetségesre terjedne ki: Görögország és Észtország, ez a két állam költötte a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra – derült ki az IISS főigazgatója, a jelentést ismertető John Chipman szavaiból. A súlyos adósságspirálba került Athén 2,4, a balti állam pedig 2,0 százalékot fordított erre.

A NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján a tagállamok kötelezettséget vállaltak a két százalék teljesítésére, s 2024-ig adtak időt az e szintet nem teljesítő államok számára. Az elmúlt két évben azonban éppen nőtt azon európai államok száma, amelyek kevesebbet költenek védelemre a GDP két százalékánál. Lengyelország esetében ez az adat 2015-ben még 2,1 százalék volt, elsősorban F-16-os vadászgépek beszerzése miatt, 2016-ban azonban 1,9 százalékra esett vissza. Miközben Theresa May washingtoni látogatása során egyetértett Trumppal abban, hogy teljesíteniük kell a tagországoknak pénzügyi előírásokat, ehhez képest a brit védelmi büdzsé sem éri már el a két százalékot, ez 1,98 százalékra csökkent. Ennek az az oka, hogy a brit GDP gyorsabban nőtt, mint a katonai kiadások, írta az IISS. A londoni védelmi minisztérium szerint azonban az IISS adatai hibásak, mert a kiadások 2016-ban elérték a GDP 2,21 százalékát.

Németország és Franciaország is hitet tett a két százalékos szint teljesítése mellett. Párizs tavaly közzétett védelmi programjában 2022 végét jelölte meg a cél teljesítése időpontjának. Ha minden európai állam elérte volna a két százalékot 2016-ban, akkor védelmi költségeiket összesen 40 százalékkal kellett volna emelni, véli a londoni intézet.

Magyarország egy korábbi közlés szerint a GDP 1,01 százalékát kívánta védelmi célokra fordítani 2016-ban, ami nagyjából 353 milliárd forintnak felel meg a 2015-ös 316 milliárd után. Magyarország katonai kiadásai a NATO összköltségvetésének valamivel több, mint 0,1 százalékát teszik ki.

 Stoltenberg: összetart a szövetség
A NATO a megbonthatatlan transzatlanti köteléken alapul: összetartunk, védelmet nyújtunk egymásnak, ami előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, egy nappal a szövetség védelmi minisztereinek tanácskozása előtt. Mint mondta, a NATO-nak számos kihívással meg kell küzdenie a mai, megváltozott biztonsági környezetben, de továbbra is nagy szükség van a katonai szövetségre.

Szerző

Beváltatlan ígéretek

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:31
NATO-hadgyakorlat Litvániában – a balti államok számítanak az amerikai védőernyőre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Az észak-atlanti szövetség európai tagországai közül mindössze két ország teljesíti azt a vállalást, amely szerint a hazai össztermék, a GDP legalább két százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Ez derült ki a londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) tegnap közzétett éves jelentéséből.

Donald Trump beiktatása óta különösen kényes kérdés az, hogy a NATO tagállamai mekkora összeget költenek védelmi kiadásokra. Az új amerikai elnök ugyanis még az elnökválasztási kampány során elavult szervezetnek nevezvén a szövetséget azt is közölte, ha rajta múlna, akkor csak azokra a szövetségesekre terjesztené ki az amerikai nukleáris védőernyőt, amelyek teljesítik NATO-kötelezettségüket, s megfelelő arányban járulnak hozzá a védelmi szövetség költségvetéséhez. Ezzel megkérdőjelezte a NATO alapját képező Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét, amely szerint bármely tagállam elleni támadást valamennyi tagország elleni támadásnak tekintenek. Elnökként már nem tett ilyen radikális kijelentéseket, a Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét, s meghívást kapott a követező NATO-csúcsra, ám a szövetséggel kapcsolatos konkrét terveit továbbra is homály fedi.

Az IISS jelentése szerint ha Trump valóra váltaná fenyegetését, az amerikai védőernyő mindössze két európai szövetségesre terjedne ki: Görögország és Észtország, ez a két állam költötte a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra – derült ki az IISS főigazgatója, a jelentést ismertető John Chipman szavaiból. A súlyos adósságspirálba került Athén 2,4, a balti állam pedig 2,0 százalékot fordított erre.

A NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján a tagállamok kötelezettséget vállaltak a két százalék teljesítésére, s 2024-ig adtak időt az e szintet nem teljesítő államok számára. Az elmúlt két évben azonban éppen nőtt azon európai államok száma, amelyek kevesebbet költenek védelemre a GDP két százalékánál. Lengyelország esetében ez az adat 2015-ben még 2,1 százalék volt, elsősorban F-16-os vadászgépek beszerzése miatt, 2016-ban azonban 1,9 százalékra esett vissza. Miközben Theresa May washingtoni látogatása során egyetértett Trumppal abban, hogy teljesíteniük kell a tagországoknak pénzügyi előírásokat, ehhez képest a brit védelmi büdzsé sem éri már el a két százalékot, ez 1,98 százalékra csökkent. Ennek az az oka, hogy a brit GDP gyorsabban nőtt, mint a katonai kiadások, írta az IISS. A londoni védelmi minisztérium szerint azonban az IISS adatai hibásak, mert a kiadások 2016-ban elérték a GDP 2,21 százalékát.

Németország és Franciaország is hitet tett a két százalékos szint teljesítése mellett. Párizs tavaly közzétett védelmi programjában 2022 végét jelölte meg a cél teljesítése időpontjának. Ha minden európai állam elérte volna a két százalékot 2016-ban, akkor védelmi költségeiket összesen 40 százalékkal kellett volna emelni, véli a londoni intézet.

Magyarország egy korábbi közlés szerint a GDP 1,01 százalékát kívánta védelmi célokra fordítani 2016-ban, ami nagyjából 353 milliárd forintnak felel meg a 2015-ös 316 milliárd után. Magyarország katonai kiadásai a NATO összköltségvetésének valamivel több, mint 0,1 százalékát teszik ki.

 Stoltenberg: összetart a szövetség
A NATO a megbonthatatlan transzatlanti köteléken alapul: összetartunk, védelmet nyújtunk egymásnak, ami előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, egy nappal a szövetség védelmi minisztereinek tanácskozása előtt. Mint mondta, a NATO-nak számos kihívással meg kell küzdenie a mai, megváltozott biztonsági környezetben, de továbbra is nagy szükség van a katonai szövetségre.

Szerző