Beváltatlan ígéretek

Az észak-atlanti szövetség európai tagországai közül mindössze két ország teljesíti azt a vállalást, amely szerint a hazai össztermék, a GDP legalább két százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Ez derült ki a londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) tegnap közzétett éves jelentéséből.

Donald Trump beiktatása óta különösen kényes kérdés az, hogy a NATO tagállamai mekkora összeget költenek védelmi kiadásokra. Az új amerikai elnök ugyanis még az elnökválasztási kampány során elavult szervezetnek nevezvén a szövetséget azt is közölte, ha rajta múlna, akkor csak azokra a szövetségesekre terjesztené ki az amerikai nukleáris védőernyőt, amelyek teljesítik NATO-kötelezettségüket, s megfelelő arányban járulnak hozzá a védelmi szövetség költségvetéséhez. Ezzel megkérdőjelezte a NATO alapját képező Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét, amely szerint bármely tagállam elleni támadást valamennyi tagország elleni támadásnak tekintenek. Elnökként már nem tett ilyen radikális kijelentéseket, a Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét, s meghívást kapott a követező NATO-csúcsra, ám a szövetséggel kapcsolatos konkrét terveit továbbra is homály fedi.

Az IISS jelentése szerint ha Trump valóra váltaná fenyegetését, az amerikai védőernyő mindössze két európai szövetségesre terjedne ki: Görögország és Észtország, ez a két állam költötte a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra – derült ki az IISS főigazgatója, a jelentést ismertető John Chipman szavaiból. A súlyos adósságspirálba került Athén 2,4, a balti állam pedig 2,0 százalékot fordított erre.

A NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján a tagállamok kötelezettséget vállaltak a két százalék teljesítésére, s 2024-ig adtak időt az e szintet nem teljesítő államok számára. Az elmúlt két évben azonban éppen nőtt azon európai államok száma, amelyek kevesebbet költenek védelemre a GDP két százalékánál. Lengyelország esetében ez az adat 2015-ben még 2,1 százalék volt, elsősorban F-16-os vadászgépek beszerzése miatt, 2016-ban azonban 1,9 százalékra esett vissza. Miközben Theresa May washingtoni látogatása során egyetértett Trumppal abban, hogy teljesíteniük kell a tagországoknak pénzügyi előírásokat, ehhez képest a brit védelmi büdzsé sem éri már el a két százalékot, ez 1,98 százalékra csökkent. Ennek az az oka, hogy a brit GDP gyorsabban nőtt, mint a katonai kiadások, írta az IISS. A londoni védelmi minisztérium szerint azonban az IISS adatai hibásak, mert a kiadások 2016-ban elérték a GDP 2,21 százalékát.

Németország és Franciaország is hitet tett a két százalékos szint teljesítése mellett. Párizs tavaly közzétett védelmi programjában 2022 végét jelölte meg a cél teljesítése időpontjának. Ha minden európai állam elérte volna a két százalékot 2016-ban, akkor védelmi költségeiket összesen 40 százalékkal kellett volna emelni, véli a londoni intézet.

Magyarország egy korábbi közlés szerint a GDP 1,01 százalékát kívánta védelmi célokra fordítani 2016-ban, ami nagyjából 353 milliárd forintnak felel meg a 2015-ös 316 milliárd után. Magyarország katonai kiadásai a NATO összköltségvetésének valamivel több, mint 0,1 százalékát teszik ki.

Stoltenberg: összetart a szövetség

A NATO a megbonthatatlan transzatlanti köteléken alapul: összetartunk, védelmet nyújtunk egymásnak, ami előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, egy nappal a szövetség védelmi minisztereinek tanácskozása előtt. Mint mondta, a NATO-nak számos kihívással meg kell küzdenie a mai, megváltozott biztonsági környezetben, de továbbra is nagy szükség van a katonai szövetségre.