A tervek szerint a mintegy 11 milliárdos informatikai fejlesztés összekapcsolja az egészségügy adatgyűjtő és -kezelő rendszereit, hogy legkésőbb 2017 szeptemberétől az ország összes szolgáltatója megoszthassa egymással a betegek kórtörténetét. A fejlesztők szerint a rendszer képes lesz egyidejűleg több ezer távkonzíliumot lebonyolítani. Továbbá a patikákban is megjelenhetnek az elektronikus vények. A közfinanszírozott rendszerekben dolgozó orvosok pedig akár digitálisan is foglalhatnak időpontot pácienseiknek a további vizsgálatokra. Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár szerint mindez óriási lépés a betegbiztonság érdekében, hiszen például, ha a beteg nem emlékszik, hogy az aktuális terápiája mellett milyen egyéb orvosságokat szedett, akkor az orvos egyetlen gombnyomással hozzáférhet az információhoz.
Az állampolgároknak egy hónapjuk van arra, hogy úgynevezett önrendelkezéssel megtegyék a kezdő lépést: eddig dönthetnek, hogy mit mutathat meg róluk a rendszer és mit nem. Ha ezt elmulasztják, akkor engedélyüket megadottnak tekintik mindaddig, amíg máshogy nem rendelkeznek. Az új rendszert március közepétől szeptemberig 22 háziorvosi körzetben, 36 gyógyszertártárban és több mint egy tucat kórházban tesztelik országszerte.
Az EESZT az orvosokra is ró kötelezettséget; a közfinanszírozott ellátás keretében igénybe vett kezelések adatait a taj-szám alapján rögzíteniük kell, amit aztán a rendszer a beteg élete végéig, sőt a halála után is megőrizhet. Üres adatbázissal fognak indulni, de tervezik, hogy az elmúlt öt évben keletkezett egészségügyi adatokat mindenkiről feltöltik.
Az állampolgárok egészségügyi adataihoz és dokumentumaihoz kizárólag orvos, illetve a recepteknél gyógyszerész férhet hozzá. Az adat tulajdonosa, az állampolgár pedig az adataihoz való összes múltbéli hozzáférést - még a sikerteleneket is - láthatja az Ügyfélkapun keresztül. Ha visszaélésre gyanakszik, hatósághoz fordulhat.
