Közelkép - A nagy visszatérők

A mai már a harmadik csütörtök, amikor figyelni kell két tévéműsorra is. Két hete indult az ATV-n Krizsó Szilvia új showja, s ugyanattól a naptól látható - szintén hetente - Azurák Csaba rég várt adása. Mindketten nagy visszatérők, akik korábbi teljesítményükkel nevet és elismerést szereztek maguknak.

Krizsó hosszú ideig egyik arca volt az MTV Az este című politikai műsorának, hiteles volt, s megalkuvás nélkül kérdezett. Aztán már nem volt szükség rá, így átnyergelt egy egészen más műfajra: a színpadi, közönség előtti - látszólag könnyed - beszélgetésekre. Azurák nagy utat járt be azóta, hogy a Magyar Rádió egykor még hallgatható Krónikájának riportereként pallérozódott, egészen addig, amíg a TV2 hírigazgatója és a Tények egyik arca lett. Aztán már ő sem kellett. Egy évig bizonytalanság lengte körül, lesz-e egyáltalán műsora, végül lett. Az első két-két adásból pedig kiderült, hogy ez a két tévés személyiség semmit sem adott fel magából, a tehetségük és a szakmai tudásuk az évek alatt nem kopott meg, s még mindig tudnak jó műsorokat csinálni.

Most tekintsünk el a szerencsétlen címektől (az egyik a kérdező nevét - KrizShow - használja nyelvtörőnek, a másik - Azurák 1/1 - csak egyszerűen értelmetlen), mert a tartalom a lényeg. Az pedig - egyelőre - hiánypótló és kiváló. Krizsó könnyedén cseveg - előbb Alföldi Róberttel, aztán Sebestyén Balázzsal -, de nagyon felkészülten és így valóban megismerhetjük az embert. A közben feltűnő show-elemeken még érdemes finomítani, de a portré, amelyet kapunk, érdekes és szinte tökéletes.

Azurák több témát is feldolgoz egy-egy adásban, sokoldalúan és mélyre hatolóan. A stúdióba hívott vendégeket igyekszik úgy kiválasztani, hogy új információkkal szolgáljanak. Amikor pedig az Oscar díjra jelölt magyar kisjátékfilm két gyerekszereplőjével beszélgetett, kiderült, mennyire empatikus és jó riporter. Mindkét nagy visszatérő magasan kezdett, nem lesz könnyű a szintet tartani. De a személyiségük garancia rá, hogy érdemes nézni őket.

Szerző

Szabadon kereskedhet az Unió Kanadával

Már akár áprilisban sor kerülhet az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes alkalmazására miután tegnap az Európai Parlament megszavazta a megállapodást. Mivel az Európai Bizottság tavaly nyáron úgynevezett vegyes egyezménynek nyilvánította, a végleges hatályba lépéshez azt a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.

A CETA-tárgyalások 2009 májusban kezdődtek és 2014 szeptemberig tartottak, a szerződést tavaly október végén írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón. Tavaly ősszel a belgiumi Vallónia tartomány próbálta megakadályozni a véglegesítést, most a parlamenti szavazást előzték meg utcai tüntetések.

A megállapodást 408 EP-képviselő támogatta, 254-en szavaztak ellene. Az egyezmény támogatói szerint a CETA a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató akadályok lebontása, az áruk, szolgáltatások és befektetések forgalmának növelése révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Unióban és Kanadában is. A vámok eltörlése nem érinti a közszolgáltatásokat, audiovizuális és a közlekedési szolgáltatásokat, valamint egyes mezőgazdasági termékeket.

A szabadkereskedelmi egyezményeket támogatók egyben a protekcionizmus elutasítását is látják ezekben a szerződésekben, míg ellenzői épp a nemzeti kormányok mozgásterének korlátozásától tartanak és úgy vélik, hogy az EP még több hatalommal ruházza fel a multinacionális nagyvállalatokat és nem tartja kellőképpen szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. Az elutasítók az EU és az Egyesült Államok között tervezett, még inkább kifogásolt transzatlanti partnerség, a TTIP kisöccsének és előfutárának tartják a CETA-t.

A magyarországi pártok képviselői is támogatták a CETA-t, ez alól kivételt a Zöldek frakciójához tartozó PM és LMP képviselői jelentették. Az EP minden nagy frakciója igennel voksolt a CETA-ra.

Szerző

Szíriáról tárgyalnak Asztanában

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Technikai okok miatt csúszott egy napot, így csak ma kezdődnek meg Asztanában a szíriai felkelők és a damaszkuszi kormány képviselői közötti egyeztetések, amelyeket az orosz, török és iráni vezetés hozott tető alá azzal a céllal, hogy tényleges tűzszünetet hozzanak tető alá és előkészítsék a genfi béketárgyalásokat.

A genfi tárgyalások is csúsznak, eredetileg február 8-ra tervezték, de 20-án vagy 23-án kezdődhetnek meg. Staffan de Mistura az ENSZ szíriai különmegbízottja (képünkön) nem vesz részt személyesen az asztanai egyeztetésen, de öt tagból álló küldöttség képviseli majd hivatalát, közölte tegnap a Reuters hírügynökség.

Az AFP pedig arról értesült, hogy a lázadókat egy hattagú küldöttség képviseli, akik jelezték, a politikai rendezésről nem, csupán a tűzszünetről kívánnak tárgyalni a kazah fővárosban és jelezni szeretnék Oroszország felé, hogy a Moszkva és Ankara védnökségével december 30-tól hatályba lépett tűzszünetet folyamatosan megsértik a damaszkuszi kormányerők, jelenleg is 700 ezer civil él ostromlott településen.

Szerző