Orbán miatt jött Pharaon

A kormány minimum a 2018-as választásokig titkolózna a Pharaon-ügyről, de azon leszek, hogy a nyilvánosság megismerhesse ezeket a dokumentumokat - nyilatkozta a Népszavának Demeter Márta, miután betekinthetett az időközben elhunyt szaúdi olajmilliárdos, Ghaith Pharaon vízumigénylésével kapcsolatos iratokba. Erre egyébként minden országgyűlési képviselőknek ügytől függetlenül van lehetősége. Az MSZP kiugrott politikusa szerint, amikor 2014 őszén Bejrútban, a néhai körözött olajmilliárdos schengeni vízumért folyamodott, az illetékesek pontosan tudták, hogy Orbán Viktorral fog találkozni.

Demeter szerint az ügyintézéskor rögzített adatokban fel is tüntették, Pharaon a tiszteletbeli jordán konzul, Zaid Naffa által szervezett rendezvényen találkozik a kormányfővel. Nem véletlen futottak össze a díszvacsorán, ha ez a vízum igénylésekor hivatkozási alap volt - fogalmazott a parlamenti képviselő, hozzátéve: ez újabb bizonyítéka, hogy politikai körökből érkező elvárásra állami szervek működtek közre egy nemzetközi bűnöző beutazásában.

Lázár János korábban azt mondta, hogy Pharaon 2014. október 1-én és október 24-én igényelt C típusú schengeni vízumot Magyarországtól. Kérelmét feltöltötték a schengeni rendszerbe, külön tagállami konzultációkat is folytattak, egyik európai ország sem emelt kifogást. A miniszter azt nem említette, hogy Pharaon azért kérte a vízumot, hogy Orbánnal találkozzon. Demeter egyébként az általa megismert dokumentumokról másolatokat kért, de "a külügy három lépcsőben is megtagadta ezt". Azonban az üggyel részletesen foglalkozó Indexnek érdemben nem cáfolták a Demeter által elmondottakat.

A miniszterelnök tavaly október 24-én a parlamentben az egész ügyet egy szövetséges ország "titkosszolgálati játszmájának", a körözött szaúdi olajmágnást pedig professzornak nevezte, akivel egy díszvacsorán már személyesen is találkozott. A vacsorát az a jordán konzulátus adta, amelynek címére évekig voltak bejegyezve Pharaon cégei, hiszen Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja volt korábbi kézbesítési megbízottjuk.

Szerző
Témák
Ghaith Pharaon

Quaestor - Kizárták a szakértői véleményt

A Fővárosi Ítélőtábla a Quaestor-ügyben hozott határozatában csupán megjegyzést tett a szakértői vélemény felhasználhatóságáról, arra vonatkozóan - a főügyészség véleményével ellentétben - semmilyen iránymutatást nem tartalmaz, így azt a Fővárosi Törvényszék nem is hagyhatta figyelmen kívül - közölte az elsőfokú bíróság.

A törvényszék arra reagált így, hogy a keddi tárgyaláson hozott - szakvéleményt kizáró - végzését követően a Fővárosi Főügyészség azt nyilatkozta: a Fővárosi Törvényszék figyelmen kívül hagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a szakértői vélemény felhasználhatóságáról, és ez a későbbiekben az elsőfokú ítélet hatályon kívüli helyezését is eredményezheti.

A törvényszék szerdai közleményében viszont jelezte: a másodfokú bíróság végzésében hangsúlyozta, hogy a szakvélemény felhasználásáról az elsőfokú bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék határoz. A bíróság megjegyezte azt is, hogy egy ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését sokkal inkább eredményezheti a nyomozás során törvénysértő módon beszerzett bizonyíték büntetőeljárásban történő felhasználása, mint a pártatlannak nem tekinthető szakértő közreműködésével készített szakvéleménynek a bizonyítékok közül történő kirekesztése.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben kizárta a Tarsoly Csaba és társai elleni büntetőeljárás nyomozásába bevont igazságügyi szakértők egyikét, mert a szakértő 2011. decembertől kezdődően, és jelenleg is, megbízási jogviszonyban áll a Quaestor Pénzügyi Zrt. ideiglenes vagyonfelügyelőjeként, majd felszámolójaként eljáró Kvantál Kft.-vel és a vádbeli időszak egy részében cégjegyzésre jogosult ügyvezetője is volt a cégnek. 

A Fővárosi Törvényszék szakértőt kizáró végzését a Fővárosi Ítélőtábla január 24-én helybenhagyta és a határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú végzésben írtak minden tekintetben helytállóak. Döntésében a törvényszék és az ítélőtábla is nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a pártatlanság elve a büntetőeljárás alkotmányos és garanciális alapelve, amelynek látszólagos megingása is az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, a bírósági döntések hitelességét és tekintélyét sérti.

Ezt követően az elsőfokú bíróság a február 14-i tárgyaláson kizárta a csaknem 50 kötet terjedelmű szakvéleményt a bizonyítékok közül, amit a kizárt szakértő és egy másik igazságügyi szakértő készített. A főügyészség erre reagálva felidézte az ítélőtábla január 24-i (akkor még csak a szakértő kizárásáról szóló) végzését, amiben a másodfokú bíróság úgy fogalmazott: "A szakvélemény felhasználására vonatkozóan az elsőfokú bíróság csak ezt követően határoz, de ezzel kapcsolatban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az együttesen adott szakvélemény lényegében azt jelenti, hogy annak minden megállapításával egyetértenek a szakvélemény készítői, így az egyik szakértő kizárása a szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti."

A csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása tavaly júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

Szerző

Quaestor - Kizárták a szakértői véleményt

A Fővárosi Ítélőtábla a Quaestor-ügyben hozott határozatában csupán megjegyzést tett a szakértői vélemény felhasználhatóságáról, arra vonatkozóan - a főügyészség véleményével ellentétben - semmilyen iránymutatást nem tartalmaz, így azt a Fővárosi Törvényszék nem is hagyhatta figyelmen kívül - közölte az elsőfokú bíróság.

A törvényszék arra reagált így, hogy a keddi tárgyaláson hozott - szakvéleményt kizáró - végzését követően a Fővárosi Főügyészség azt nyilatkozta: a Fővárosi Törvényszék figyelmen kívül hagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a szakértői vélemény felhasználhatóságáról, és ez a későbbiekben az elsőfokú ítélet hatályon kívüli helyezését is eredményezheti.

A törvényszék szerdai közleményében viszont jelezte: a másodfokú bíróság végzésében hangsúlyozta, hogy a szakvélemény felhasználásáról az elsőfokú bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék határoz. A bíróság megjegyezte azt is, hogy egy ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését sokkal inkább eredményezheti a nyomozás során törvénysértő módon beszerzett bizonyíték büntetőeljárásban történő felhasználása, mint a pártatlannak nem tekinthető szakértő közreműködésével készített szakvéleménynek a bizonyítékok közül történő kirekesztése.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben kizárta a Tarsoly Csaba és társai elleni büntetőeljárás nyomozásába bevont igazságügyi szakértők egyikét, mert a szakértő 2011. decembertől kezdődően, és jelenleg is, megbízási jogviszonyban áll a Quaestor Pénzügyi Zrt. ideiglenes vagyonfelügyelőjeként, majd felszámolójaként eljáró Kvantál Kft.-vel és a vádbeli időszak egy részében cégjegyzésre jogosult ügyvezetője is volt a cégnek. 

A Fővárosi Törvényszék szakértőt kizáró végzését a Fővárosi Ítélőtábla január 24-én helybenhagyta és a határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú végzésben írtak minden tekintetben helytállóak. Döntésében a törvényszék és az ítélőtábla is nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a pártatlanság elve a büntetőeljárás alkotmányos és garanciális alapelve, amelynek látszólagos megingása is az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, a bírósági döntések hitelességét és tekintélyét sérti.

Ezt követően az elsőfokú bíróság a február 14-i tárgyaláson kizárta a csaknem 50 kötet terjedelmű szakvéleményt a bizonyítékok közül, amit a kizárt szakértő és egy másik igazságügyi szakértő készített. A főügyészség erre reagálva felidézte az ítélőtábla január 24-i (akkor még csak a szakértő kizárásáról szóló) végzését, amiben a másodfokú bíróság úgy fogalmazott: "A szakvélemény felhasználására vonatkozóan az elsőfokú bíróság csak ezt követően határoz, de ezzel kapcsolatban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az együttesen adott szakvélemény lényegében azt jelenti, hogy annak minden megállapításával egyetértenek a szakvélemény készítői, így az egyik szakértő kizárása a szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti."

A csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása tavaly júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

Szerző