Előfizetés

Orbán háborúja Brüsszellel - Féltik a sportpénzeket

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:01
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy továbbra is dönthetnek-e adóikról szabadon a nemzetek - ez volt az egyik az Orbán Viktor kormányfő által az évértékelő beszédében vélelmezett öt uniós "támadás" közül. A kijelentés nemcsak a szokásos Brüsszel elleni szabadságharc része, hanem emellett az attól való félelem megtestesülése, hogy az Európai Bizottság kifogást emel például társasági adó mértéke, valamint az ebből az adónemből származó, titkos sporttámogatások ügyében.

A kormányfő hiába vélelmez támadásokat Brüsszel részéről a magyar adópolitika ellen, ilyen nincs. Amit annak vél, mindössze annyi, hogy az Európai Bizottság jogos észrevételeket tesz az uniós direktívákat megsértő tagállamokkal szemben, viszont ezzel korántsem a nemzeti hatáskört kívánják csorbítani - mondta a Népszava érdeklődésére Burány Sándor. A szocialista párt gazdaságpolitikusa utalt arra, hogy ilyesmi történt a "pálinkafőzés szabadságához való jog" elleni fellépésükkor, amikor arra hivatkozva késztették visszakozásra a Fidesz-kormányt, hogy az Európai Unió minden tagországában kötelezően alkalmazott jövedéki adó alkalmazására figyelmeztették.

Azonban az is elmondható, hogy az Európai Uniónak nincs közvetlen szerepe az adók emelésében vagy csökkentésében. A tagállamok önállóan döntenek a területükön alkalmazandó adókulcsokról, vagyis Brüsszel hatásköre erre nem terjed ki. Olyan esetekben viszont felemelik a szavukat, ha például azt észlelik, hogy valamelyik tagállam nem biztosítja a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását az Európai Unió belső piacán azáltal, hogy a közösség érdekeit sértő, egyoldalú adópolitikát folytat. Az Orbán-kormánynál például többször kifogásolták, hogy tisztességtelen versenyelőnyt alkalmaztak más tagállamok cégeivel szemben, a hazai vállalkozók javára, vagy kivetettek olyan szektoradót, amely a piac egyéb szereplőivel szemben hátrányos helyzetbe hozott egyes iparágakat és szolgáltatásokat.

A brüsszeli szabályok szerint ahhoz, hogy az adóügyi kérdésekben uniós szintű döntés születhessen, az összes tagállam egyetértésére szükség van. Így mindegyik uniós ország érdekeit figyelembe kell venni a döntéshozatal során. Vagyis, ha egy tagállam gazdasági érdekeivel ellentétes adóügyi döntés születne, akkor Magyarországnak, akár csak a többi 27 országnak jogában áll megvétóznia azt. A szakpolitikus elmondta, hogy Brüsszelben valóban történnek próbálkozások, hogy egyes tagállamok az Európai Parlamentben el akarnak fogadtatni olyan előterjesztéseket, amelyekkel egy vagy több tagállam nem ért egyet, de ezeket a többségi akarat rendszerint elutasítja. Brüsszel nem kíván adómértékeket megállapítani, az adóharmonizáció is inkább arra irányul, hogy az adókivetés módja, a tagállamok között között azonos módon történjen, és a határokon átnyúló adózás elvei is azonosak legyenek.

Bizonyos adónemek, például a hozzáadottérték-adó (nálunk általános forgalmi adónak, áfának hívják), illetve az üzemanyagokra, a dohányipari termékekre és az alkoholra kivetett jövedéki adó esetében a 28 uniós tagállam megállapodott abban, hogy nagy vonalakban összehangolják szabályaikat és minimális adókulcsaikat annak érdekében, hogy ne torzuljon a verseny az Unión belül. Itt Magyarországot aligha töltheti el büszkeséggel az, hogy a 27 százalékos kulcsunk az Európai Unióban a legmagasabb, de például ennek a mértékébe Brüsszel nem szól bele. Uniószerte viszont egy minimumkulcs van érvényben az áfánál és jövedéki adónál, és az arra vonatkozó tagállami rendelkezések is egységesek, hogy ezeket az adókat hogyan kell alkalmazni. A tagországok kormányai az Európai Unió által megszabott minimumkulcsnál magasabb adómértéket is előírhatnak.

Más adók, például a társasági adó és a személyi jövedelemadó esetében az Európai Unió fő feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy maradéktalanul érvényesüljön a már említett belső piacon belüli megkülönböztetésmentesség és szabad mozgás elve. Azért, hogy ezek az elvek érvényre jussanak, valamint az adókikerülés elleni fellépés érdekében egyre fontosabbnak tartják, hogy a tagállamok összehangolják egymással közelítésmódjaikat, módszereiket.

Az Európai Uniónak abba nincs beleszólása, hogy hogyan költik el adóbevételeiket a tagállamok. Mivel azonban az uniós országok gazdaságai egyre nagyobb mértékben függnek egymástól, azok az országok, amelyek túlköltekeznek és túlzott mértékű adósságot halmoznak fel, veszélybe sodorhatják más államok gazdaságát és alááshatják a közösség stabilitását. Ennek veszélyét a tagállamok minél kisebbre akarják csökkenteni, ezért arra törekszenek, hogy szorosan összehangolják egymással gazdaságpolitikájukat. A Bizottság ajánlásokkal segíti a tagállamokat ebben, melyek egy része adópolitikai tárgyú. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy a tagállamok adórendszerei minél méltányosabbak legyenek, minél hatékonyabban működjenek, valamint hogy jobban ösztönözzék a gazdasági növekedést.

Orbán Viktor kormánya, miután az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékűre csökkentette a társasági adót, attól tart, hogy Brüsszel kifogást emel ez ellen, arra hivatkozva, hogy ez az adókulcs nem méltányos, mert tisztességtelen módon a cégeket arra ösztönzi, hogy a kedvezőbb adózási feltételek miatt áthelyezzék székhelyüket Magyarországra más uniós országból. Emellett - nem gazdasági okokból - Brüsszel kifogást emelhet az ellen is, hogy a sporttámogatásokat szolgáló társasági adó eredete nem tisztázott.

Magyarország erősödik - hazugságban

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:00
A plakátokra és egyéb reklámokra már elköltötte a pénzt a kormány, de a költségeket csak a kampány végén árulják el FOTÓ: VAJDA
Törékeny kapcsolat fűzi a kormány „Magyarország erősödik” kampányát a valósághoz. A Népszava tételesen megvizsgálta a kabinet plakátokon, televíziós-, rádiós spotokban, tájékoztató füzetekben propagált állításait, s kiderült: hemzsegnek a ferdítések, elhallgatások, „tévedések” a közpénzből fizetett kampányban. A tájékoztatás hitelességéről már az is sokat elárul, hogy annak költségeit a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyelőre nem árulja el. A mostanihoz hasonló, 2013-as „Magyarország jobban teljesít” kampány az adófizetőknek csaknem 800 millió forintba került.

A magyar gazdaság több szegmensében munkaerőhiány alakult ki, elsősorban azért, mert a magasabb nyugati fizetések és a kilátástalan hazai viszonyok miatt rengeteg tapasztalt, képzett munkavállaló hagyta el az országot. A képzett dolgozók iránt így kialakult növekvő kereslet nyomán a cégeknek – versenyképességüket is rontva – bért kellett emelniük, volt, ahol 10-12 százalékkal nőttek a fizetések. E folyamatra repült rá a kormány, és tette papíron kötelezővé, amit a piac már meglépett. A „garantált bérminimumot” átkeresztelték a némileg megtévesztő „szakmunkás minimálbérré”. A garantált bérminimumot nemcsak szakmunkások kapják, minden középfokú végzettséghez kötött munkakörben ki kell fizetni. Az, hogy a kormány papíron bruttó 129 ezerről 161 ezerre emeli a juttatást, nem sok kötelező erővel bír a munkaadók számára. Forrásaink szerint azokon a területeken vagy országrészekben ahol nagy a munkaerőhiány, a cégek ma már a nyolc általános végzettségű dolgozóknak is megadják a garantált bérminimumnak megfelelő fizetést. Az olyan ágazatokban vagy területeken pedig, ahol van elég dolgozó, a munkáltatók könnyen kikerülhetik az emelést: visszaminősítik például árufeltöltővé a pénztárost, bolti eladót vagy papíron csökkentik a munkaidőt.

„Nő az orvosok, ápolók és tanárok bére”

A minimálbér-emelés újra felülírta a szakápolók béréről szóló megállapodás eredményeit, és a kétlépcsős, összesen bruttó 207 ezer forintos szakorvosi többletpénz is kevés ahhoz, hogy ne a magyar szakemberek legyenek a visegrádi országok legrosszabbul fizetett egészségügyi dolgozói. A kormány tavaly nyáron állapodott meg az illetékes szakszervezetekkel, kamarákkal, hogy a szakdolgozók bére szeptembertől átlagosan 26,5 százalékkal nő, az idén novembertől 12 százalék, jövőre és azután pedig 8-8 százalék lesz az emelés mértéke. Senki nem számolt azonban azzal, hogy az év végi bértárgyalásokon a nemzetgazdasági tárca „bemond” egy minden szakszervezeti kérést felülmúló emelési ajánlatot a versenyszféra munkavállalóinak, ami törvényszerűen gyűrűzik tovább a közszférára is. A minimálbér és a garantált bérminimum januári emelése miatt a szakdolgozói bértábla ismét összecsúszott, holott a bérmegállapodás egyik alapja épp a magasan képzett és régóta dolgozó szakemberek nagyobb megbecsülése volt. Ráadásul egyre gyakrabban hangzik el, hogy több feladatot kellene bízni a magasan képzett ápolókra, ezzel kiváltva az ellátás egyes területein az orvosi munkát. Az egészségügyi intézmények műszaki és gazdasági dolgozói, csakúgy, mint 9 éve mindig, tavaly is kimaradtak a megállapodásból.

A pedagógusok többlépcsős béremeléséről sokat beszél a kormány, de arról hallgat: a több pénzért, sokkal többet is kell dolgozniuk. A bérrendszer ráadásul nem differenciál, és a túlórát sem fizetik ki: a Pedagógusok Szakszervezete szerint éves szinten, egy-egy tanár átlagosan bruttó 300 ezer forint veszít ezzel. Emellett a korábbi ígéretekkel ellentétben nem veszik figyelembe a minimálbér emelkedését: ha ez megtörténne, akkor az a jelenleginél 25 százalékkal magasabb fizetést jelentene. Nem mellékes az sem, hogy a lépcsőzetes béremelés utolsó, 2017 szeptemberétől esedékes részét nem fizetik ki mindenkinek: azt a munkáltató ma még ismeretlen szempontok szerint, differenciáltan adná oda. Ami a felsőoktatást illeti: a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete továbbra is tárgyal az illetékes államtitkársággal és a Rektori Konferenciával a rendezetlen bérhelyzetről. Az oktatói, kutatói bérrendezés ugyanis alig érinti a legjobban rászoruló fiatalokat. Az oktatást segítő technikai személyzet – a könyvtárban, a laborokban, a gazdasági adminisztrációban dolgozók – bére 2008 óta nem emelkedett.

„Nő a családi adókedvezmény”

A Fidesz–kormány családtámogatási rendszerének vezérága a családi adózás, amellyel a kabinet szerint évente egymillió család él. A KSH szerint azonban majdnem 1,8 millió családban nevelnek egy, vagy több gyereket. Így viszont kérdés: mi történik azzal a 800 ezer családdal, amelyben nincs miből adózni, mert például nincs munkajövedelme egyik szülőnek sem? A családokat támogató szociális ellátórendszerből világosan kiderül az is: az, aki nem talál munkát vagy nincs olyan egészségi, mentális vagy szociális állapotban, hogy dolgozzon, épp csak annyit kap, hogy ne haljon éhen. A családi pótlék kilenc éve nem nőtt, a kormány pedig hét éve nem tartja fontosnak átgondolni a minden gyermeket nevelő családhoz eljutó támogatás rendszerét és összegét. Mindezt amellett teszi meg a Fidesz-kormány, hogy évente 5 ezer forintot javít a családi adókedvezmény rendszerén: a bejelentett cél, hogy 2019-re 40 ezer forintra emeljék a családi adókedvezmény mértékét. Árnyalja a képet, hogy a családi adókedvezmény és a családi pótlék sem jár azt követően, hogy a gyerek már nem közoktatási intézményben tanul. Így a fiatalok jövőjét megalapozó egyetemi vagy főiskolai képzés minden kiadását a családnak kell előteremtenie, vagy a diákhitellel a gyerek adósodik el.

„Növekszik a gazdaság”

A GDP stabilan növekszik– állítja a kormány, ám a tények épp ellenkező tendenciát tükröznek. A KSH szerint a GDP 2014-ben 4, 2015-ben pedig 3,1 százalékkal bővült, de tavaly még a 2 százalékot sem érte el. Vagyis akkor beszélnek stabil növekedésről, amikor a növekedés üteme éppen megfeleződött. Igaz, egy olyan évben, mint amilyen a tavalyi volt, amikor – uniós pénzek híján – 9,6 százalékkal estek vissza a beruházások, az építőipar teljesítménye csaknem ötödével kisebb volt, mint 2015-ben, örülni kell, hogy a mezőgazdaság jó éve miatt egyáltalán növekedésről lehet beszélni. Más a helyzet a GDP-arányos államadóssággal, amely kétségtelenül csökkenő pályán van, bár büszkeségre ez sem adhat okot. A Fidesz az állítja, hogy 2010-ben 83 százalékos államadóssággal vették át a kormányrudat, ám a KSH 80,9 százalékot tart nyilván. A magán-nyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonának elkobzásával tulajdonképpen forrást nyertek ahhoz, hogy az öngondoskodásra félretett pénzből betömjék az államadósság lyukait. 2016-ot egyébként 74 százalékos államadóssággal zárta az ország. Az utóbbi időben átlagosan évi 0,5-1 százalékkal csökkent az államadósság, ez alapján 10-15 év alatt érhető el az EU által elvárt 60 százalék.

„10 millió forint otthonteremtésre”

Az Orbán-érában minden év kap valamilyen elnevezést, így a 2015 közepén bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felfutására számítva lett 2016 az otthonteremtés éve. A többször módosított program iránt felfokozott az érdeklődés, a hatékonysága, az új lakás építésre gyakorolt hatása azonban hagy kívánnivalót maga után. Az otthonteremtés évében 111 ezren érdeklődtek a bankokban, és 23 ezer szerződés köttetett. Idén január végéig a bankok 36 ezer igénylést fogadtak be, ezek összértéke 87 milliárd forint volt. Ezek kétharmada használtlakás-vásárlásról szólt, és csak alig egyharmada új lakás építéséről, ami azt mutatja, hogy az igencsak elöregedett lakásállomány megújítása továbbra is lassú ütemű. Az építési vállalkozók is inkább jövő időben beszélnek a program jótékony hatásáról. Az eddig folyósított összeg több mint felét az igénylők alig ötödét kitevő három- és többgyermekes családok kapták. Mondhatni a programot rájuk írták, mivel egy család átlagosan 2,4 millió forintot kapott, ami még kiegészítésként is édeskevés egy új otthon megteremtésére, ami a Fidesz szerint a polgári lét alapja. A bérlakásépítés állami támogatásáról pedig hallani sem akar a kormány, holott sokak számára ez jelenthetné a megoldást a lakhatásra.

„Ingyenes étkeztetés 318 ezer gyermeknek”

Magyarországon 1,8 millió gyermek él, a kormány által említett 318 ezer ennek csupán töredéke, ráadásul az ellátottak körébe nem csak a legszegényebb családokból származó gyerekek tartoznak. A KSH szerint a hétévesnél fiatalabb gyerekek 42,2 százaléka él szegénységben, nagy részük rendszeresen éhezik. Probléma, hogy pont a legszegényebb településeken nem biztosított az állandó ingyenes étkeztetés, mert a tanszünetek időszakára a legtöbb helyen már nincs forrás. A szolgáltatást ráadásul túlbürokratizált keretek között kell igényelni, ami sok családnak megnehezíti a hozzáférést. A gyermekétkeztetésre szánt összegek valóban emelkedtek – 2010-ben az állam közvetlenül 32 milliárd forintot költött erre, ma 72 milliárd áll rendelkezésre –, de a propagandában az nem jelenik meg, hogy korábban az önkormányzatok is jelentős szerepet játszottak ebben, s ezt állami dotációból finanszírozták. Ám a kormány az utóbbi években fokozatosan kivéreztette az önkormányzatokat, és elzárta a pénzcsapokat. Így azt a pénzt, amit korábban az önkormányzatok adtak, most kénytelen az állam biztosítani – ezt figyelembe véve pedig a növekedés nem olyan jelentős. A gyermekétkeztetésre szánt kereteket ráadásul gyakran túltervezik, a megmaradt összegeket pedig más feladatokra, például stadionépítésre csoportosítják át. 2014-ben 2,6 milliárdot, 2015-ben 3,7 milliárdot, tavaly decemberben pedig 1,6 milliárd forintot vettek ki a gyermekétkeztetésből.

„Csökken az internet áfája”

Az internetszolgáltatások áfája valóban 27-ről 18 százalékra csökkent, ám több olyan esetről is hallani: a szolgáltatók épp az áfa-változásból adódó mértékben árat emeltek, így az ügyfél továbbra sem fizet kevesebbet. A trükköző a cégekkel szemben a kabinet médiahatósági vizsgálatokat ígért, továbbá „szükséges intézkedéseket” azokkal szemben, akik rosszhiszeműen, vagy jogellenesen jártak el. A vizsgálatokról egyelőre nincs hír.

„Sok százezer új munkahely”

A foglalkoztatottak száma eléri a 4,4 millió főt, vagyis 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, az új munkahelyek döntő többsége piaci álláshely, a munkanélküliség 4,7 százalékra csökkent – állítja a kormány. Tény, hogy a foglalkoztatottság mutatói harmadik éve látványosan javulnak, és tavaly már az elsődleges hazai munkaerő-piacon is jobbak voltak a foglalkoztatási mutatók. Viszont az európai gyakorlattól eltérően a KSH a közmunkásokat is foglalkoztatottnak tekinti. Ha a 218 ezer közmunkást is figyelembe vesszük, akkor a tényleges munkanélküliségi ráta 8,5 százalék körül lehet, ez magasabb az EU átlagánál, amely tavaly év végén 8,2 százalékos volt. A 116 ezer „ingázót”, külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekinti a KSH, ők egyébként egy év alatt 1,2 százalékkal kevesebben lettek. Érdemes megemlíteni: a 25 éven alattiak között hosszú idő óta rendkívül magas, átlagosan 11,6 százalékos a munkanélküliek aránya, bár az arány egy év alatt 3,7 százalékponttal csökkent. Viszont az álláskeresők 46,6 százaléka legalább egy éve eredménytelenül keresett munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama jelenleg 17,9 hónap, egy évvel ezelőtt pedig 18,4 hónap volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma a múlt év végén 273 500 fő volt, egy év alatt 19 százalékkal csökkent a számuk. Tavaly decemberben a foglalkoztatók 48 ezer új álláshelyet jelentettek be, 14,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tavaly decemberben bejelentett új álláshelyek 75,8 százaléka azonban közmunka végzésére irányult.

„1,6 százalékos nyugdíjemelés”

Az eredetileg tervezett 0,9 százalékos idei nyugdíjemelés miatt felháborodott nyugdíjas társadalom elégedetlenségét érzékelve növelte 1,6 százalékra az emelés mértékét a kormány. Az azonban a máig nem tisztázott, hogy miért éppen 1,6 százalékos emelést javasolt a kormányfő, miért pont 0,7 százalékkal növelte meg a 2017-es költségvetési törvényben található mértéket. Szakértők a jogbiztonságot és nyugdíjrendszer stabilitását kérdőjelezték meg a lépés miatt, mondván ezen túl bármilyen emelési arányt bedobhat a kormány. 2009 óta az inflációkövető emelés is elegendő volt, hogy a béremelkedéssel párhuzamosan növekedjen az idősek ellátása is, de nyugdíjas szervezetek, ellenzéki pártok és társadalombiztosítási elemzők szerint idén már megérett a helyzet, hogy visszatérjenek a svájci indexálásra, amely figyelembe veszi a nettó béremelkedés mértékét is. Ha 2017-ben már ezt a módszert használta volna a kormány, havi 6 ezer forinttal kapnának többet az idős emberek. Ha viszont kizárólag az inflációt veszik figyelembe továbbra is, és kiszámíthatatlan mértékekkel toldozgatják a rendszert, a 10 százalék körüli átlagos béremelkedés hatására folyamatosan elértéktelenednek a nyugdíjak. A kérdést azért kellene rendezni, mert a 2013-15 között nyugdíjba mentek harmada az időskorúakra számított létminimum alatti összeget kapott indulásként, ráadásul 9 éve nem emeltek a 28500 forintos nyugdíjminimum összegén, ami számtalan további szociális ellátás mértékének is számítási alapja. Nem véletlen, hogy sorra jelennek meg olyan tervek, amelyek ezt a gondot nyugdíjminimum meghatározásával vagy egy alapnyugdíj bevezetésével orvosolnák.

Döntöttek a Szanyi kontra gój motorosok ügyében

Publikálás dátuma
2017.02.15. 23:10

"Pirruszi győzelmet arattak a gój motorosok" a Szanyi Tibor elleni személyiségi jogi perben - írja a Hír Tv. Míg a szocialista EP-képviselőnek 100 ezer forintot kell fizetnie, addig Mészáros Imrééknek a 125 ezer forintos perköltséget kell megtéríteniük, így a szervezet többet bukott, mint nyert az ügyön.

A bírósághoz azután fordult az egyesület, miután Szanyi Tibor az Európai Parlament pénzén vendégül látta őket Brüsszelben egy fogadás miatt. Amikor kiderült, hogy a vendéglátást nem ő, hanem az Európai Parlament állta, Szanyi Tibor "becsmérlően" nyilatkozott a gój motorosokról egy hírportálon, a bíróság szerint azonban a politikus csak a véleményét fogalmazta meg, míg az egyesület közszereplőnek számít, amelynek el kell viselnie a kritikát.

„A véleménynyilvánítás szabadsága a közélet eseményeivel kapcsolatosan éppen azt szolgálja, hogy megismerhetők legyenek bizonyos tények, a már megismert tények megtárgyalhatók legyenek, és ezek mentén a köz számára megfelelő információk megszerzése érdekében pedig közbeszéd alakuljon ki ezekről. Jelen esetben is ez történt a felperesi egyesület tevékenysége alapján fejtette ki az alperes a véleményét, és ez a vélemény képezi az oltalom tárgyát, nem pedig a valós tartalma annak, tehát a véleménynyilvánítás élvezi az alkotmányos védelmet” – idézi a Hír TV Kisbán Tamást, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét.

"Nem (!) nyilatkoztam róluk becsmérlően! Egész pontosan épp az volt a per tárgya, hogy becsméreltem-e őket, amiről a bíróság kimondta, hogy nem - reagált lapunknak Szanyi Tibor. Szavaimat véleménynek ítélte, amelyek nem gázoltak senki becsületébe. A bíróság az ellenem indított 10 kereseti pontból 9-et elutasított, s egyedül abban marasztalt el, hogy a Gój Motorosokat a Fidesz motorosklubjának neveztem, s ez a bíróság szerint nem lett bizonyítva. Magyarul a pert 9:1 arányban megnyertem. Ennélfogva hiába ír bárki mást, ezt semmiképp nem lehet a gójmotorosok “pirruszi győzelmének” tekinteni. Konkrétan el lettek verve - tette hozzá a szocialista EP-képviselő.

Kapcsolódó
Szanyi Tibor, a szocialisták EP-képviselője