Előfizetés

Tragédiák krónikája - Álhír terjed a veronai katasztrófáról

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:17
A balesetben hét jármű ütközött össze FOTÓ: MTI/DONKA FERENC
Szegedre és Makóra vitték az M43-as autópályán szerda reggel történt, négy halálos áldozattal járó tömegbaleset tizenhárom sebesültjét, valamennyien külföldiek. A veronai busztragédia sérültjét hazahozták, a katasztrófáról álhírek jelentek meg. Az autópályán hétfőn elsodort fiatal rendőrnő halála miatt komoly vita alakult ki a szakértők között.

Az M43-as autópálya Románia felé vezető oldalán, a határtól egy kilométerre történt szerdai tömegbalesetben négyen a helyszínen meghaltak, tizenöt sérültet kellett ellátni a helyszínen, közülük tizenhármat vittek kórházba, a makói és a szegedi sürgősségi betegellátó osztályra. Többnyire fedett mellkasi és hasi, valamint nyílt lágyrész-sérüléseket, végtagzúzódásokat és agyrázkódást állapítottak meg az első vizsgálatok. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) sürgősségi betegellátó osztályára kilenc bolgár és egy román állampolgár került.

Az M43-as autópálya Románia felé vezető oldalán szerda reggel fél nyolc körül két román kamion, két román mikrobusz, egy román busz és két bolgár mikrobusz ütközött össze. A balesetben két török és egy román férfi, valamint egy bolgár nő halt meg, valamennyien mikrobuszban utaztak. Több jármű is a felismerhetetlenségig összetört, egy busz pedig jobb elejével a sztráda leállósávjában lévő kamionnak ütközött.

A magyar hatóságok felvették a kapcsolatot az érintett országok konzulátusaival. A rendőrök gondoskodtak a helyszínen lévők ellátásáról.

Életveszélyes igazoltatás

Elrendelte a Budakörnyéki Járásbíróság annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki az M5-ös autópálya leállósávjában kamionjával elsodorta az éppen intézkedő rendőröket hétfő reggel. Az ügyészség korábban közölte, a kamionsofőr nem a vezetésre figyelt, hanem a rádiót próbálta beállítani és emiatt hajtott a leállósávba. A kamion nekiütközött a megkülönböztető fényjelzést működtető civil szolgálati gépkocsinak és a mögötte álló személyautónak, a járművek mellett álló rendőröket pedig elsodorta. A balesetben az igazoltatott jármű vezetője és ez egyik rendőr súlyos sérüléseket szenvedett, egy rendőrnő pedig a helyszínen meghalt.

Letartóztatták a román kamionsofőrt FOTÓ: MTI/MIHÁDÁK ZOLTÁN

Letartóztatták a román kamionsofőrt FOTÓ: MTI/MIHÁDÁK ZOLTÁN

A rendőrnő halála miatt komoly vita alakult ki a szakértők között. A hozzáértők szerint a leállósávban történő igazoltatás során nem csupán az egyenruhások, de a megállított autó utasai is életveszélyben lehetnek. Ezért szakértők is azt javasolják, hogy egyfelől az ilyen intézkedés legyen tilos a jövőben. Másfelől pedig jogosnak tartják, hogy az élet védelme érdekében az autósok ne álljanak meg még rendőri jelzésre sem a leállósávban, hanem csak a legközelebbi pihenőhelyen, benzinkútnál vessék alá magukat az intézkedésnek. Ezzel nem csupán a rendőr, de a saját életük megmentését is szolgálják és ezért nem is járhat büntetés. A korábban már megjelent statisztikák szerint a leállósávban az autó körül tartózkodó személy túlélési esélye 10-30 perc közé tehető.

Hazatért az egyik veronai sérült

Hazahozták Olaszországból a veronai buszbaleset egyik, súlyos égési sérüléseket szenvedett sérültjét - a hírek szerint a busz sofőrjét -, akit most már a budapesti Honvédkórházban ápolnak - közölte Tamás Róbert, az intézmény orvos igazgatója. A 40 év körüli férfi állapota stabil, beszéltek vele, azonban súlyos égési sérülései vannak. Veronában már többször megműtötték, és itthon is több műtét vár majd rá. „Hosszú lesz a felépülése" - jegyezte meg az orvosigazgató. Beszámolt arról is, hogy a még Veronában - koponyasérülés miatt - ápolt sérült hazaszállításáról a jövő héten születhet döntés. A már a Honvédkórházban ápolt két sérült állapotáról az orvosigazgató azt mondta, főként égési sérüléseik vannak, jó állapotban vannak, az eddigi műtétek sikerültek, de valószínűleg rájuk is további beavatkozások várnak.

A kormány is beszállt

Internetes konzultációt indít a kabinet a veronai buszbaleset nyomán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egy hónapig tart majd és három alapvető kérdésben kéri ki az emberek véleményét. Az egyik, hogy lehessen-e éjszaka 11 óra és hajnali 4 között diákokat, fiatalokat szállító busznak közlekednie. A kérdések érintik a sofőrök egészségügyi alkalmasságával - különös tekintettel az alvászavarra - összefüggő szabályozást, illetve a diákokat szállító buszok műszaki paramétereit.

Álhír az illegális tank

Czakó Tibor, a Pizolit Személyszállító Kft. ügyvezető igazgatója cáfolja azt a sajtóban megjelent feltételezést, hogy illegálisan beszerelt üzemanyagtartály lett volna a Verona mellett balesetet szenvedett autóbuszukban. Gyári leírások bizonyítják, hogy a busz elejénél, jobb és baloldalon gyárilag felszerelt üzemanyag-tartályok vannak.

Családon belüli erőszak - Hetente egy nő belehal

Két év után a kormány napirendre tűzi a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak elleni egyezményt. Ha az Országgyűlés megszavazza, az állam köteles lesz az áldozatokat segítő hatékony intézményrendszert létrehozni.

A kormány végre napirendre veszi a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményt - áll az igazságügyi minisztérium kedden nyilvánosságra hozott előterjesztésében. Mint írták, a megfogalmazott törvény felhatalmazást ad az Országgyűlésnek az egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Magyarország 2014 márciusában írta alá a szerződést, ám mivel azt máig nem ratifikálták, hazánkban nem kötelező érvényű. Az egyezményhez 43 állam csatlakozott, eddig 23-an már jóváhagyták.

Két hete nőjogi szervezetek demonstrációt is szerveztek a Parlament elé, az Igazságügyi Bizottság ugyanis február elsején tárgyalta Szél Bernadett (LMP) és Szelényi Zsuzsa (Együtt) javaslatát az egyezmény ratifikációjának Országgyűlés elé terjesztéséről. A tüntetésen újból felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon rendszerint a családon belüli erőszak áldozatainak kell elmenekülniük, a megfelelő védelem helyett ők azok, akik bizonytalan helyzetbe kerülnek. A javaslatot akkor elutasították, ám úgy tűnik, a kormány meggondolta magát. A minisztérium előterjesztését február 23-ig lehet véleményezni. Ha a tervezet az Országgyűlés elé kerül és meg is szavazzák, az állam köteles lesz az áldozatokat segítő hatékony intézményrendszert létrehozni. Az egyezmény tartalmazza azokat a követendő protokollokat, amelyek a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a lehetséges szankciókkal is foglalkoznak.

Már régen itt volt az ideje, hogy az Isztambuli Egyezményt a kormány a magyar jogrendbe illessze és végre Magyarországon is látványosan csökkenjen a nők elleni és családon belüli erőszak - reagált a hírre Szelényi Zsuzsa. A politikus ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon olyan súlyos a nők elleni és családon belüli erőszak, hogy abba hetente egy nő és havonta egy gyerek belehal. Szerinte az egyezményben foglalt intézkedések elindítása, „és egy kisebb atlétikai csarnok árának ráfordítása" több százezer bántalmazott nő és gyermek életén javíthat. „A kormánynak meg kell sokszoroznia és elérhetővé kell tenni a bántalmazott nőket, valamint gyerekeket védő szolgáltatásokat és otthonokat. Végül át kell tekinteni, hogy a magyar jogrend megfelelően szankcionálja-e a bántalmazást és szigorítani kell azt" - fogalmazott.

Üdvözölte a kormány lépését Wirth Judit is. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület jogásza lapunknak elmondta: az egyezmény jogi lehetőség a helyzet javítására, ám ha elfogadják és hatályba is lép a törvény, még nem oldódik meg minden. „Reméljük, hogy a ratifikációt követő intézkedések is megfelelőek lesznek. Egyesületünk véleményezni fogja a javaslatot, észrevételeinket a megadott határidőn belül megküldjük a kormány részére" - mondta. A jogász emlékeztetett: az egyezményhez „jár" egy nemzetközi monitorozó bizottság is, amely ellenőrzi, hogy azok az államok, amelyek ratifikálták, megfelelően betartják-e az abban leírtakat. Hozzátette: jó lett volna, ha már az előkészítés folyamatába is bevonják azokat a civil szervezeteket, amelyek évek óta a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak ellen küzdenek, és nem a sajtóból értesülnek a fejleményekről.

Családon belüli erőszak - Hetente egy nő belehal

Két év után a kormány napirendre tűzi a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak elleni egyezményt. Ha az Országgyűlés megszavazza, az állam köteles lesz az áldozatokat segítő hatékony intézményrendszert létrehozni.

A kormány végre napirendre veszi a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményt - áll az igazságügyi minisztérium kedden nyilvánosságra hozott előterjesztésében. Mint írták, a megfogalmazott törvény felhatalmazást ad az Országgyűlésnek az egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Magyarország 2014 márciusában írta alá a szerződést, ám mivel azt máig nem ratifikálták, hazánkban nem kötelező érvényű. Az egyezményhez 43 állam csatlakozott, eddig 23-an már jóváhagyták.

Két hete nőjogi szervezetek demonstrációt is szerveztek a Parlament elé, az Igazságügyi Bizottság ugyanis február elsején tárgyalta Szél Bernadett (LMP) és Szelényi Zsuzsa (Együtt) javaslatát az egyezmény ratifikációjának Országgyűlés elé terjesztéséről. A tüntetésen újból felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon rendszerint a családon belüli erőszak áldozatainak kell elmenekülniük, a megfelelő védelem helyett ők azok, akik bizonytalan helyzetbe kerülnek. A javaslatot akkor elutasították, ám úgy tűnik, a kormány meggondolta magát. A minisztérium előterjesztését február 23-ig lehet véleményezni. Ha a tervezet az Országgyűlés elé kerül és meg is szavazzák, az állam köteles lesz az áldozatokat segítő hatékony intézményrendszert létrehozni. Az egyezmény tartalmazza azokat a követendő protokollokat, amelyek a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a lehetséges szankciókkal is foglalkoznak.

Már régen itt volt az ideje, hogy az Isztambuli Egyezményt a kormány a magyar jogrendbe illessze és végre Magyarországon is látványosan csökkenjen a nők elleni és családon belüli erőszak - reagált a hírre Szelényi Zsuzsa. A politikus ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon olyan súlyos a nők elleni és családon belüli erőszak, hogy abba hetente egy nő és havonta egy gyerek belehal. Szerinte az egyezményben foglalt intézkedések elindítása, „és egy kisebb atlétikai csarnok árának ráfordítása" több százezer bántalmazott nő és gyermek életén javíthat. „A kormánynak meg kell sokszoroznia és elérhetővé kell tenni a bántalmazott nőket, valamint gyerekeket védő szolgáltatásokat és otthonokat. Végül át kell tekinteni, hogy a magyar jogrend megfelelően szankcionálja-e a bántalmazást és szigorítani kell azt" - fogalmazott.

Üdvözölte a kormány lépését Wirth Judit is. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület jogásza lapunknak elmondta: az egyezmény jogi lehetőség a helyzet javítására, ám ha elfogadják és hatályba is lép a törvény, még nem oldódik meg minden. „Reméljük, hogy a ratifikációt követő intézkedések is megfelelőek lesznek. Egyesületünk véleményezni fogja a javaslatot, észrevételeinket a megadott határidőn belül megküldjük a kormány részére" - mondta. A jogász emlékeztetett: az egyezményhez „jár" egy nemzetközi monitorozó bizottság is, amely ellenőrzi, hogy azok az államok, amelyek ratifikálták, megfelelően betartják-e az abban leírtakat. Hozzátette: jó lett volna, ha már az előkészítés folyamatába is bevonják azokat a civil szervezeteket, amelyek évek óta a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak ellen küzdenek, és nem a sajtóból értesülnek a fejleményekről.