A tisztségviselő váltásnak különös mellékzöngét ad, hogy az internetes lap a testületi ülés napján írt arról, hogy Szentesi egy tavaly lefolytatott, decemberben lezárt vizsgálat alapján azt írta, hogy súlyos visszásságok történhettek a BKIK gazdálkodásában. Az állította, hogy a szervezet könyvelése és számviteli rendszere áttekinthetetlen, ezért a ráfordítások és a bevételek nem a valós helyzetet tükrözik. A vizsgálat szerint drága utazásokat is felderítettek. A feltár ügyeket a kamara ellenőrző bizottsága is kivizsgálhatja, bár abban az esetben, ha a bizottságban is akadna érintett, akkor visszás helyzet alakulhatna ki. Ha pedig valaki törvénytelenséget gyanítana valamelyik eset kapcsán, akkor nyilván feljelentést kell tennie. Ilyen lehet az is, ha valaki például családtagját is vitte valamelyik kamarai útra.
A kamara belső ügyeit ismerő, neve elhallgatását kérő informátorunk a Népszavának elmondta, csak a hosszabb ideje a színfalak mögött folyó csatározások folytatódnak. A belháború tavaly márciusban csúcsosodott ki, amikor megbuktatták a BKIK addigi elnökét, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselőt, és édesanyjának, Szatmáry-Jähl Angélának is távoznia kellett a kamara kereskedelmi tagozatának elnöki székéből.
A lapunknak nyilatkozó kamarai tag szerint több érdekcsoport foghatott össze a Szatmáry-klán eltávolítására. Így egyebek mellett a Vegyépszer tulajdonos Nagy Elek is ringbe szállt az elnöki pozícióért. Ő később visszalépett - állítólag nem volt budapesti lakcíme -, és maga helyett Kiss Zoltánt javasolta, akit meg is választott a közgyűlés. A főtitkári posztra viszont a Népszavának nyilatkozó vállalkozó szerint Nagy embere, Szentesi Lászlóné került. Állítólag ő pedig vitte magával a saját embereit. Most őt váltotta Marosi László és nem zárható ki, hogy további mozgások várhatók a kamara vezető testületiben. Elképzelhető, hogy éppen ez volt a célja annak, vagy azoknak, akik kiszivárogtatták, a belső vizsgálat dokumentumait.
A vizsgálatban szereplő ügyek egy része jogilag nem feltétlenül támadható, de etikailag elfogadhatatlan, hogy a kamarai megbízások jelentős részét, akár pályázatokon is elnökségi tagok nyerték meg - hangsúlyozta a lapnak nyilatkozó szakember. Azt is hozzátette, a küzdelem része lehet, hogy a főtitkárváltásra zárt ülésen került sor, amin állítólag Nagy Elek, aki meghívottként lett volna jelen, be sem engedték az aktusra. Ezt informátorunk nyílt hadüzenetnek vélte. Emögött az lehet, hogy megromlott a kapcsolat Nagy és Kiss között. Az is lehetséges, hogy a kormány, vagyis Orbán Viktor akar valamilyen változást a kamarai rendszerben és a politika előszele a BKIK mozgás. Nem tudni, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt esetleg eltörölnék a vállalkozók által nem kedvelt kötelező 5000 forintos regisztrációs díjat, vagy éppen bevezetnék a kötelező kamarai tagságot. Ez utóbbira a '90-es években már volt példa.
Persze a források fölötti rendelkezés joga is szóba jöhet, hiszen nagyjából 250-300 ezer budapesti vállalkozónak kell befizetnie a díjat, ami tekintélyes summa, még ha több tízezren nem is tesznek eleget ennek az adó módjára behajtható kötelezettségüknek.
