Lesz vagy nem lesz szovjet obeliszk a Szabadság téren?

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:06
A sasos-arkangyalos német megszállási emlékmű a Szabadság téren, ahol a fekete gránitból készült obeliszket is fel akarják állít
Miközben a fideszes Menczer Erzsébet szerint folynak az egyeztetések az önkormányzattal a Szabadság térre szánt szovjet megszállási emlékműről, az ugyancsak fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester azt közölte, hogy hivatalos kérés még nem érkezett, ezért egyelőre nincs is miről egyeztetni.

A Gulág Emlékbizottság egyedi elbírálás alapján 451 millió 544 ezer forinttal támogatta a "szovjet megszállás emlékművének" létrehozását. A fekete gránitból készült obeliszket a történelemhamisítónak tartott, esztétikai szempontból is bírált sasos-arkangyalos német megszállási emlékmű szomszédságában akarják felállítani a Szabadság téren. Minderről a kezdeményező Menczer Erzsébet, fideszes választókerületi elnök, volt parlamenti képviselő a közelmúltban beszélt a Népszavának. A SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnökeként ő is tagja a Gulág Emlékbizottságnak. Korábban úgy volt, hogy az új emlékművet a meghosszabbított Gulág-emlékév végén, idén februárban avatják. A mostani állás szerint novemberre készül el. A látványtervek akkor lesznek publikusak, ha „már minden engedélyt beszereztek. Jelenleg az V. kerületi önkormányzattal folynak az egyeztetések” - mondta Menczer.

Ezután a kerületi önkormányzattól megkérdeztük: milyen stádiumban van az engedélyeztetési eljárás, mikor foglalkozik a képviselő-testület a szoborállítással. Tudni akartuk azt is, Szentgyörvölgyi Péter polgármester egyetért-e azzal, hogy - a tér túlsó oldalán lévő szovjet hősi emlékművel szemben - megépüljön a szovjet megszállás áldozatainak emlékműve. Némi meglepetésünkre az a válasz jött, hogy eddig "nem érkezett semmilyen hivatalos kérés az üggyel kapcsolatosan a hivatalhoz". Továbbá: a polgármester "alapvetően egyetért az emlékezés fontosságával, de hivatalos megkeresés hiányában jelenleg nincs miről egyeztetni". Kértük Menczer Erzsébetet, oldja fel az ellentmondást, ám nem értük el. Végül egyik munkatársa hívott vissza, és megerősítette, hogy hivatalos formában még valóban nem keresték az önkormányzatot. Pillanatnyilag a kérelem beadását megelőző - ahogyan fogalmazott - "informális egyeztetések" zajlanak.

Szerző

Tízezer magyar diák tanul külföldön

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:05
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Tízezerre tehető a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok száma, és mind többen szövögetnek hasonló terveket a középiskolások közül, még akkor is ha a Brexit átrendezheti a nemzetközi felsőoktatási piacot. Jobb életkilátások és gyakorlatközpontú oktatás várja a fiatalokat, akik nem biztos, hogy hazatérnek.

Minden tizedik középiskolás külföldön képzeli el a jövőjét az SOS Gyermekfalvak hétfőn publikált kutatása szerint, de a budapesti és nagyvárosi gimnáziumok igazgatói rendre ennél is döbbenetesebb tendenciákról beszélnek: az elitintézmények végzős diákjainak harmada-fele készül más országban továbbtanulni. A fiatalok nagy része nyugat-európai, esetleg amerikai egyetemekre szeretne bejutni, de a nagyon kevés pontos adat van a már országhatáron kívül levőkről. Magyarország ugyanis nem vezet statisztikát a máshol egyetemre járókról, és a középiskoláknak is csak egy része követi öregdiákjai útját. Biztos információk csupán az Egyesült Királyságból és az USA-ból vannak, ezek az országok központi adatbázisokban vezetik, mely országból hányan tanulnak náluk. A külföldi tanulásra felkészítő Engame Akadémia a fellelhető adatokból minden évben megbecsüli a más országokban tanulók számát, eszerint jelenleg körülbelül 10 ezer magyar fiatal jár a határokon kívül egyetemre. Az Egyesült Államokban 2016-ra 7 százalékkal nőtt a magyar egyetemisták száma, az Egyesült Királyságba pedig 11 százalékkal több tanulót vettek fel alapképzésre, mint egy évvel korábban.

A legnépszerűbb célországnak az Egyesült Királyság mellett Németország és Ausztria számít, az utóbbi két országban minimális regisztrációs költségek mellett szinte ingyenes az oktatás, szemben az angol, egységesen 9000 fontos (több mint 3,2 millió forint) éves tandíjjal. „Szerintem ezt az összeget az sem fizeti ki zsebből, aki egyébként megtehetné, mert nagyon jó a diákhitel-rendszer. Akkor kell elkezdeni a törlesztést, ha az ember évi fizetése túllépi a 21 ezer fontot, és az a fölötti rész 9 százalékát kell csak befizetni. Ez egy itt dolgozó embernek nem nagy teher” – mondja Tóth Bori, aki első éves az International Business, Finance and Economics elnevezésű szakon, Manchesterben. Drágasága ellenére a magas színvonal és gyakorlatorientált oktatás mellett éppen a jó diákhitel-rendszer miatt vonzó Anglia a magyar diákok számára is, de mióta az angolok úgy döntöttek, kilépnek az Unióból, ez a lehetőség veszélyben forog. 2017 őszén még biztosan a korábbi feltételek mellett iratkozhatnak be az uniós államokból származó diákok, köztük 575 magyar fiatal. „Amíg az Egyesült Királyság ténylegesen ki nem lép az EU-ból, addig ez várhatóan így marad. Vagyis ugyanannyi tandíjat kell fizetniük, mint az angol diákoknak, és a diákhitelt is hasonlóan kedvező feltételek mellett vehetik fel, de mind több cikk szól arról, hogy az angol felsőoktatás a Brexit legnagyobb vesztese lehet. A világ legjobb egyetemeinek jelentős része itt található, és most egész Európából a legjobb diákok, oktatók és kutatók közül szemezgethetnek. Ám, ha szigorodnak a szabályok, jelentősen csökkenhetnek a lehetőségeik. Emellett a kutatási támogatások nagy része is uniós forrásból származik” – mondja Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője. A legtöbben abban bíznak, hogy ha lesz is Brexit, az angol egyetemek lobbiereje elég erős lesz ahhoz, hogy a felsőoktatásnak kedvezményeket harcoljon ki.

A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock

A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock

Bár az ország iránti érdeklődés egyelőre nem csökken, már mutatkoznak jelei, hogy hosszú távon nőni fog az inkább Németországba és Ausztriába készülők száma. A 2-3 év múlva érettségiző gyerekek szülei a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyre többet érdeklődnek a német nyelvű felsőoktatási intézmények iránt - mondja Lévai Balázs. A német egyetemek pedig idővel megpróbálhatják átvenni az angolok szerepét a „felsőoktatási piacon”, már lazítottak is poroszos szokásaikon, és közelítenek az angolszász hagyományokhoz. Ebbe a versenybe a jövőben Hollandia és a skandináv országok szállhatnak be, bár ezeken a helyeken egyelőre kevés angol nyelvű alapképzés indul. A magyar fiatalok számára ugyanakkor közelsége és ingyenessége miatt Ausztria lehet nagy csábítás, még akkor is ha az oktatás színvonala itt elmarad az angolszász és a német intézményekétől. Felvételi sincs, csak be kell iratkozni, az első év során viszont kemény vizsgákkal szórják ki a hallgatók jelentős részét.

Egy biztos: évről-évre nő azoknak a magyar diákoknak a száma, akik nem szívesen választanák a magyar felsőoktatást a rengeteg bizonytalanság, és hirtelen meghozott oktatáspolitikai döntések következtében. A nyugat pedig vonzó, a gyakorlatközpontú oktatás, jobb technikai felszereltség, és nem utolsósorban a biztosabb jövőbeni megélhetés miatt. A külföldi diploma itthon akár nettó 68 ezer forintos bérelőnyt is hozhat az Educatio Nonprofit Kft. 2014-es kutatása szerint, de egyáltalán nem biztos, hogy a külföldön tanulók hazatérnek, így egy generáció legjobbjai ragadhatnak Magyarországon kívül, és nyitott kérdés, hogy valaha visszajönnek-e.

Szerző

A fideszesek sem hisznek a budapesti olimpiában

Publikálás dátuma
2017.02.16. 06:03
Az utolsó napig, péntek délutánig gyűjtik az aláírásokat a mozgalom aktivistái FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem lát nyomós érvet az olimpiáról szóló népszavazással szemben Köves Slomó ortodox rabbi. Annak ellenére sem, hogy - egy másik egyházi vezető, Kiss-Rigó László katolikus püspök társaságában - ő is tagja a budapesti olimpia védnöki testületének. A népszavazási aláírásgyűjtés pénteken délután zárul, a kezdeményezők aznap adják le az összegyűjtött szignókat. A Fidesz esélytelennek látja a kezdeményezést.

Véleményez, javaslatokat tesz, támogat, népszerűsít - ezzel az elhatározással jött létre az Olimpiai Védnökök Testülete tavaly év elején, méghozzá a plágiumbotránya miatt lemondott volt köztársasági elnök, Schmitt Pál vezetésével. Fürjes Balázs kormánybiztos, Kövér László házelnök és Tarlós István főpolgármester mellett - többek között - egy rabbi és egy katolikus méltóság is bekerült a testületbe: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője és Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke.

Péntek délután adják le az aláírásokat
Csütörtökig 100 százalékon pörögnek a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő standjai. A referendumot kezdeményező szervezet még pénteken is fenntart pár helyet, ahol az utolsó pillanatig gyűjtik a szignókat. Február 17-én délután 13.30-kor adják le az összes aláírást a Fővárosi Választási Iroda Gerlóczy utcai épületénél. A mozgalom december 2-án nyújtotta be a Fővárosi Választási Irodánál kérdését, amit a Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesített. Az aláírások gyűjtését január 19-én kezdték, s most pénteken fejezik be.

A Fidesszel jó viszont ápoló Kiss-Rigó László köztudottan rajong a labdarúgásért. A pályán kapus poszton szereplő püspök alapítója a Grosics Gyula nevét viselő gyulai katolikus fociakadémiának. Köves Slomónak is vannak sportkötődései. Gyerekkorában birkózott a BVSC-ben, az utóbbi időben fut, fallabdázik. A védnöki testület megalakulása után a rabbi azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy először informálisan „Fürjes Balázs barátom”, aztán hivatalos formában Kövér László kérte fel a tagságra. Köves Slomó úgy érezte, a zsidó közösségnek (vezetőinek különösen) ideje szakítani a sok évtizedes rögzültséggel, hogy „a zsidóság a gettóhoz beszél, kizárólag ahhoz szóló üzenetei vannak”.

Időközben milliárdok folytak le a budapesti olimpiai pályázat előkészítésére kiépített kormányzati csatornán. Több elutasított kezdeményezés után a Momentum Mozgalom elérte, hogy népszavazási aláírásgyűjtés kezdődjön az olimpia ellen. A pályázást korábban helyeslő ellenzéki politikusok elbizonytalanodtak, vagy támogatóból egyenesen ellenzővé váltak. Közéjük tartozik Karácsony Gergely zuglói polgármester, aki a Népszava minapi körkérdésére hangsúlyozta: eredetileg abból indult ki, hogy az olimpia hatalmas lehetőség egy város számára. Az elmúlt hónapok és a vizes vb szervezésének körülményei azonban egyértelműen igazolták számára, hogy egy világverseny megrendezése nálunk „a túlárazásról, a pénzek eltüntetéséről, a fideszes érdekkörök előnyhöz juttatásáról, a korrupcióról szól”. Az olimpiai védnöki testületben lévő felekezeti vezetőktől szerettük volna megtudni, támadtak-e kétségeik, változatlanul támogatják-e a budapesti olimpiát, egyetértenek-e a népszavazással. Kiss-Rigó Lászlóval sikerült ugyan beszélnünk, de csak addig jutottunk, hogy elmondhassuk, milyen témakörben keressük. Később még eddig sem… Elfoglaltságai miatt a püspök kérte, küldjünk inkább e-mailt. Küldtünk. Ha jön érdemi válasz, közzétesszük.

Köves Slomó pedig felidézte: az olimpia védnöki testületébe történő felkérést azért vállalta, mert úgy tűnt, végre „egy tényleges nemzeti összefogást generáló ügy” jöhet létre. Hiba lenne, ha ebben legalább szimbolikusan nem képviseltetné magát a magyar zsidóság. A rabbi továbbra is fontosnak tartja, hogy a közösségek identitását - így egy nemzetét - pozitív ügyek határozzák meg. Nem látja ugyanakkor, hogy milyen érv szólhatna a népszavazás ellen.

Nem lesz konzultáció az olimpiáról
Cáfolta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője azt a sajtóértesülést, amely szerint ismét nemzeti konzultációt indítanak, s abban a budapesti olimpiáról is szerepelne kérdés. Kósa Lajos frakcióvezető ugyanakkor elismerte, néhány más témában valóban terveznek nemzeti konzultációt. A Fidesz népszavazással kapcsolatos stratégiájáról a hvg.hu azt írta: a kommunikációs vezérfonal továbbra is az, hogy se a Fidesz, se a kormány ne vállaljon felesleges konfliktust az ügyben, ne minősítsék se a kezdeményezést, se az olimpiát ellenző budapestieket, és ne indítsanak a pályázatot támogató ellenkampányt sem. Nem látnak ugyanis esélyt arra, hogy a Momentum kezdeményezése sikeres legyen. Ha össze is jön a megfelelő számú aláírás, a fideszes többségű Fővárosi Választási Bizottság még megakadályozhatja, de ha a jogorvoslati időket maximálisan kihasználják, akkor a referendumot csak a NOB olimpiai helyszínről döntő szeptember 13-i ülése utánra lehetne kiírni. Ami meglepő, hogy a portál szerint a fideszesek sem hisznek egy esetleges budapesti olimpiában. „Nem akkor lennénk bajban, ha egy népszavazás miatt nem kapnánk meg, hanem ha tényleg elnyernénk, de ennek, be kell lássuk, nincs akkora realitása, hogy valós politikai dilemmát okozna” - mondta egy vezető fideszes.

Szerző