Fejek hulltak, maradt a korrupció Olaszországban

Olasz civil szervezetek becslése szerint a korrupció mintegy évi 60 milliárd eurójába kerül Olaszországnak. Raffaele Cantone, az olasz Korrupcióellenes Hatóság vezetője szerint azonban a számításnak semmiféle alapja nincs, a valós szám ennek a többszöröse lehet.

Mindez azért figyelemre méltó, mert éppen ma 25 éve rendelte el egy milánói ügyész, Antonio Di Pietro az Olasz Szocialista Párt (PSI) egyik kétes hírnevű politikusának, Mario Chiesanak a letartóztatását. Ez volt a Mani Pulite - Tiszta kezek - elnevezésű korrupcióellenes harc nyitánya. Olaszország évek óta küzdött a szervezett bűnözéssel, a kilencvenes évek elejére a teljes politikai életet behálózta már a maffia. Túlnőve a korábbi klasszikus védelmi pénzszedés, kábítószer-terjesztés és hasonló jellegű bűncselekményeken, akkorra kétségtelenül befolyást szerzett a legmagasabb politikai körökben is. Így a szervezett bűnözés már átszőtte az állami beruházások világát, elérte az állami költségvetési pénzeket is. Minden maffiaellenes akció sikertelen maradt, sőt, a bűnüldözők elleni merényletek is elszaporodtak. A milánói ügyész ilyen helyzetben tette meg az első lépést a maffia és a korrupció ellen. Ezzel lavinát is elindított. Több száz eljárás és letartóztatás következett, sorra hulltak a fejek a legmagasabb körökben is. Az eredmény azonban nagyon kétes értékű, bár a Mani Pulite óriási tömegszimpátiának örvendett.

Nemcsak a PSI bukott bele, nemcsak Bettino Craxi miniszterelnök, PSI-főtitkár karrierjének lett vége, hanem a teljes fennálló olasz politikai rendszer széthullott és összeomlott az első olasz köztársaság is. Craxi tíz éves börtönbüntetése és a még ellene folyó eljárások elől Tunéziába menekült (ott is halt meg 2000-ben), de az, ami ezeken a romokon épült sem jobb, sem stabilabb, sem biztonságosabb, sem tisztább nem lett.

A Mani Pulite végül Silvio Berlusconit adta Olaszországnak és egy olyan fokú politikai instabilitást teremtett, amely azóta is az olasz társadalom egyik legnagyobb gondja. A volt kormányfő, Matteo Renzi által javasolt, de a decemberi népszavazáson megbukott reform ennek az instabilitásnak kívánt véget vetni az alkotmánymódosítással.

Tisztább sem lett Olaszország. A Berlusconi éra is korrupciós botrányoktól volt hangos, a Transparency International 2016-os jelentésében Itália 47 ponttal a 60. volt a vizsgált 176 ország közül. Az Unióban csupán Görögország és Bulgária teljesített rosszabbul. A korrupcióellenes retorikával élre törő Öt Csillag Mozgalom (M5S) tavaly szerezte meg a római főpolgármesteri tisztséget, a városháza pedig mára precedens nélküli korrupciós botrányba keveredett.