Előfizetés

Lemondott Miskolc egyik alpolgármestere

Lemondott Kiss Gábor, Miskolc egyik alpolgármestere. Döntését a város pénteki közgyűlésén jelentette be.

A közgyűlésről élőben közvetítő BorsodOnline arról számolt be, hogy Kiss Gábor napirend előtti felszólalásában azt mondta: a jövőben más feladatot vállal, a duális szakképzés fejlesztésével kapcsolatban miniszteriális felkérést kapott, amelyet elvállalt, emiatt mond le tisztségéről.

Hozzátette, oktatási szakemberként vállalt feladatot a miskolci polgármesteri hivatalban, ez nagy kihívás volt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sok eredményt értek el, fejlődött a város oktatási rendszere, számos intézmény újult meg, létrejött az első sportiskola, valamint több természettudományi labor.

Kriza Ákos polgármester megköszönte Kiss Gábor munkáját, és azt mondta: tanácsadóként továbbra is számít rá.

Fico másodszor is megúszta

Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem kapta meg a kellő támogatást a pozsonyi törvényhozásban a Robert Fico szlovák kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány, amelyet ellenzéki képviselők csoportja még a múlt héten nyújtott be, az újévtől hatályos fogyasztói energiaárak körül kialakult visszás helyzet miatt.

A két nagyobb ellenzéki mozgalom, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a leginkább populistaként jellemzett Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO-Nova) 42 képviselője által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról hosszú, indulatoktól sem mentes vita után, pénteken hajnalban szavazott a 150 fős pozsonyi törvényhozás. Az indítvány csupán 60 támogató voksot kapott, vagyis a többség bizalmat szavazott a kormánynak.

A Robert Fico elleni bizalmatlansági indítványt - amely már a második ilyen volt a tavaly tavasszal kezdődött kormányzati ciklusban - azzal indokolták beterjesztői, hogy a kormányfő nem tartotta be az energiaárak szinten tartására vonatkozó ígéretét, valamint azzal is, hogy nem hajlandó leváltani gazdasági miniszterét, Peter Zigát és az állami résztulajdonú energiacégek felügyeleti bizottságaiban helyet foglaló, a koalíció által delegált tisztségviselőket, akik a kormányfő leváltását követelők szerint felelőssé tehetők az energiaárak ideiglenes megemelkedéséért.

Az ügy előzménye, hogy tavaly év végén Robert Fico többször is ígéretet tett arra, hogy a lakossági energiaárak az év elejétől nem emelkednek. Ennek dacára januárban egyes lakossági fogyasztók rezsije nagyobb lett. Az ügyben indított kormányzati vizsgálat kiderítette, hogy a kialakult helyzetért - az energiacégek által nem rendezett műszaki kérdések mellett - az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) is felelőssé tehető. Emiatt az ÚRSO vezetője lemondott, a kormány pedig árrendelettel és más eszközökkel rendezte a helyzetet. A bizalmatlansági indítvány beterjesztői azonban ezzel nem elégedtek meg, mivel állításuk szerint a várható drágulásról a kormányfőnek tudomása volt, s ezért felelősséggel tartozik.

A bizalmatlansági indítványról szóló rendkívüli parlamenti ülés még kedden kezdődött el, de néhány perc után Andrej Danko házelnök megszakította, majd felfüggesztette, mivel az elsőként felszólaló ellenzéki képviselő, Igor Matovic, az OLaNO vezetője, megsértve a tavaly ősszel módosított házszabályt, képi illusztrációkat mutatott be a honatyáknak, s ezzel többszöri felszólítás után sem volt hajlandó felhagyni. Az eset érdekessége, hogy a beadványhoz csatolt képi illusztrációk egyikén egy idős özvegyasszonyt volt, aki állítólag nehéz helyzetbe került a drágulás miatt, de kiderült róla, hogy nem is szlovákiai, hanem cseh, ráadásul már néhány éve meghalt. Az esetre rendkívüli sajtótájékoztatóján Robert Fico szerdán hívta fel a figyelmet, miközben erősen bírálta és csalónak nevezte a bizalmatlansági indítvány beterjesztőit, magát az indítványt pedig hisztériakeltésnek és színjátéknak minősítette.

A beadvány érdemi vitája csütörtökön kezdődött, és csaknem harmincan szólaltak fel, köztük Robert Fico is. A hajnalig tartó parázs vitában az érvelés helyett az érzelmek voltak túlsúlyban. Az ellenzék egyik szónoka, Igor Matovic azt hangoztatta, hogy a kormányfő "elárulta a demokráciát", amikor az energiaárak emelésével "át akarta verni" az embereket. Robert Fico ellenben arra mutatott rá, hogy az energiaárak átmeneti emelkedésének ügyét már rendezték, ezért a vita meddő, és csak mélyíti az emberek politika iránti közönyét.

Egy éven belül ez már a második sikertelen ellenzéki bizalmatlansági indítvány volt Robert Fico ellen. Az előzőt tavaly júliusra, a féléves szlovák uniós elnökség első napjára időzítette az ellenzék, amely az előző Fico-kormány idején is gyakran élt ezzel az eszközzel.

Brexit - Nem tudták, mire szavaznak

 Tony Blair szerint az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a választók anélkül szavaztak a kilépésre, hogy tudták volna, mivel jár majd a Brexit, ezért joguk van ahhoz, hogy meggondolják magukat.

Az egykori munkáspárti brit miniszterelnök pénteki beszédében, amelyet az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport rendezvényén mond el, a szervezet által előzetesen ismertetett részletek szerint bejelenti: saját feladatául tűzte ki, hogy rávegye a briteket döntésük megváltoztatására.

A 63 éves Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa indított kezdeményezés feladatának nevezi a közvélemény "állhatatos tájékoztatását" a brit EU-tagság feladásának tényleges költségeiről, bemutatva, hogy a népszavazási döntés "hiányos tudásanyagra alapozva" született.

A volt kormányfő ígéretet tesz arra, hogy "könnyen érthető módon" feltárja, milyen tényleges károkat okoz az országnak és állampolgárainak a kilépés az EU-ból, és támogatást kíván szerezni ahhoz is, hogy meg lehessen állítani "a rohanást a szakadék széle felé". "Nem tudom, hogy sikerrel járunk-e, de azt tudom, hogy milyen gyűlölettel ítélnének meg bennünket a jövő nemzedékei, ha meg sem próbáljuk. Most nem a visszavonulásnak, a közönynek, a kétségbeesésnek van itt az ideje, hanem annak, hogy a védelmére keljünk mindannak, amiben hiszünk" - fogalmaz pénteki beszédében Blair.

A volt brit miniszterelnök szerint az utóbbi hónapokban a Brexitről szóló közbeszéd egyetlen témára, a bevándorlásra szűkült, ám az embereket elsősorban az Európán kívülről Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás aggasztja, és a vita éppen arra nem terjed ki, hogy a brit EU-tagság feladása erre nem lesz hatással.

A Downing Street szóvivője pénteken, Blair beszédének ismertté vált részleteire reagálva közölte: a választók a tavaly júniusi népszavazáson kifejezésre juttatták akaratukat, és a brit EU-tagságról nem lesz újabb referendum.

A népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Tony Blair nem először veti fel, hogy lehetőséget kell adni a választóknak döntésük megváltoztatására.

Novemberben a New Statesman című tekintélyes baloldali brit folyóiratnak nyilatkozva kijelentette: szerinte megállítható a Brexit-folyamat, ha a brit választók rájönnek, hogy mivel is jár a brit EU-tagság megszűnése, különösen akkor, ha Nagy-Britannia elveszti hozzáférését az uniós belső piachoz is. Blair szerint ez nagyon fájdalmas gazdasági következményekkel járna, akár tíz évig elhúzódó átalakítást is szükségessé tenne a brit gazdaságban, és ebben a helyzetben nyitva kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a választók újragondolhassák tavalyi döntésüket.

Theresa May jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök azóta bejelentette, hogy a kormány az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani a brit tagságot az Európai Unió egységes belső piacán sem, mert ha érvényesítené az ehhez szükséges feltételeket, az olyan lenne, mintha Nagy-Britannia ki sem lépett volna az EU-ból.