Előfizetés

Gyengébb minőség Kelet-Európába? - Cáfolnak a "multik"

Publikálás dátuma
2017.02.17. 16:34
Thinkstock fotó
 Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) felveszi a kapcsolatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, miután a sajtóból értesült arról, hogy a hivatal szerint a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjaikat. 

Az Ed.Haas Hungaria Kft. és a Coca-Cola HBC Magyarország egyaránt azt hangsúlyozta, hogy termékei minőségére minden országban kiemelten ügyel. Az ÉFOSZ pénteki közleményben kiemelik: a sajtóban megjelentek alapján a konkrét márkatermékek túlnyomó többségénél a hatóság az összetételben nem talált különbséget, azok minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak, a kifogások érzékszervi vizsgálatokon alapultak. Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el. Magyarországon is több cég több üzeme működik, amelyek magyar munkaerővel, magyar beszállítóktól vásárolt magyar alapanyagokból állítanak elő termékeket bel- és külpiacra egyaránt - emelte ki az ÉFOSZ.

"Élelmiszeripari szemét"
Lázár miniszter nem finomkodott, amikor a "multikról" és az állítólagos rosszabb minőségről beszélt a csütörtöki kormányinfón, ahogy "főnöke" Orbán Viktor, úgy a Miniszterelnökség vezetője sem híve a "píszínek" nem csak politikai, de gazdasági vonalon sem. Szerinte az elmúlt időszak legnagyobb botránya előtt állunk. Ha rajta múlik, akkor változni fog az élelmiszerek minőségét szabályozó törvény - jelentette ki, ezek a cégek ugyanis szerinte nem korrekt módon járnak el, "élelmiszeripari szemetet" próbálnak Magyarországon eladni. 

Mint írták, a cégek számára minden fogyasztó egyformán fontos és gyártási szempontból is hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani. Ezért alapesetben az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között nincs különbség. Ugyanakkor előfordul, hogy a gyártók igazolható íz preferenciát tapasztalnak egyes régiók fogyasztóinak körében, ebben az esetben külön receptúrákkal igyekezhetnek ezeket az igényeket kielégíteni.

Emellett kismértékű ízkülönbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása - közölték.

Az Ed.Haas Hungaria Kft. reagálásában hangsúlyozta: a Manner termékei minden ország számára ugyanazon receptúrával, azonos alapanyagokból, ugyanazon a gyártósoron készülnek, nem tesznek különbséget a fogyasztók és a piacaik között. A cég minden ezzel ellentétes állítást visszautasít.

A Coca-Cola HBC Magyarország szintén azt hangsúlyozta, hogy a termékei minősége minden országban kiemelten fontos. Hozzáteszik, hogy Magyarországon ugyanazzal az édesítőszerrel dogloznak, mint az Egyesült Államokban, kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használnak, amelyet magyar kukoricából Magyarországon állítanak elő.

A Nestlé Hungária Magyarországon az európai regionális gyárakkal közösen úgy alakítja ki a termékei receptúráját, hogy azok megfeleljenek a hazai fogyasztói igényeknek és a legmagasabb minőségi előírásoknak - reagált a cég az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában. Hozzátették, hogy az itt forgalmazott, három különböző receptúrájú Nesquik termékből az egyiket Szerencsen gyártják, innen szolgálják ki a magyar mellett további 17 ország piacát, beleértve Ausztriát is, és az osztrák piacra készített termék összetevői listája és receptúrája teljes mértékben megegyezik a magyar piacon kapható termékkel.

FKF - Február 20-án mégsem sztrájkolhat jogszerűen a szakszervezet

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) szerint február 20-án nem tarthat jogszerűen sztrájkot a szakszervezet, mivel a bíróság elutasította a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránti kérelmüket. 

A vállalat kiemelte, 2010 óta egy évet leszámítva minden évben volt béremelés.  Az FKF pénteki közleményében felidézte, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság "érdemi vizsgálat nélkül elutasította" a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) még elégséges szolgáltatások megállapítása iránti kérelmét. A bírósági végzés megállapította, hogy a kérelem idő előtti, hiszen csak csütörtökön kezdődött el az egyeztetés 2017-2018. évi bérkövetelésről. 

A közleményben leszögezik: a szakszervezet tehát február 20-án nem tarthat jogszerűen sztrájkot. A HVDSZ 2000 maga is jelezte február 15-i tájékoztatójában, hogy csak és kizárólag akkor hirdet sztrájkot, amikor az semmilyen törvényi akadályba nem ütközik.

A dokumentumban kitértek arra is, hogy a fővárosi önkormányzat, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt., valamint az FKF háromoldalú együttműködési megállapodása "2016-ban mintegy másfélmilliárd, az idei évben pedig megközelítőleg kétmilliárd forint árbevétel-kiesést eredményez". Az NHKV-val még nem történt meg a 2016. évi elszámolás. Az FKF bevételi igénye az előző évre vonatkozóan 5,3 milliárd forint, míg idén januárra 2,2 milliárd forint, január végéig összesen 7,5 milliárdot kellett előfinanszíroznia a társaságnak - közölték. "A társaság kiadásainak csökkentésére eszközeink elfogytak, bevételnövelésre pedig nincs lehetőségünk" - fogalmaztak.

Ismertették ugyanakkor, hogy "a financiális nehézségek" és a cég gazdálkodását "negatívan befolyásoló makrogazdasági hatások" ellenére 2010 óta - 2014-et kivéve - minden évben volt béremelés. Az átlagos béremelés mértéke 2015-ben 3,5 százalék, 2016-ban 4,3 százalék volt. Ezenfelül az FKF 2015-ben egyszeri alkalommal ösztönző bérként bruttó 28 970 forintot, míg bruttó jutalomként átlagosan 100 264 forintot fizetett ki munkavállalónként, amelynek mértéke 2016-ban bruttó 175 ezer forintra emelkedett - tették hozzá.

Az FKF közlése szerint idei évre a 2016-os üzleti eredmény alapján rendkívüli jutalom kifizetését tervezik, továbbá a szociális hozzájárulási adó csökkentését 4 százalékos béremelésre kívánják fordítani, mindkét esetben differenciáltan eljárva. Ezenkívül a négy főállású szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszűnéséből keletkező mintegy 30 millió forint megtakarítást a legalacsonyabb fizetésűek bérfejlesztésére fordítják. Kiemelték továbbá, hogy az éves cafeteriakeret minden munkavállalónál meghaladja a bruttó félmillió forintot.

A szakszervezet 2016-tól 2018 végéig 30 százalékos bértömegnövelést követel a munkáltatótól, az FKF ezzel szemben 4 százalékos fizetésemelést helyezett kilátásba. A HVDSZ 2000 úgy tervezte, hogy február 20-án, hétfőn műszakkezdéstől este hatig sztrájkol, ha pedig ezután sem születik meg a bérmegállapodás, akkor február 27-én már a bérmegállapodás megkötéséig, vagyis határozatlan ideig.

Lelépnek a BKV-dolgozók - Jelentős béremelést kér a szakszervezet

Harminc százalékos béremelést kér a BKV-tól a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ)  és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) - közölte a két érdekképviselet.

A szakszervezeti tagok 80 százalékát lefedő két szervezet közleményében azt írta, három évre szóló bérmegállapodás keretében kérnék a 30 százalékos emelést, ezen felül 2017-re további 5 százalékos bérfelzárkóztatást szeretnének az alacsonyabb jövedelműeknek és évenként 36 ezer fronttal emeltetnék az egy főre eső cafeteriakeretet. Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke az MTI-nek elmondta, azért kértek 30 százalékot, mert a BKV saját piackutatása is azt mutatta: versenyképtelenné vált a társaság a munkaerőpiacon, felgyorsult az elvándorlás és ezt bérfejlesztéssel lehet megakadályozni.

Hangsúlyozta: az állam a Volán társaságoknál bérfejlesztést hajt végre, ha a BKV nem tesz semmit, akkor a buszvezetők tömegesen a Volánhoz fognak menni, így megbénulhat a fővárosi közlekedés.  Gulyás Attila szerint ez a fejlesztés csak akkor adható meg, ha az állam plusz forrást biztosít a BKV-nak.