"Teljes őrület" - Trump twitteres támadására vágott vissza a média

Donald Trump szerint a hamis híreket közlő média nem a Fehér Ház, hanem az amerikai nép ellensége. Az amerikai elnök egy ilyen tartalmú Twitter-bejegyzésben fejtette ki véleményét pénteken az amerikai média egy részéről.

"A hamis híreket közlő média (a kudarcos New York Times, a CNN és az NBC) nem az én ellenségem, hanem az amerikai népé. BETEG DOLOG" - írta, utóbbi kifejezést csupa nagybetűvel.

A bejegyzést aztán törölték, majd negyedórával később az elnök újabb változatot tett közzé, bővítve a korholt médiumok körét. "A hamis híreket közlő média (a kudarcos New York Times, az NBC, az ABC, a CBS és a CNN) nem az én ellenségem, hanem az amerikai népé" - olvasható az új változatban, amelyben már az ABC és a CBS televízió is szerepel.

Ennek előzménye, hogy az elnök több mint egyórás csütörtöki sajtókonferenciáján többször és több újságíróval is közölte negatív véleményét róluk, vagy egyszerűen leintette őket. A CNN tudósítójával ezúttal is közölte, hogy a tévécsatorna "hamis híreket" közöl, az angol BBC tudósítójával pedig, amikor felállt és megmondta, melyik médium képviselője, Trump közölte: "na, újabb szépség". Az egyik zsidó felekezeti lap tudósítójára, aki az Egyesült Államokban szerinte terjedő antiszemitizmusról faggatta és a válasz után újból szólásra jelentkezett, ráripakodott, majd felszólította, hogy üljön vissza.

Trump elnök még a hét elején "A fősodratú média megbízhatóságának felmérése" címmel 30 kérdésből álló kérdőívet küldetett híveinek e-mailben, hogy felmérje, mi a véleményük a sajtóról. Ebben konkrétan rákérdezett egyes televíziók, köztük a CNN vagy a Fox tudósításaira, s arra, vajon melyik, médium mennyire tisztességesen tudósít róla.

Visszavágott a média

Az elnök Twitter-bejegyzéseit heves kritika fogadta. A péntek esti televíziós műsorok elsöprő többségében ezzel, illetve általában Trump elnök sajtónak címzett bírálataival foglalkoztak, újságírók és elemzők egyaránt. A CNN-ben hosszas részletet játszottak be Richard Nixon elnök és külügyminisztere, Henry Kissinger 1972-ben zajlott egyik telefonbeszélgetéséből, amelyben Nixon azt mondja Kissingernek: "a sajtó az ellenség, az elit az ellenség, a professzorok az ellenség". Majd a beszélgetés résztvevői Nixon és Trump sajtóhoz való viszonya között vontak párhuzamot, kifejtve, hogy a sajtó nagy mértékben járult hozzá Nixon bukásához.

Nixonnal példálódzott Michael Beschloss történész is egy másik televíziós vitaműsorban, szintén Nixon azon mondatait idézte, amelyek szerint a sajtó az ellenség. Shepard Smith, a republikánusokhoz közelálló Fox televízió műsorvezetője szintén bírálta az elnököt. "Ez teljes őrület" - fogalmazott a műsorvezető, aki szerint a sajtó elleni támadásokkal az elnök mintha azt akarná elkerülni, hogy az Oroszországgal kapcsolatos vitákról beszéljen.

A jobboldali rádiós, Rush Limbaugh viszont nagyon is elégedett volt az elnök sajtóval kapcsolatos megállapításaival. Limbaugh nem a pénteki Twittereket kommentálta, hanem a csütörtöki sajtókonferenciát. Jeff Zucker, a CNN hírtelevízió elnöke többször is megszólalt. Először egy tanácskozáson újságíróknak azt mondta, hogy a csatorna elleni támadások csak erősítik a munkatársak büszkeségét és a CNN nézettségét. A New York magazinnak adott interjújában pedig azt fejtegette, hogy a világ fontos fővárosaiban, így Pekingben, Moszkvában, Teheránban és Damaszkuszban is a CNN-t nézik és a Donald Trumpról a világban megjelenő képet nagyrészt éppen a CNN alakítja. "A további ellenséges viszony ezzel a csatornával tévedés lenne" - szögezte le Zucker. A CNN elnöke egyébként jól ismeri Donald Trumpot: ő volt ugyanis az NBC Universal elnöke akkor, amikor Trump valóságshowja az NBC műsorán ment, sőt éppen Zuckernak volt köszönhető, hogy a valóságshowra szerződést kötöttek. Jeff Zucker megosztotta a New York magazinnal azt is, hogy jelenleg is havonta találkozik Donald Trumppal.

Kirúgások a külügyminisztériumban

Átszervezések kezdődtek az amerikai külügyminisztériumban az Európában tárgyaló Rex Tillerson miniszter távollétében. Pénteken sokakkal közölték, hogy már nem tartanak igényt a munkájukra. A CNN és a CBS televízió híradója is arról számolt be, hogy a minisztérium hetedik emeletén - ahol a menedzsmentért felelős külügyminiszter-helyettes munkatársainak és a tanácsosoknak az irodái vannak -, a munkatársak többségével közölték: munkájukra nem tartanak igényt. A változás több mint kéttucatnyi alkalmazottat érint. A munkatársak egy részét elbocsátják, mások új munkaterületre kerülhetnek.

R.C. Hammond külügyi szóvivő - aki pillanatnyilag Tillerson miniszter kommunikációs főtanácsadója - közölte: "a külügyminisztériumban nagyon tehetséges közszolgák dolgoznak. Egyes esetekben a munkatársak új területre kerülnek, ahol azonnal kamatoztathatják tehetségüket". Mivel Donald Trump elnök első intézkedése az volt, hogy felvételi tilalmat rendelt el a szövetségi hivatalokban, az elbocsátottak munkaerejét belső forrásokból pótolják. A CNN hírtelevízió ezzel kapcsolatban megjegyezte: sok karrierdiplomata is elismeri, hogy a minisztériumban felduzzasztott a létszám, és túl nagy a bürokrácia. A hírcsatorna ugyanakkor idéz olyan, meg nem nevezett külügyi munkatársakat is, akik szerint politikai indíttatású tisztogatásról van szó.

Az FBI-igazgató zárt ajtók mögött tanácskozott

James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója zárt ajtók mögött tanácskozott a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus és demokrata párti tagjaival. A tanácskozásról semmi nem szivárgott ki, a várakozó újságíróknak egyetlen szenátor sem nyilatkozott. A megbeszélés mintegy három órán keresztül tartott, egy külön biztonsági felszereléssel és ellenőrző rendszerrel ellátott szobában a szenátus egyik épületének alagsorában.

A tanácskozásra a Trump-kampánycsapat tagjai és orosz tisztségviselők közötti feltételezett találkozók miatti viták közepette került sor, ám egyetlen szenátor sem volt hajlandó megerősíteni, hogy ez lett volna megbeszélésük témája is. "Csak egy normális titkosított megbeszélés volt" - nyilatkozta Richard Burr, észak-karolinai republikánus szenátor. Mark Warner, virginiai demokrata párti politikus azt mondta az újságíróknak: "egyáltalán nem fogok róla beszélni", de azt is hozzátette, a bizottság kidolgozta, hogy a Fehér Házban ne semmisíthessenek meg olyan dokumentumokat, amelyekre a törvényhozóknak a vizsgálat során szükségük lesz.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor Twitter-bejegyzésében azt írta: "nagyon bizakodó vagyok most, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága, amelynek tagja vagyok, alapos kétpárti vizsgálatot folytat majd Putyin beavatkozásáról és befolyásáról". A bizottság vizsgálatot folytat Oroszország feltételezett beavatkozásáról az amerikai választásokba, és ennek keretében feltérképezi, hogy voltak-e kapcsolatok a Trump-kampány munkatársai és Oroszország között. Az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn hétfőn mondott le, miután kiderült, hogy elhallgatta Mike Pence alelnök előtt a Washingtonban akkreditált orosz nagykövettel még az elnöki beiktatás előtt folytatott telefonbeszélgetésének tartalmát. Maga Donald Trump többször is cáfolta, hogy a választások idején bármiféle kapcsolat lett volna kampánycsapata és Oroszország között. A The New York Times című lap a hét elején arról közölt cikket, hogy a Trump-kampány munkatársai a választások előtti időszakban vették fel többször is a kapcsolatot egy orosz tisztségviselővel.

Trump rendeletét felfüggesztve hagynák

Több mint háromtucat amerikai város közös ügyvédet bízott meg, hogy nyújtson be folyamodványt az illetékes szövetségi bírósághoz a Trump bevándorlási rendeletét felfüggesztő bírói döntés érvényben tartására. Több város - köztük Philadelphia, New York, Chicago, Minneapolis, San Francisco, Oakland, Los Angeles - Zachary Cartert, New York város főjogászát bízta meg a folyamodvány benyújtásával. Carter és főtanácsadója, Susan Greenberg a petícióban azzal érvel, hogy a hét, muzulmán többségű országot érintő átmeneti beutazási tilalom kárt okoz az amerikai városok gazdasági és kulturális életének, sőt, a városok biztonsági helyzetét is rontja, gyengítve a városvezetők terrorellenes erőfeszítéseit. A dokumentum példaként New York városát hozza fel, ahol nyolcmillió lakos közül mintegy három millióan külföldön születtek. A városban, becslések szerint, 27 ezer olyan ember él, aki az elnöki rendeletben megnevezett hét ország valamelyikéből származik.