"Teljes őrület" - Trump twitteres támadására vágott vissza a média

Publikálás dátuma
2017.02.18. 09:15
Trump az újságírók között. FOTÓ: Mark Wilson/Getty Images
Donald Trump szerint a hamis híreket közlő média nem a Fehér Ház, hanem az amerikai nép ellensége. Az amerikai elnök egy ilyen tartalmú Twitter-bejegyzésben fejtette ki véleményét pénteken az amerikai média egy részéről.

 "A hamis híreket közlő média (a kudarcos New York Times, a CNN és az NBC) nem az én ellenségem, hanem az amerikai népé. BETEG DOLOG" - írta, utóbbi kifejezést csupa nagybetűvel. 

A bejegyzést aztán törölték, majd negyedórával később az elnök újabb változatot tett közzé, bővítve a korholt médiumok körét. "A hamis híreket közlő média (a kudarcos New York Times, az NBC, az ABC, a CBS és a CNN) nem az én ellenségem, hanem az amerikai népé" - olvasható az új változatban, amelyben már az ABC és a CBS televízió is szerepel. 

Ennek előzménye, hogy az elnök több mint egyórás csütörtöki sajtókonferenciáján többször és több újságíróval is közölte negatív véleményét róluk, vagy egyszerűen leintette őket. A CNN tudósítójával ezúttal is közölte, hogy a tévécsatorna "hamis híreket" közöl, az angol BBC tudósítójával pedig, amikor felállt és megmondta, melyik médium képviselője, Trump közölte: "na, újabb szépség". Az egyik zsidó felekezeti lap tudósítójára, aki az Egyesült Államokban szerinte terjedő antiszemitizmusról faggatta és a válasz után újból szólásra jelentkezett, ráripakodott, majd felszólította, hogy üljön vissza.

Trump elnök még a hét elején "A fősodratú média megbízhatóságának felmérése" címmel 30 kérdésből álló kérdőívet küldetett híveinek e-mailben, hogy felmérje, mi a véleményük a sajtóról. Ebben konkrétan rákérdezett egyes televíziók, köztük a CNN vagy a Fox tudósításaira, s arra, vajon melyik, médium mennyire tisztességesen tudósít róla.

Visszavágott a média

Az elnök Twitter-bejegyzéseit heves kritika fogadta. A péntek esti televíziós műsorok elsöprő többségében ezzel, illetve általában Trump elnök sajtónak címzett bírálataival foglalkoztak, újságírók és elemzők egyaránt. A CNN-ben hosszas részletet játszottak be Richard Nixon elnök és külügyminisztere, Henry Kissinger 1972-ben zajlott egyik telefonbeszélgetéséből, amelyben Nixon azt mondja Kissingernek: "a sajtó az ellenség, az elit az ellenség, a professzorok az ellenség". Majd a beszélgetés résztvevői Nixon és Trump sajtóhoz való viszonya között vontak párhuzamot, kifejtve, hogy a sajtó nagy mértékben járult hozzá Nixon bukásához.

Nixonnal példálódzott Michael Beschloss történész is egy másik televíziós vitaműsorban, szintén Nixon azon mondatait idézte, amelyek szerint a sajtó az ellenség. Shepard Smith, a republikánusokhoz közelálló Fox televízió műsorvezetője szintén bírálta az elnököt. "Ez teljes őrület" - fogalmazott a műsorvezető, aki szerint a sajtó elleni támadásokkal az elnök mintha azt akarná elkerülni, hogy az Oroszországgal kapcsolatos vitákról beszéljen.

A jobboldali rádiós, Rush Limbaugh viszont nagyon is elégedett volt az elnök sajtóval kapcsolatos megállapításaival. Limbaugh nem a pénteki Twittereket kommentálta, hanem a csütörtöki sajtókonferenciát. Jeff Zucker, a CNN hírtelevízió elnöke többször is megszólalt. Először egy tanácskozáson újságíróknak azt mondta, hogy a csatorna elleni támadások csak erősítik a munkatársak büszkeségét és a CNN nézettségét. A New York magazinnak adott interjújában pedig azt fejtegette, hogy a világ fontos fővárosaiban, így Pekingben, Moszkvában, Teheránban és Damaszkuszban is a CNN-t nézik és a Donald Trumpról a világban megjelenő képet nagyrészt éppen a CNN alakítja. "A további ellenséges viszony ezzel a csatornával tévedés lenne" - szögezte le Zucker. A CNN elnöke egyébként jól ismeri Donald Trumpot: ő volt ugyanis az NBC Universal elnöke akkor, amikor Trump valóságshowja az NBC műsorán ment, sőt éppen Zuckernak volt köszönhető, hogy a valóságshowra szerződést kötöttek. Jeff Zucker megosztotta a New York magazinnal azt is, hogy jelenleg is havonta találkozik Donald Trumppal.

Kirúgások a külügyminisztériumban

Átszervezések kezdődtek az amerikai külügyminisztériumban az Európában tárgyaló Rex Tillerson miniszter távollétében. Pénteken sokakkal közölték, hogy már nem tartanak igényt a munkájukra. A CNN és a CBS televízió híradója is arról számolt be, hogy a minisztérium hetedik emeletén - ahol a menedzsmentért felelős külügyminiszter-helyettes munkatársainak és a tanácsosoknak az irodái vannak -, a munkatársak többségével közölték: munkájukra nem tartanak igényt. A változás több mint kéttucatnyi alkalmazottat érint. A munkatársak egy részét elbocsátják, mások új munkaterületre kerülhetnek.

R.C. Hammond külügyi szóvivő - aki pillanatnyilag Tillerson miniszter kommunikációs főtanácsadója - közölte: "a külügyminisztériumban nagyon tehetséges közszolgák dolgoznak. Egyes esetekben a munkatársak új területre kerülnek, ahol azonnal kamatoztathatják tehetségüket". Mivel Donald Trump elnök első intézkedése az volt, hogy felvételi tilalmat rendelt el a szövetségi hivatalokban, az elbocsátottak munkaerejét belső forrásokból pótolják. A CNN hírtelevízió ezzel kapcsolatban megjegyezte: sok karrierdiplomata is elismeri, hogy a minisztériumban felduzzasztott a létszám, és túl nagy a bürokrácia. A hírcsatorna ugyanakkor idéz olyan, meg nem nevezett külügyi munkatársakat is, akik szerint politikai indíttatású tisztogatásról van szó. 

Az FBI-igazgató zárt ajtók mögött tanácskozott

James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója zárt ajtók mögött tanácskozott a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus és demokrata párti tagjaival. A tanácskozásról semmi nem szivárgott ki, a várakozó újságíróknak egyetlen szenátor sem nyilatkozott.  A megbeszélés mintegy három órán keresztül tartott, egy külön biztonsági felszereléssel és ellenőrző rendszerrel ellátott szobában a szenátus egyik épületének alagsorában.

A tanácskozásra a Trump-kampánycsapat tagjai és orosz tisztségviselők közötti feltételezett találkozók miatti viták közepette került sor, ám egyetlen szenátor sem volt hajlandó megerősíteni, hogy ez lett volna megbeszélésük témája is. "Csak egy normális titkosított megbeszélés volt" - nyilatkozta Richard Burr, észak-karolinai republikánus szenátor. Mark Warner, virginiai demokrata párti politikus azt mondta az újságíróknak: "egyáltalán nem fogok róla beszélni", de azt is hozzátette, a bizottság kidolgozta, hogy a Fehér Házban ne semmisíthessenek meg olyan dokumentumokat, amelyekre a törvényhozóknak a vizsgálat során szükségük lesz.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor Twitter-bejegyzésében azt írta: "nagyon bizakodó vagyok most, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága, amelynek tagja vagyok, alapos kétpárti vizsgálatot folytat majd Putyin beavatkozásáról és befolyásáról". A bizottság vizsgálatot folytat Oroszország feltételezett beavatkozásáról az amerikai választásokba, és ennek keretében feltérképezi, hogy voltak-e kapcsolatok a Trump-kampány munkatársai és Oroszország között. Az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn hétfőn mondott le, miután kiderült, hogy elhallgatta Mike Pence alelnök előtt a Washingtonban akkreditált orosz nagykövettel még az elnöki beiktatás előtt folytatott telefonbeszélgetésének tartalmát. Maga Donald Trump többször is cáfolta, hogy a választások idején bármiféle kapcsolat lett volna kampánycsapata és Oroszország között. A The New York Times című lap a hét elején arról közölt cikket, hogy a Trump-kampány munkatársai a választások előtti időszakban vették fel többször is a kapcsolatot egy orosz tisztségviselővel.

Trump rendeletét felfüggesztve hagynák
Több mint háromtucat amerikai város közös ügyvédet bízott meg, hogy nyújtson be folyamodványt az illetékes szövetségi bírósághoz a Trump bevándorlási rendeletét felfüggesztő bírói döntés érvényben tartására. Több város - köztük Philadelphia, New York, Chicago, Minneapolis, San Francisco, Oakland, Los Angeles - Zachary Cartert, New York város főjogászát bízta meg a folyamodvány benyújtásával. Carter és főtanácsadója, Susan Greenberg a petícióban azzal érvel, hogy a hét, muzulmán többségű országot érintő átmeneti beutazási tilalom kárt okoz az amerikai városok gazdasági és kulturális életének, sőt, a városok biztonsági helyzetét is rontja, gyengítve a városvezetők terrorellenes erőfeszítéseit.  A dokumentum példaként New York városát hozza fel, ahol nyolcmillió lakos közül mintegy három millióan külföldön születtek. A városban, becslések szerint, 27 ezer olyan ember él, aki az elnöki rendeletben megnevezett hét ország valamelyikéből származik. 

Szerző
Témák
Donald Trump
Frissítve: 2017.02.18. 12:07

Trump háborúban a médiával

Publikálás dátuma
2017.02.18. 06:36
Trump maratoni sajtótájékoztatón viaskodott a „hazug” médiával FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Váratlanul összehívott, maratoni sajtóértekezletén Donald Trump visszatért kampánya bevált módszeréhez, cáfolta, hogy a Fehér Házban kitört volna a káosz, elkezdte sorolni a „példátlan” eredményeket, s főként, földbe döngölte a kormányzatáról „hamis híreket” terjesztő, „hazug médiát”.

Trump eredetileg a munkaügyi tárca élére kiszemelt új jelöltjét, egy elismert jogászt, Alexander Acostát készült bemutatni, de hirtelenjében megszervezett, csütörtök este a Fehér Házban tartott sajtóértekezlete több mint 75 percig elhúzódott. Az elnök láthatóan elemében érezte magát, személyeskedő csatározásokba bonyolódott újságírókkal, s kedvenc vesszőparipáit is elővezette, például arról, milyen nagy fölénnyel nyerte meg a választást. Ronald Reagan óta senki nem kapott ilyen sok elektori voksot, állította, s nem zavartatta magát, amikor az NBC tévé tudósítója rögtön helyreigazította. (Trump 304, idősebb Bush 426, Clinton 1992-ben 370, 1996-ban 379, Obama 2008-ban 365, 2012-ben 332 elektori voksot kapott.)

Noha a 45. elnök több kudarcot is elszenvedett, ő maga úgy látja, csak a hazug média állítja, hogy káosz lenne a Fehér Házban. Valójában az adminisztráció „olajozott gépezetként” működik, büszkélkedett. Zűrös helyzetet örökölt, magyarázta, házzátéve, ilyen rövid idő alatt egy elnöknek sem sikerült ilyen sok mindent elérni.

Egy – a többitől szignifikánsan eltérő – Rassmussen-felmérésre hivatkozva azt mondta, támogatottsága 55 százalékon áll, a tekintélyes Pew intézet azonban 39 százalékot mért, előzőleg a Gallup 41 százalékra tette az elnök népszerűségét. A Pew szerint 56 százalék helyteleníti, 46 százalék erősen helyteleníti eddigi elnöki működését. Az elnök ezúttal még a CNN tudósítójának is lehetőséget adott kérdezni, de alighanem csak azért, hogy alkalma legyen elmondani, a CNN nézettsége csökken, a hírtévé, a „kudarcos” New York Times, de az egész, általa ellenségesnek tartott média elveszítette hitelességét.

Trump ismét védelmébe vette menesztett nemzetbiztonsági tanácsadójátt, Michael Flynn szerinte „csak a munkáját végezte”, cáfolta viszont, hogy az ő felhatalmazásával tárgyalt volna szankciókról az orosz nagykövettel, s tagadta, hogy bárki más, őt magát beleértve beszélt volna az oroszokkal. Flynn bukását szerinte a kiszivárogtatások okozták, amelyeknek majd utána jár. Megismételte, hogy az orosz kapcsolatok erősítése jó dolog, de a média ezt is negatívan állítja be. „Putyin most már biztosan azt gondolja, az amerikaiak visszatértek a régi játékaikhoz, s kizárt, hogy Trump ezek után megállapodjon velünk” – ezzel magyarázta az elmúlt napok provokatív orosz lépéseit.

Az olajozottan működő fehérházi gépezet egyébként újra elakadt, a Trump által a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra felkért Robert Harward nem fogadta el az ajánlatot, családi okokra és üzleti elkötelezettségére hivatkozott, de médiaértesülések szerint a fő gond az volt, hogy sajátjaira akarta volna lecserélni Flynn embereit.

Nixon listát vezetett
Korábbi amerikai elnökök is hadakoztak a sajtóval, de ez talán soha nem ért még el ilyen példátlan mértéket. Már Thomas Jefferson is bírálta az újságokat, 1814-ben egy barátjának azt írta: „Bánt engem, akárcsak Önt, hogy a sajtó milyen bűzös rothadásnak indult, megvetem az újságírók rosszindulatát, közönségességét, hazug szellemét.” Nem csupán a Watergate-ügyet kirobbantó Washington Post riportereit, de az egész médiát ádázul gyűlölte az egyetlen lemondásra kényszerült elnök, Richard Nixon, listát vezetett az ellenségesnek tartott újságírókról, volt, akit lehallgattatott. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is igyekezett megakadályozni a kiszivárogtatásokat, távol tartani a fehérházi riportereket, de egyedül Trumpnak jutott eszébe, hogy ki kellene tiltani őket az elnöki rezidencáról (végül nem tette meg).



Szerző

Schulz lekörözte Merkelt

Publikálás dátuma
2017.02.18. 06:33
Martin Schulz. FOTÓ: Getty Images
Alig több mint két hét alatt, egy pénteki felmérés szerint Martin Schulz lekörözte Németország hosszú ideje legnépszerűbb politikusát, Angela Merkelt. Eszerint az Európai Parlament volt elnöke január vége óta a szociáldemokrata párt (SPD) kancellárjelöltje és máris egy direkt kancellárválasztáson akár tíz százalékkal is megverhetné Merkelt.

A ZDF német köztelevízió megbízásából készített Politbarometer kutatássorozat tegnap bemutatott eredményei szerint a németek 49 százaléka az SPD jelöltjére, Schulzra, 38 százaléka Angela Merkelre, a CDU/CSU pártszövetség jelöltjére voksolna, ha közvetlenül választhatnának kormányfőt. Schulz előretörése látványos, januárban még 44 százalékon állt Merkel, 40 százalékon az ő támogatottsága ugyanezen irodánál. Mára Schulz vezeti a németországi politikusok népszerűségi listáját is, holtversenyben Winfried Kretschmann-nal, a Zöldek baden-württembergi tartományi miniszterelnökével, Merkel a harmadik helyen áll.

Schultz népszerűsége pártját is segíti. Amióta Sigmar Gabriel alkancellár visszalépett a jelöltségtől és az SPD elnöki tisztségétől is megvált, helyét Schulz vette át, vagyis január vége óta, az SPD 6 százalékponttal erősödött, 30 százalékon áll. A jelenlegi parlamenti ciklusban az SPD soha nem tudott ilyen támogatottságot felmutatni még. Ugyanakkor a CDU/CSU 2 százalékot veszítve, 34 –re csökkent. Amint a felmérést ismertető Reuters hírügynökség megjegyzi, az SPD, amely 2002 óta nem tudott választást nyerni Németországban, újjászületett Schulz színrelépésével. (2002-be Gerhard Schroeder állt az SPD élén.)

A pártok között harmadik helyen áll a radikális, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD), amely ugyan egy százalékot rontott januárhoz képest, de így is 10 százalékon áll. Az AfD jelenleg parlamenten kívüli párt. Erősödtek a Zöldek is, bár csak egyetlen százalékponttal, jelenleg 9 százalékos a támogatottságuk. A pillanatnyi erőviszonyok alapján visszakerülhet a parlamentbe a liberális FDP, amely hónapok óta 6 százalékon áll. A Balpárt 7 százalékos. A megkérdezettek 30 százaléka szeretné, ha egy SPD-Balpárt-Zöldek koalíció kormányozhatna szeptember után, 44 százalék ellenezné ezt.

A Forsa ügynökség egy nappal korábbi felmérése szerint viszont Merkel nyerne a közvetlen választáson is, egy százalékkal, 38-37 arányban előzve meg Schulzot.

Szerző