Európát győzködte Pence

Mike Pence amerikai alelnök hétvégén, az 53. müncheni biztonságpolitikai konferencián igyekezett biztosítani az európai szövetségeseket, hogy az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettsége nem változik. Pence ugyanakkor megismételte Donald Trump elvárását, miszerint a NATO-tagállamoknak teljesíteniük kell védelmi kötelezettségeiket.

Az idei müncheni fórum vitáinak középpontjában az állt, mit várhat a világ a kiszámíthatatlan Trump-adminisztrációtól. Pence alelnök beszéde az Egyesült Államok hagyományos külpolitikai irányvonalát tükrözte vissza, de utóbb többen is kétségüket fejezték ki, hogy az alelnök Trump nevében beszélt-e, s az amerikai elnök is kész-e visszatérni a közös euroatlanti értékrendhez. Pence emlékeztetett, hogy csupán négy NATO-tagállam teljesíti vállalását, a GDP legalább két százalékát fordítva védelmi kiadásokra, s ha a többi tagállam nem zárkózik fel, az „alááshatja a katonai szövetség alapjait”. Az alelnök hangsúlyozta, Washington továbbra is számon kéri Oroszországon, hogy tiszteletben tartja-e a minszki megállapodást, de azt is megerősítette, hogy Trump azt reméli, közös nevezőt tud találni Moszkvával. Az alelnök beszédét mérsékelt taps fogadta.

Angela Merkel beszédében számos utalást tett a Washington és az európai szövetségesek közötti újkeletű nézetkülönbségekre. A német kancellár kiemelte a multilaterális együttműködés fontosságát, rámutatva, hogy a globális kihívásokat egyetlen állam sem tudja maga megoldani. Merkel jelezte, hogy Németország legfeljebb évi 8 százalékkal tudja emelni védelmi kiadásait, azaz, 2024-re teljesítheti a 2 százalékos vállalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Berlin jelentős terheket vállal a válságkezelésben, a nemzetközi fejlesztés, a szegénység, betegségek elleni küzdelem terén. Az ukrán válság rendezése kapcsán Merkel hangsúlyozta: „teljes szigorral” kell fellépni Oroszországgal szemben, mert a Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása aláássa a második világháború után kialakult békerendet. A kancellár kérdésre válaszolva a demokrácia egyik alappillérének nevezte a sajtó szabadságát.

Nagy érdeklődéssel követték John McCain volt republikánus elnökjelölt, arizonai szenátor felszólalását, aki egy panelbeszélgetésen elismerte, hogy zűrzavar uralkodik a Trump-kormányzat politikájában. McCain feltette a kérdést, vajon a müncheni fórum alapítóinak generációja mit szólna a világ jelenlegi állapotához. „Riasztónak találnák, hogy egyre jobban elfordul a világ az egyetemes értékektől, a vér, a faj és a szektarianizmus ásatag kötelékei felé. Aggódnának a bevándorlókkal, menekültekkel, kisebbségi csoportokkal, különösképpen a muszlimokkal szemben erősödő ellenségesség láttán. Aggódnának amiatt, hogy egyesek mind kevésbé képesek, s nem is akarják megkülönböztetni az igazságot a hazugságoktól. Aggódnának, hogy minél többen kacérkodnak az autoritariánus rendszerekkel” – fogalmazott beszédben. McCain az NBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, a demokrácia elengedhetetlen része az ellenvéleményeket is megfogalmazó szabad sajtó. A média elhallgattatásáról azt mondta, „így kezdték a diktátorok". A müncheni konferencián részt vett kongresszusi delegáció egyik demokrata tagja, Chris Murphy szenátor ugyan üdvözölte Pence alelnök beszédét, de a Reuters jelentése szerint úgy vélte, két rivális kormány hadakozik a Trump-adminisztráción belül.

Tovább keresi az elnök Flynn utódát

Donald Trump a hétvégét ismét a „nyári Fehér Házban”, Mar-a-Lago-i rezidenciáján töltötte. Az elnök szokatlan módon nagygyűlést tartott a floridai Melbourne-ben, ahol közvetlenül szólhatott híveihez. A tavalyi kampányt idéző rendezvényen Trump ismét a médiát támadta.

Az elnök vasárnap négy jelölttel is tárgyalt a Mike Flynn menesztésével megüresedett nemzetbiztonsági posztról, Robert Harward nyugalmazott altengernagy után David Petraeus volt CIA-főnök is jelezte, hogy nem vállalná a megbízatást.