Az idei müncheni fórum vitáinak középpontjában az állt, mit várhat a világ a kiszámíthatatlan Trump-adminisztrációtól. Pence alelnök beszéde az Egyesült Államok hagyományos külpolitikai irányvonalát tükrözte vissza, de utóbb többen is kétségüket fejezték ki, hogy az alelnök Trump nevében beszélt-e, s az amerikai elnök is kész-e visszatérni a közös euroatlanti értékrendhez. Pence emlékeztetett, hogy csupán négy NATO-tagállam teljesíti vállalását, a GDP legalább két százalékát fordítva védelmi kiadásokra, s ha a többi tagállam nem zárkózik fel, az „alááshatja a katonai szövetség alapjait”. Az alelnök hangsúlyozta, Washington továbbra is számon kéri Oroszországon, hogy tiszteletben tartja-e a minszki megállapodást, de azt is megerősítette, hogy Trump azt reméli, közös nevezőt tud találni Moszkvával. Az alelnök beszédét mérsékelt taps fogadta.
Angela Merkel beszédében számos utalást tett a Washington és az európai szövetségesek közötti újkeletű nézetkülönbségekre. A német kancellár kiemelte a multilaterális együttműködés fontosságát, rámutatva, hogy a globális kihívásokat egyetlen állam sem tudja maga megoldani. Merkel jelezte, hogy Németország legfeljebb évi 8 százalékkal tudja emelni védelmi kiadásait, azaz, 2024-re teljesítheti a 2 százalékos vállalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Berlin jelentős terheket vállal a válságkezelésben, a nemzetközi fejlesztés, a szegénység, betegségek elleni küzdelem terén. Az ukrán válság rendezése kapcsán Merkel hangsúlyozta: „teljes szigorral” kell fellépni Oroszországgal szemben, mert a Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása aláássa a második világháború után kialakult békerendet. A kancellár kérdésre válaszolva a demokrácia egyik alappillérének nevezte a sajtó szabadságát.
Nagy érdeklődéssel követték John McCain volt republikánus elnökjelölt, arizonai szenátor felszólalását, aki egy panelbeszélgetésen elismerte, hogy zűrzavar uralkodik a Trump-kormányzat politikájában. McCain feltette a kérdést, vajon a müncheni fórum alapítóinak generációja mit szólna a világ jelenlegi állapotához. „Riasztónak találnák, hogy egyre jobban elfordul a világ az egyetemes értékektől, a vér, a faj és a szektarianizmus ásatag kötelékei felé. Aggódnának a bevándorlókkal, menekültekkel, kisebbségi csoportokkal, különösképpen a muszlimokkal szemben erősödő ellenségesség láttán. Aggódnának amiatt, hogy egyesek mind kevésbé képesek, s nem is akarják megkülönböztetni az igazságot a hazugságoktól. Aggódnának, hogy minél többen kacérkodnak az autoritariánus rendszerekkel” – fogalmazott beszédben. McCain az NBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, a demokrácia elengedhetetlen része az ellenvéleményeket is megfogalmazó szabad sajtó. A média elhallgattatásáról azt mondta, „így kezdték a diktátorok". A müncheni konferencián részt vett kongresszusi delegáció egyik demokrata tagja, Chris Murphy szenátor ugyan üdvözölte Pence alelnök beszédét, de a Reuters jelentése szerint úgy vélte, két rivális kormány hadakozik a Trump-adminisztráción belül.