Dopeman: tudni kell az utcára menni

Nem tart attól Pityinger "Dopeman" László, hogy lejáratás áldozata lesz, amiért függetlenként indul a VIII. kerületi választáson. A volt előadóművész szerint az emberek csak pozitívan csalódhatnak benne. A rapperből lett politikus úgy látja, az ellenzék beszűkült a kormányváltásba, a civil mozgalmak vezetői pedig csak rocksztárok akarnak lenni.

- Manapság nem túl kifizetődő ellenzéki politikusnak állni, átgondolta ezt?

- Gondolkozni azon kell, amivel nem vagyok tisztában, és amivel kapcsolatban kétségeim vannak. Mivel nem volt ez ügyben kétségem, nem elmélkedtem. Ha van kárvallottja Orbán rendszerének Magyarországon, az én vagyok. Onnantól kezdve, hogy a nagyközönség előtt elmondtam a véleményem, szép lassan mindentől elvágtak, amiből profitálni tudnék. Nincs fellépés, ki vagyok tiltva nagyjából minden kereskedelmi tévéből. Nincs főzőshow, se Nagy Duett többé, azt is felejtsük el, hogy meghívnak egy falunapra. Mindentől elvágtak, bíróság elé citáltak, három évig járkáltam a perekre. Ez egy olyan klientúra, amely nem igazán szereti a kritikát. A Grandmaster Flash and the Furious Five nevű formációnak volt egy "Message" című nótája, ami a fekete gettóból küldött üzenetről szólt. Én is hasonlóképp fogalmaztam meg a kritikámat 2011-ben, a kikarcosodott "Bazmeg" című számommal.

- Bűnhődött is érte.

- Börtönbe egyelőre nem zárathatnak, de ellehetetlenítenek, ahogy tudnak. Amiben én egyedülálló vagyok az az, hogy a szórakoztatóiparból kevesen vállalják fel a véleményüket. Mi lesz ha elindulok a választáson? Mondanak rólam csúnyát? Hova rohanjak!? Én jóban vagyok magammal, ha kijönne huszonhat olyan kép, hogy "lopni, megyünk lopni", meg odaraknak a Gyurcsány mellé, az nem nagyon mozgat meg. Inkább az zavarna, hogy a közéletről egy fideszes mém-gyártónak is a Lopni című dalom jut eszébe. Mivel ismert ember vagyok, sok rejtegetnivalóm nincs. Nem vagyok rózsalovag, nem játszok szerepet, mindenki tudja, ki vagyok, honnan jöttem, mit, miért gondolok. Bennem már csak pozitívan lehet csalódni. Akik nem szeretnek, még a legrosszabb dolgot is el tudják rólam képzelni.

- Összeáll az MSZP-DK-Dopeman-tengely, ahogy a 888.hu írta meg?

- Hát ők biztos tudnak valamit, amit én még nem. A szocialista pártban vannak haverjaim. Fiatal srácok, akiket ismerek jó pár éve. Velük beszéltem erről, mert ezt egyedül nyilván nem tudom megcsinálni. De elmondtam világosan mindenkinek, hogy én egy független figura vagyok, nem állok be semmilyen pártba. Képviselek egy értékrendet, adom az arcomat, stílusomat, és ha ez megfelelő, támogatható, akkor bárkivel beszélhetünk. Meg tudom érteni, hogy ez akármelyik ellenzéki pártnak egy forradalmi lépés, egy bevállalós dolog. Hiszen én teljesen más hangon beszélek.

- Milyen kampányüzenet lesz a VIII. kerületben?

- Hogy viccet is mondjak: a nyolc a miénk, nem Máté! De lássunk tisztán: ez egy önkormányzati képviselői hely, nyilván túl nagy hatásköröm nem lesz. Arra viszont felhatalmazást nyerek, hogy embereknek a füle és a szája legyek, egy testületen belül tudnám hallatni a hangomat. Nem csak a Youtube-on, vagy a Facebookon mondhatnám el a véleményemet. Az egy másik kérdés, hogy a javaslataimat meghallgatják, megfogadják-e, de az biztos, hogy újabb platformra léphetek. Be tudok hozni a magyar politikába egy teljesen új hangot. Erre egyébként már látjuk a példákat a nemzetközi körforgásban is! Nem szeretném magam Donald Trumppal egy platformra helyezni, mert teljesen másképp látjuk a világot - az a haj meg egész egyszerűen vállalhatatlan. Annyi biztos, hogy eljött az ő megfogalmazásának az ideje. És Trump oly módon tudta elmondani a véleményét, ami az embereknek tetszett. Hasonlóan nyersen, karcosan szoktam én is beszélni, bár képes vagyok a legcizelláltabb körmondatokban is mondani a magamét órákon keresztül. Azt akarom elérni, hogy ne tudjanak mismásolni, ami az utcákon probléma, az ki legyen mondva.

- Például mit kell kimondani?

- Van egyfajta értékrendem, amit én baloldaliként fogalmazok meg. Nem pártértelemben. Szerintem egy jobboldali kormány azon munkálkodik, hogy a vállalkozói réteget megerősítse, ezzel helyzetbe hozzák az úgynevezett munkásréteget. Egy baloldali igyekszik motiválni a szegényeket, jobban alájuk nyúl akár egy jól kidolgozott segélyrendszerrel, ösztöndíjrendszerrel, vagy tehetségalapú oktatással. Látunk példákat, hogy milyen szintre fel tud húzni egy országot, ha fektetnek az oktatásba. Ez a baloldaliság, ezt akarom megfogalmazni. A nyolcadik kerületben pedig tudjuk mi van, az egy olyan hely, ahol az ország problémái igen kis területen összpontosulnak. Ott a rengeteg bevándorló, van a dizájnerdrog-probléma a fiatalok körében, az oktatás, az ifjúságvédelem, a cigány-magyar kérdés, és még sorolhatnám. Itt lehet megfogalmazni olyan véleményt, ami egyrészt humánus, másrészt élhetővé teszi a dolgokat. Hosszú távon az izgat, hogyan lehetne átváltoztatni Magyarországot büntető felfogású államból egy preventív országgá, ami a megelőzéssel foglalkozik, és nem a büntetéssel. Lassan már egy miniszterelnöki kampányt adtam itt elő, de a nyolcadik kerület tényleg az ország kicsiben, egy olvasztótégely.

- Sok elképzelése van, Kocsis Máté polgármester retteghet az új kihívótól?

- Tőlem senkinek nem kell félnie, bennem szerető kedvesség van. Nincs olyan, hogy rossz, vagy jó ember. Amit mondjuk per pillanat Orbán Viktor csinál, az néha kifejezetten sátáni, de ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök rossz ember, benne is megvan a változtatás lehetősége. Nem kell beskatulyázni az embereket, ez nem így működik. Én nem akarom, hogy Kocsis rettegjen tőlem, bár az tény, hogy nagy igazságkereső vagyok. A kerületi polgármester arra számíthat, hogy ha én bekerülök a testületbe, akkor bizonyos ügyekben fel fogom emelni a hangom.

- Egyedül nehéz lenne a széllel szemben. Vannak esetleg partnerei?

- Akkor örülnék a legjobban, ha egyfajta kiegyezés születne a nyolcadik kerületben. Na jó, nem vagyok idealista, de örülnék ha nagyon sok emberrel együtt tudnék dolgozni. Nem véletlenül mondtam, hogy minden oldalt megszólítok. Ez megmutatná, hogy a politikai tényezőkben benne van a lehetőség az újításra, a régen várt fordulatra, és talán megnyílhatnak a kapuk a fiatal tehetségek előtt.

- Mindenhol meg kellene újulni?

- Az a rendszer, amiben élünk, már a vége felé jár, de tudom, sokan azt hiszik, hogy örökké fog tartani. Gyerekek, mindig voltak ilyenek a történelemben: ültek az emberek, és ezen problémáztak, aztán bumm, rádőlt az aktuális hatalomra a saját szarja. Nem véletlenül butítják el a társadalmat, ha most megnézzük az utcán sétálgató fiatalokat, nemhogy írni-olvasni, de lassan beszélni sem tudnak rendesen. Az elit azért alakította így, mert aki nem tud beszélni, az kérdezni sem fog. Akik nem kérdeznek, azok készpénznek veszik az "igazságokat", amiket eléjük tesznek, vagy nem foglalkoznak velük. Azonban egy képzetlen társadalomban gyökeret fog verni a szegénység, a butaság. Ez a kettő pedig kézen fogva jár a gonoszsággal, hiszen a beszűkült helyzetben az ember frusztrált lesz. A gyűlölet, amivel játszadoznak, és a butaság előbb-utóbb ráfordul azokra az emberekre, akik ezt az egészet kiváltották. Azt hiszik, hogy nagyon sok pénzük, hatalmuk van, és mindent megúszhatnak, de a világ mindig bebizonyítja, hogy ez nem így van. Egy darabig lehet, hogy megy, de végül elsöprik őket.

- És mi jönne utána?

- Sajnos az ilyen helyzetekből általában egy még hülyébb korszak jön: amikor a Római Birodalom összeomlott, jött pár száz év sötét középkor. Az meg aztán marha jó váltás volt! Ha a kormánypárt nem ébred rá, akkor az ellenzéknek kell alternatívát mutatnia a gyökeres váltásra.

- Sok párt pontosan ezt akarja mostanában.

- Az egy dolog, hogy mindenki Orbán ellen lépne fel, de ahhoz képest, amit eddig csinált a kormány valami mást kell ajánlani, ami segíthet jobbá tenni itt az életet. Most is láthatjuk, hogy milliárdok mennek el kampányra, de közben annyira nem hasít az ország!

- A médiában ma nem nagyon kapnak lehetőséget új ellenzéki szereplők. Ön hogy akarna tömegeket elérni?

- Háborgunk, hogy nincs médiaszabadság, és ez milyen nehézségeket okoz, miközben csak flexibilisnek kell lenni. Hogy most nincs szabadság Magyarországon, az az egész országnak a bűne, együtt csináltuk. Orbán el is mondta a Parlamentben, nem a diktatúrával van problémája, hanem a diktátor személyével. Ezzel mindent elárult, és amikor egy társadalom nem reagál megfelelően egy ilyen figurára, senki nem vethet a másik szemére semmit. De van egy jó hírem: nem is kell! Teljesen mindegy, ugyanis az ember, mint időhöz kötött mulandó lény egyetlen egy dolognak az ura, a pillanatnak. Ehelyett csak a múlton rágódnak, és a jövőn merengenek. Mindegy, hogy mi a helyzet, aki jobb világot akar, annak az a feladata, hogy az adott pillanatban a maximumot kihozza magából. Annyi felület van: a hagyományos média összes online felületeinél például sokkalta többen olvassák a Facebook-bejegyzéseket. Nézzük meg, kiket ural a kormány a köztévével, vagy a TV2 bárgyú celebműsoraival. Nem azokat a tömegeket, akik változást ki fogják váltani. Alkalmazkodni kell a helyzethez, ahogy én is teszem: ha most ilyen a média, akkor ott van a közösségi média.

- A "mintaországainkban" már azt is elintézték.

- Ameddig nem lesz kínai cenzúrarendszer nálunk is, addig el fog jutni az emberekhez a vélemény. Már a 60-65 éves Klubrádió hallgatók is a Facebookon mozognak. Majd ha Orbán betiltja azt is, akkor jön egy elsöprés, és mehetünk a Bakonyba partizánkodni. Ezzel azonban most nem kell foglalkozni. Jelenleg minden embernek ragaszkodnia kell a szabad gondolatokhoz, és meg kell azokat osztani. A magyarokban egyébként van egy félelemi reflex, szeretnek rettegni, az idők során megtanulták. Sokat nem éltünk szabadon, mindig valakihez alkalmazkodni kellett. De nem kell remegni! Tudom, hogy mindenki félti az egzisztenciáját, de ha bátran kiállnak a kormánnyal szemben, általában Orbánék visszalépnek. Nem csak az internetért kell kiállni, azért, hogy Facebookozhassunk meg ingyen pornót nézzünk. Akkor is ugyanígy kell tenni, ha valami más baj van! Tudni kell az utcára menni minden ügyért, ha egy ilyen reflex előjön a társadalomban, akkor lesz érdekérvényesítés és lesz demokrácia.

- Az ellenzék is előszedné ezt a reflexet. Miért nem sikerül nekik nekik?

- Túlzottan beleragadtak ebbe a kormányváltó hangulatba az ellenzéki oldalon ahelyett, hogy kialakítanák a brandeket, amelyek mentén szavazókat szerezhetnének, s foglalkoznának azokkal a témákkal, amik valóban fontosak az embereknek. Ki beszél például egy elviselhető adórendszerről, az oktatás valódi problémáiról? Senki. Imidzspolitizálás megy, hangzatos mondatokat szajkóznak, és folyton a kormány után futnak. Pedig diktálni kell a tempót! Orbánt azoknak kell leváltaniuk, akik úgy érzik, így állnak ki a legjobban a népért. Nagyon fontos ugyanakkor az: a fideszes sem ellenség, még akkor sem ha ő azt gondolja.

- Az utóbbi időben nem egy civil, tanár és ápoló is megpróbált beszélni a problémákról...

- A civil mozgalmakkal az a baj, hogy mindenki szeretne rocksztár lenni. Kimennek néhány tüntetésen a színpadra a tömeg elé, és egyből túldimenzionálják magukat. Ott van szegény Sándor Mária, felment, tette a dolgát egy jó céllal, de rájött, hogy a politika hadviselés és ármány. Naiv volt, nem jött rá, hogy egy világmegváltás nem így fog működni, nem volt felkészülve, és véleményem szerint ő nem is alkalmas egy ilyenre. A tanároknál is fölment Pukli István, elmondta a véleményét, megsimogatta a közvélemény a hátát. És most hol van? Rengeteg civil megmozdulásnál vagy nem alkalmasak a világmegváltásra a figurák, vagy teljesen mást akartak. Ghandi megvan? Ő egy civil aktivista volt, a pali fel volt erre készülve.

- Jelenleg a Momentum Mozgalom akar változásokat, ők sem járhatnak sikerrel?

- És ők is párttá alakulnak! Az olimpia kérdésében egyébként az aláírásgyűjtés utolsó napjaiban jutottam el oda, hogy én is aláírom, mert kérdéseket vetett fel bennem az egész. Felmerül, hogy azért egy olimpia nagy dolog, nyilván vannak velejáró veszteségek, de lehetne ezt jól is csinálni - bár eddig még senki nem csinálta így. Azt sem merném állítani, hogy ne lenne pénz az országban, csak egy bizonyos körnél csapódik le. A források nem jól vannak elosztva, rosszul használják fel azokat. Az olimpia egyébként számomra visszás dolog. Amellett, hogy sportszerető ember vagyok elgondolkodtam, belefér-e a keretünkbe, megbízhatóan költenék-e el az erre szánt pénzt, és nem nagyon bíznék ebben. Végső soron azért döntöttem az aláírás mellett, mert erről az embereknek kell dönteniük. Ha a saját butaságuk miatt rossz döntést hoznak, az ki fog derülni.