Babos Tímea maradt 33.

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:54
FOTÓ: Mike Hewitt/Getty Images
Nincs komoly változás a női teniszezők világranglistáján, melynek élén továbbra is az amerikai Serena Williams áll, a legjobb magyar, Babos Tímea pedig változatlanul a 33. helyet foglalja el.

Az első 14 sorrendje nem változott, a 15. helyre pedig a hétvégén Dohában döntős dán Carolina Wozniacki lépett előre, miután egy hete még a 18. volt. Gálfi Dalma két helyet javítva a 154.

A férfiak rangsorában az első kilenc pozícióban nem volt változás, a brit Andy Murray vezet a szerb Novak Djokovic és a svájci Stan Wawrinka előtt. A legjobb magyar, Fucsovics Márton a 149. helyről a 145.-re lépett előre.

Szerző

Fennakadhat Brüsszel szűrőjén az új selyemút

Az Európai Bizottság vizsgálja, megfelel-e az uniós szabályoknak a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Egy esetleges elmarasztaló eredmény komoly konfliktushoz vezethet Brüsszel és Peking viszonyában, ugyanis a vasútvonal fő beruházója, finanszírozója Kína.

A tervezett, Budapest-Ferencváros-Kelebia közötti, 159,4 kilométeres magyar szakasz is része az ázsiai ország új selyemútjának, vagy újabb nevén az Egy öv, egy útvonal projektnek, amellyel részben szárazföldi utat akarnak építeni az Európába szállítandó kínai áruknak. A vizsgálat tényéről a Financial Times (FT) számolt be, amelyet uniós illetékesek úgy tájékoztattak, hogy Brüsszel több ponton is aggályosnak érzi a vasúti szakasz felújításáról szóló magyar-kínai megállapodást.

Szakértők már korábban megállapították, hogy a Pireusztól Budapestig tartó ezer kilométernyi vasút magyarországi szakaszának megépítése kiugrón sokba, 1,8 milliárd dollárba kerülne, ami több, mint amennyibe a 4-es metró került, emellett a beruházás beláthatatlanul hosszú idő alatt térülne meg. Az Európai Bizottság nemcsak az árat, hanem a szerb résszel együtt 2,89 milliárd dollárba kerülő beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát is vizsgálja, emellett Brüsszelnek aggályai lehetnek azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést. E tekintetben Magyarországra, mint az Unió tagjára szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint Szerbiára, amelyik még csak tagjelölt.

Sem a selyemút európai része, sem a magyar szakasz nem szerepel az európai vasúti törzshálózatban, emiatt a magyar kormány szerint uniós források nem vehetők igénybe a felújításhoz. A projekt mintegy 85 százalékát így kínai államközi hitelből biztosítanák. Az építés/tervezés tavalyi bejelentésekor a tervezett költségeket még 472 milliárd forintban határozták meg az egyezményben, ám az olimpiára hivatkozva ezt az ősszel felemelték 550 milliárd forintra.

A vasútvonal magyar szakaszának építéséről egyelőre nincs nyilvános szerződés, azonban az FT munkatársa betekinthetett a tavaly aláírt magyar-kínai egyezménybe, melyben már szerepel az, hogy a két ország kormánya által kijelölt cégek együttműködnek a beruházás megvalósításában. A dokumentum két állami tulajdonban lévő kínai vállalatot név szerint is említ: a China Railway International Corporation lenne a beruházás kivitelezője, a finanszírozást pedig az Export-Import Bank of China biztosítaná.

Korábban egyébként a magyar kormány sem tagadta azt, hogy a Bizottságnak lehetnek aggályai a beruházással kapcsolatban, azonban a Financial Timesnak úgy reagáltak, hogy a kínai féllel kötött együttműködésben van egy külön melléklet arra vonatkozólag, hogyan igyekeznek a felek megfelelni az uniós közbeszerzési szabályoknak - írta a Portfolió.

Szerző

Műbalhé a multik ellen

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:21
A minőség és ár szorosan együtt jár. A kereskedő a fizetőképes kereslethez igazítja árukészletét FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A magyar kormány is hadjáratot kezdeményezett a nemzetközi élelmiszergyártók és kiskereskedelmi láncok ellen, mert szerintük rosszabb minőségű termékeket szállítanak ugyanazokból a márkákból Magyarországra, mint amilyenek például Ausztriában kaphatók. A szakember szerint azonban "műbalhéról" van szó.

Ausztriában jobb élelmiszereket forgalmaznak a multik, mint Szlovákiában - adta hírül a szlovák közszolgálati hírügynökség még a hónap közepén. A magyar kormányzat némi késéssel reagált, és Fazekas Sándor, az agrár tárca vezetője hasonló vádak alapján összehasonlító vizsgálatot rendelt el hétfőn a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (Nébih).

Míg szlovák hatóságok mindössze 22 élelmiszer összehasonlításából vontak le messzemenő következtetést, a magyar társa ennek ötszörösét veszi górcső alá. Az élelmiszerágazat szinte valamennyi termékkörét érinti majd az ellenőrzés, melynek során mintegy 100 termék összetevőire végeznek összehasonlító vizsgálatot, valamint ízléspróbát, kóstolást. Ezen kívül a feltüntetett összetevők közötti különbségeket, és az ebből adódó esetleges minőségi eltéréseket keresik a hatóság szakemberei.

Ez már következménye annak, hogy a legutóbbi kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter megdöbbent azon, hogy a Magyar Idők cikke szerint rosszabb termékek vannak Magyarországon, mint Ausztriában ugyanazokból az élelmiszerekből. Úgy tűnik az osztrákoknak jobb jár - jegyezte meg. Úgy vélte, ezek a cégek "élelmiszeripari szemetet" próbálnak Magyarországon eladni.

A KDNP már egyenesen azt javasolja, hogy a parlament gazdasági bizottsága foglalkozzon a silányabb minőségű élelmiszerek ügyével, és ha kell, hallgassa meg az illetékeseket - közölte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kérdésre azt válaszolta, hogy az ügyet "mélységesen megalázónak", felháborítónak és tűrhetetlennek tartja. "Ez nem fogyasztói ízlésekkel magyarázható, hanem ide a vacakot hozzák, mert nektek az is jó lesz" - fogalmazott konkrét márka megnevezése nélkül, csak úgy általánosságban.

Csakhogy a szakemberek egymástól függetlenül is azt állítják, éppen, hogy a fogyasztói ízlés az egyik ok, amiért eltérőek lehetnek egy adott cég azonos márkanéven kínál termékei. A Népszava által megkérdezett kereskedelmi, illetve agrárszakember egymástól függetlenül úgy vélte, a kormány a budapesti olimpia egyre nyilvánvalóbb kormányzati kudarcáról igyekszik elterelni a figyelmet a mesterségesen feltupírozott élelmiszerbotránnyal.

Még az unióban is eltérőek lehetnek az élelmiszerekre vonatkozó előírások, a nemzetközi cégeknek pedig ezeknek a szabályoknak megfelelve kell működniük - mondta lapunknak Raskó György, agrárközgazdász. Van ahol izocukorral, máshol kötelezően répacukorral készítik ugyanazt a márkát. A kereskedelmi láncok pedig olyan termékeket rendelnek, amit el is tudnak adni. A gyengébb vásárlóerő sajnos gyengébb minőséget is jelent. Ezért más minőséget rendelnek, de ezt a magyar hatóságok is nagyon jól tudják, ha előbb nem, hát egy két évvel ezelőtti vizsgálatból. Magyarországon is kaphatók a nyugati üzletekben kínált minőségben termékek, a hazai zsebnek igen drágán.

Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar export is "részrehajló". Amikor például Nagy-Britanniába, vagy az USA-ba csak 6 puttonyos tokaji aszút szállítanak, addig mondjuk Lengyelországba 4-5 puttonyost - tette hozzá Raskó György.

Az agrárszakember hozzátette, a hazai fogyasztásra a hatóság által engedélyezett felvágottak kétharmadát az osztrák, vagy az olasz hatóságok be sem engedik minőségi kifogások miatt. Erre az a magyarázat, hogy a magyar élelmiszer-biztonsági hatóság olyan összetevőket is engedélyez a párizsiban, virsliben, amit például az osztrák nem.

A neve elhallgatását kérő kereskedelmi szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a politikai elterelő hadművelet mögött az a szándék húzódik, hogy a multik lejáratásával bizonyos hazai érdekkörök termékei szorítsák ki a külföldi termékeket.

Szerző