Kiskorú menekültek - Szót emelt érdekükben a francia elnök

Publikálás dátuma
2017.02.21. 13:29
Menekülő gyerekek bolyonganak a világban - Illusztráció/Matt Cardy/Getty Images
Francois Hollande francia államfő ismételten azt kérte Nagy-Britanniától, hogy vegye át azokat a kísérő nélküli kiskorú menedékérőket Franciaországtól, akiknek vannak hozzátartozóik a szigetországban.

"Franciaország kiveszi a részét az európai erőfeszítésből. Elvárja, hogy a partnerei ugyanezt tegyék, főleg akkor, ha kísérő nélküli kiskorúakról van szó" - mondta a francia elnök egy párizsi sajtótájékoztatón, amelyet a háborús övezetekben élő 250 millió gyerek sorsáról rendeztek. "Felszólítom az Egyesült Királyságot, hogy teljesítse kötelességét azokkal a kamaszokkal szemben, akik jelenleg Franciaországban vannak, de családjaik élnek a csatorna túloldalán" - hangsúlyozta Francois Hollande a Nagy-Britanniába igyekvő kiskorú menedékkérők elhelyezéséről a két ország között hónapok óta húzódó vitára utalva.

"Mindent megtettünk az elhelyezésükre, a befogadásukra. Nagy-Britanniába akarnak menni. Megállapodásaink vannak ezzel a baráti szomszédos országgal, nekik is be kell azokat tartaniuk" - tette hozzá az államfő. Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök múlt heti londoni látogatásán indítványozta, hogy vizsgálják felül azon Franciaországban tartózkodó kiskorúak kérelmét, akiknek a brit hatóságok elutasították a befogadását.

A francia hatóságok októberben végleg felszámolták a dzsungelnek is nevezett calais-i menekülttábort a La Manche csatorna francia oldalán. Az emberek többségét kisebb csoportokban az ország különböző pontjain kialakított átmeneti befogadóhelyeken helyezték el.

A Calais-ban kialakított konténertáborban csak az a több mint 1500 kiskorú maradhatott, aki szeretne hozzátartozóikhoz csatlakozni Nagy-Britanniában. A segélyszervezetek élesen bírálták a brit kormányt, amely február elején jelezte, hogy csak 350 kiskorút hajlandó átvenni Franciaországtól.

Szerző

Nem úszhatnak melegek a hegyvidéki uszodában

Az egyenlő bánásmód megsértése miatt tett panaszt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál az Atlasz LMBTQ Sportegyesület, mivel megítélésük szerint az egyesületet az LMBTQ személyek egyenlősége érdekében végzett tevékenysége miatt érte hátrányos megkülönböztetés. A Hatóság eljárást indított.

Az Atlasz Sportegyesület 2004 óta biztosít sportolási lehetőséget leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) emberek számára, hogy olyan elfogadó környezetben sportolhassanak, amelyben nem kell eltitkolniuk saját identitásukat. Az egyesület hét szakosztályt működtet, ahol több mint százötvenen sportolnak rendszeresen.

Az egyesület évente egész napos sporteseményt is szervez, a 13. Atlasz Sportnapra 2017. február 4-én került sor. Az úszóedzés helyszínének biztosítása érdekében elektronikus levélben érdeklődtek a Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont Kft.-nél úszósáv bérlése tárgyában. A bérlés lehetőségét és a medence adott időpontra vonatkozó elérhetőségét az uszoda elektronikus levélben visszaigazolta, ám amikor a szerződéskötéshez megküldött adatok révén a Kft. szembesült vele, hogy egy LMBTQ sportszervezetről van szó, elzárkóztak a szolgáltatás nyújtásától.

Azért megtagadni egy szolgáltatást, mert azt LMBTQ emberek is igénybe veszik, jogsértő és elfogadhatatlan. 

Az eljárás során az Atlasz Sportegyesület jogi képviseletét a Háttér Társaság látja el. érdekében, hogy a jövőben sem a Hegyvidék Sportcsarnok és Sportközpont Kft.-nél, sem pedig más köz- és magánintézménynél ne fordulhasson elő hasonló eset, az egyesület az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, és kérte a jogellenes gyakorlat kivizsgálását.

Reagált a Hegyvidéki Sportcsarnok 
"A 2017. évi  úszó világbajnokság miatt Budapest több uszodájában is jelentős nehézséget okoz a felújítások és átalakítások miatti megnövekedett vendég igény kiszolgálása, ez a Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont Kft uszodáját is érinti. Alapszolgáltatásunk a saját úszás oktatásunk, a lakossági igények, a mindennapos testnevelés és a kerületi sportegyesületi igények kiszolgálása.
Uszodánkban úszásórát (oktatást, edzést) a saját oktatóink tarthatnak, erről az Uszoda Házirendjének 3. pontjának 6. bekezdése rendelkezik. Vízfelületeinket továbbá hosszú távra szerződött partnereink használják, új partnereket sávbérlet és medence bérlet kapcsán jelenleg nem tudunk fogadni.  Ezt honlapunkon közzétettük.
A beérkező új igények meghaladják a rendelkezésre álló kapacitásunkat, ez nemcsak az uszodával de a sportcsarnok órás bérbeadásával kapcsolatban is így van. Kollégáink semmilyen megkülönböztetést nem tehetnek a vendégeink nemi, politikai, vallási, szexuális vagy bármilyen  hovatartozása kapcsán. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság levelére határidőben válaszoltunk, a hatóság állásfoglalását várjuk.„



Szerző
Frissítve: 2017.02.22. 17:53

Megválasztották zöldombudsmannak Bándi Gyulát

Publikálás dátuma
2017.02.21. 13:19
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes (k) megválasztása után leteszi esküjét az Országgy
Megválasztotta az Országgyűlés kedden Bándi Gyula környezetjogászt, egyetemi tanárt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek. Székely László ombudsman jelöltje 178 igen és 5 nem szavazatot kapott a titkos voksoláson. Egy képviselő tartózkodott. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő legalább kétharmadának támogató szavazatára volt szükség.

Az alapvető jogok biztosának helyettesét hat évre választották meg, az eredmény kihirdetése után esküt tett, és ezzel hivatalba is lépett. Bándi Gyula - a hazai környezetjogi szakjogászképzés megalapítója, az uniós környezetjog kutatója - hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásain a településfejlesztést, az állatvédelmet, a levegőtisztaságot, a talajvédelmet és az energiahatékonyságot emelte ki.

Bándi Gyulát az előző zöldombudsman, Szabó Marcel tavaly őszi alkotmánybíróvá választása nyomán, december végén jelölte az alapvető jogok biztosának helyettesi posztjára Székely László. A törvény szerint ugyanis az ombudsman tesz javaslatot az Országgyűlésnek helyettesei megválasztására.

Bándi Gyula 1955-ben született Budapesten, 1978-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, 2014-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, tagja, illetve tagja volt az MTA környezettudományi és közigazgatás-tudományi bizottságainak, elnöke volt a Magyar Jogász Egylet Környezetvédelmi Jogi Bizottságának, alelnöke a Magyar Bioetikai Társaságnak, a Magyar Jogász Egylet Tudományos és Oktatási Bizottságának, korábban az ELTE-n, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít és tanszékvezető, de volt a jogi kar dékánja is, az EU Környezetjog Jean Monnet Professzora, megkapta a Környezetvédelmi életműdíjat - a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai elismerését -, tavaly pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.

Szerző