Olimpia - Orbán hátrálásáról ír a külföldi sajtó

A menedékkérők őrizetbe vételéről szóló magyar törvényjavaslat parlamenti vitájának kezdetével kapcsolatban közölt írást keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap, a szintén konzervatív Die Welt pedig Lukács György budapesti szobrának lebontásáról írt. A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap a budapesti olimpiával kapcsolatban közölt jegyzetet.

A cseh Hospodárské Novinyban Martin Ehl úgy vélte, hogy Orbán Viktor kormánya nagy valószínűséggel nem fogja vállalni az éles konfrontációt az emberekkel, és a budapesti olimpia gondolatát, amelyet eddig nagy erővel népszerűsített, várhatóan elveti.

A nagyobb ellenállás esetén, mint például az internetes adó vagy a vasárnapi nyitva tartás ügyében, "a kormány eddig mindig meghátrált" - állította Ehl az Olimpia mint a választásra való felkészülés próbája című írásában. 

A szerző úgy látja: függetlenül attól, hogy Orbán Viktor meghátrál-e vagy sem, az olimpiai kampány fokozatosan választási kampánnyá alakul, mégpedig mindkét oldalon. A Momentum Mozgalom ugyanis nem titkolta, hogy nem egyszeri használatra alakult, és új ellenzéki erővé szeretne válni.  "A Fidesz, amely uralja az államot és a közélet nagyobbik részét, azonban nagy valószínűséggel nem fogja mindezt tétlenül nézni. Az olimpia körüli vita így talán egy, a vártnál élesebb választási kampány előjátéka" - vélekedett a Hospodárské Noviny külpolitikai rovatvezetője. 

A Die Welt az online kiadásában Magyarországon egyre inkább elharapódzik az antiszemitizmus címmel közölte Paul Jandl cikkét, aki kiemelte: Lukács György budapesti szobrát egy Szent István-szoborra cserélik, ami ugyan kicsinységnek tűnik, mégis jól mutatja, miféle szellemiséget képvisel az "Orbán-rezsim". Kifejtette: a Fővárosi Közgyűlésben csupán három ellenszavazattal fogadták el az "ultranacionalista és antiszemita" Jobbik vonatkozó javaslatát, amelynek révén "a hivatalos állami szellemi élet" még inkább a hazafias és "antiszemita színezetű konfekció" felé mozdul. 

A Lukács-archívum bezárásának ügyét felidézve hozzátette: valójában a "szellemi elit" ellen irányuló "szűklátókörű barbárságról" van szó, és nem is a filozófus kommunista elkötelezettsége a fontos, hanem zsidó származása. Ami pedig igazán fenyegető 2017 Európájában, az az, hogy "ezzel a témával valamennyi magyarországi döntéshozatali szinten lehet politikát csinálni".  A Magyarország "szellemi örökségében a politika által előidézett tisztogatás" mélyreható voltát mutatja az is, hogy a "tekintélyelvű kormány kiátkozta" a Fideszt bíráló Lukács-tanítványt, Heller Ágnest - írta a Die Welt szerzője.

Az FAZ cikkének szerzője, Stephan Löwenstein A tranzitzónában című írásban kiemelte: Orbán Viktor kormányfő már 2015 februárjában - "amikor Németországban még szinte senki nem beszélt menekült- vagy migrációs válságról" - elmondta a lapnak, hogy a menedékkérők szabad mozgásáról rendelkező uniós szabályozás laza, ésszerűtlen és visszaélésekre ösztönöz, és gyengeségét kihasználják a gazdasági bevándorlók.

Két év után, 2017 februárjában Orbán "alapállása" - miszerint meg kell akadályozni, hogy migránsok embercsempészek segítségével bejussanak Közép-Európába - már józan belátáson alapuló, közkeletű vélekedésnek számít az EU-ban, akkor is, ha a politikusok többsége ezt semmi esetre sem mondaná ki nyíltan. Ezért nem is meglepő, hogy nemigen tettek megjegyzéseket a törvényhozás elé terjesztett javaslatra, amely "két éve még nagyon felverte volna az európai port". 

A gond csak az, hogy az uniós szabályozás változatlan - írta a FAZ szerzője, hozzátéve: Kovács Zoltán kormányszóvivő "sajnálkozva megerősítette, hogy ezzel tisztában vannak", ezért az az egyetlen lehetőség, hogy csak akkor engedik magyar területre az embereket, ha menedékjogi kérelmüket elfogadták, és addig a határnál kialakított, úgynevezett tranzitzónákban kell maradniuk. Stephan Löwenstein hozzátette, hogy a jogi konstrukció nem új, lényegében ugyanígy működik az úgynevezett repülőtéri eljárás Németországban.

    

Szerző

Harangozó: hazug, kétszínű politikát folytatott a kormány

Publikálás dátuma
2017.02.21. 16:00
FOTÓ: Népszava
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka a Parlament tavaszi ülésszakának keddi napján a határzárral kapcsolatban jelentette ki, hogy a kormány 2015-ben hazug, kétszínű politikát folytatott, hiszen a határok védelméről papolt, de a menekülteket hagyta Nyugat-Európába átszivárogni. A szocialista politikus a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos törvényjavaslatról azt mondta, hogy nem ad válaszokat a legfontosabb kérdésekre.

A képviselő felidézte: a szocialisták már 2015. augusztusában azt javasolták, hogy a menedékkérelmeket a déli határ közelében bírálják el, ott alakítsanak ki normálisan felszerelt befogadóállomásokat és az európai szövetségekkel együtt teremtsék meg az elutasított menedékkérők hazatoloncolásának rendszerét. Szerinte ehelyett a kormány hazug, kétszínű politikát folytatott, hiszen a határok védelméről papolt, de a menekülteket hagyta Nyugat-Európába átszivárogni. Hozzátette: 2016-ban közel 50 ezer menekültügyi eljárást szüntettek meg, jelentős részben azért, mert a kérelmezők ismeretlen helyre távoztak, ami aligha kétséges, hogy Nyugat-Európát jelenti. Hangsúlyozta: az uniós és a magyar jog is ismeri a menekültügyi őrizet intézményét, ez a törvényjavaslat azonban nem a menedékkérők őrizetbe vételéről, fogva tartásáról szól, hanem a szomszédos országokra való rátolásukról. Úgy vélte: a kormány meg akarja nyerni a "ki tolja hatékonyabban a szomszédjára a problémákat versenyt", azonban a "nemzeti önzés politikája" helyett, erőteljes, egységes uniós fellépésre lenne szükség.

Szerinte a javaslat a legfontosabb kérdésekre nem ad választ, így például arra sem, hogy mi lesz, ha a menedékkérő a jogerős döntés után nem hagyja el a tranzitzónát, vagy, hogy mi lesz, ha nem heti néhány száz, hanem menekültek tömege indult útnak. A képviselő a letelepedési kötvényekre, a moszkvai "magyar vízumgyárra" és sajtóban megjelent ukrajnai magyar útlevél visszaélésekre utalva úgy vélte: a magyar kormány jelenti az igazi nemzetbiztonsági kockázatot. Közölte: az MSZP tartózkodik fog a javaslatról szóló szavazáson.

Szerző

3-as metró - Társadalmi vitát indít a BKK

Publikálás dátuma
2017.02.21. 15:52
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Társadalmi vitára bocsátja a 3-as metró felújításának idejére tervezett forgalmi rendet a Budapest Közlekedési Központ (BKK).

A társaság keddi közleménye szerint megvizsgálta, hogy a Kőbánya-Kispest-Nagyvárad tér szakasz felújítása alatt várhatóan hogyan rendeződik át a forgalom az érintett hálózaton, ennek alapján lakótérségekre bontva részletes mobilitási tervet dolgozott ki.

Az elkészült interaktív térkép már elérhető a http://www.bkk.hu/te/m3-del oldalon. Ezen az érintett városrészekre kattintva megismerhető, hogy a BKK milyen alternatív útvonalakat kínál a 3-as metró helyett.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a metrópótlás miatt megnő majd az utazási idő, esetenként több átszállásra lesz szükség. A metró felújítása várhatóan idén nyáron kezdődik és három ütemben zajlik. Az első ütemben - amelynek idejére vonatkozóan készült el a mostani interaktív térkép - a metróvonal déli szakaszát, a Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér közötti részt zárják le. Ezt követi a fő ütem második része: az északi - a Lehel tér és Újpest-Központ közötti - és a déli szakasz együttes lezárása, a metró ekkor csak a Nagyvárad tér és a Lehel tér között közlekedik.

A két külső szakasz elkészülte után, a második fő ütemben a vonal belső részén, a Lehel tér és a Nagyvárad tér között lesz metrópótlás, a harmadik ütemben pedig az Árpád híd és a Deák Ferenc tér között nem közlekednek majd a szerelvények. A BKK az utasok észrevételeit március 7-ig várja.

Szerző