Tovább kísért a Grexit

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:32
Ciprasz nem tervez költséglefaragásokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHELE TANTUSSI
Már ezen a héten visszatérhetnek Görögországba a hitelezők szakértői, hogy az athéni reformfolyamatot vizsgálják. Mindez előrelépést sejtet ugyan a görög kormány és az euróövezet országai között, ám még mindig igen korai lenne kijelenteni, hogy Athén megmenekült volna.

A görög kormány belement a hitelezőknek abba a követelésébe, hogy automatikusan vezessenek be megszorításokat, ha az ország nem teljesíti a kitűzött költségvetési célokat. Ez azt jelentheti, hogy hamarosan újabb hitelrészlethez juthat az állam.

Az utóbbi időben ismét felmerült a lehetősége annak, hogy Görögország csődbe megy, hiszen Athén nem teljesítette a hitelezők legújabb követeléseit, márpedig ha nyárig nem kapja meg az újabb hitelrészletet a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagból, akkor fizetésképtelenné válik. Ehhez képest az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői tanácskozása nem volt borongós hangulatú, a tárcavezetők úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még a Görögországgal szemben rendre kritikus hangot megütő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, valamint az euróövezeti csoportot vezető Jeroen Dijselbloem is elismeréssel illette a görög reformfolyamatot, s „haladásról” tett említést. Schäuble még azt megemlítette, bár számos vita alakult ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalásáról, szerinte az IMF továbbra is a hitelezők között marad.

A valutaalap csak addig játszik szerepet egy mentőcsomagban, amíg úgy látja, hogy az adósság rendezhető. Az IMF azonban úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek mellett a görög hitelállomány finanszírozhatatlan, ezért adósságelengedést követel. Berlin azonban azért nem hajlandó erre, mert a szeptemberi német választás közeledtével igen népszerűtlen lenne egy ilyen húzás. Németországban amúgy sem túl népszerű a görög mentőcsomag. Ha az IMF csökkentené a görög adósságot, Alekszisz Ciprasz kormánya mégis miért akar megszabadulni tőle? Azért, mert az IMF sokkal szigorúbb reformokat követel Athéntól, mint az európai hitelezők. A valutaalap szerint a GDP további két százalékát érintő leépítésekre, költségcsökkentésekre lenne szükség a közszférában, ami 4-4,5 milliárd eurónak felelne meg. Ciprasz kormánya azonban ennyire semmiképpen sem lenne hajlandó.

A Konrad Adenauer Alapítvány elemzése szerint az adósságcsökkentés azért nem lenne jó ötlet, mert hiába tekintenének el a hitelezők több milliárd euró visszafizetésétől, a görög állami apparátus katasztrofális állapotai miatt az adósság ismét gyors növekedésnek indulna. Mindenesetre akár marad az IMF, akár nem, a következő hónapok legfontosabb feladata Görögország számára a nyugdíjrendszer átalakítása lesz, amely továbbra is fenntarthatatlan. Az IMF úgy véli, Görögországnak a gazdasági teljesítmény tíz százalékát kellene megmozgatnia ahhoz, hogy betömködje a nyugdíjrendszerében keletkezett hatalmas lyukakat. Európai átlagban ez csak 2,5 százalék.

Az is nagy kérdés, mennyire viseli szívén Görögország sorsát Donald Trump. E tekintetben az európai hitelezőknek komoly kételyei vannak. Míg Barack Obama többször is hitet tett Athén megmentése mellett, meglepetéssel érne fel, ha a jelenlegi amerikai elnök mentőövet akarna dobni Görögország számára. Ez szintén csökkenti az IMF további szerepvállalásának esélyeit.

Mivel Athén az euróövezeti találkozón ígéretet tett arra, teljesíti az általa követelt reformokat, előre borítékolható, hogy forró nyár elé néz Görögország, hiszen a várható újabb megszorítások miatt ismét tüntetés- és sztrájkhullámra kell számítani. Most azonban mégis minden európai szereplő igyekszik jó arcot vágni, hiszen a holland parlamenti, illetve a francia elnökválasztás közeledtével nem lenne jó beismerni: Athén még sok gondot okozhat az EU számára.

Szerző

Tiltakozó vadászok - Fél a többség a Fidesztől

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:22
Fácánvadászat - Illusztráció/Thinkstock
A településen évtizedek óta vadgazdálkodó egyesület a vadászati törvény tavalyi módosítása után elveszítette mind a 3500 hektárnyi korábban bérelt területét. Idén március 1-jétől csak vendégként mehetnének cserkelni egykori vadászterületükre, ha befizetnének egy vadászatra, vagy az új bérlők valamelyike meghívná őket. A trófeákért azonban mindenképpen mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk - magyarázta a egykori vadászterületük kinagyított térképe előtt Csordás Ferenc, somogyacsai vadász, aki kedd reggeltől ma estig demonstrál a Földművelésügyi Minisztérium (FM) előtt. 

Tavaly ősszel egyszer már 36 órás akciót tartott, még petíciót is átadott a szaktárca képviselőjének, de majd' félév alatt sem történt semmi. A 2016-ban a helyiek szerint törvénytelenül elvett területük miatt magányosan tiltakozó vadásznak most is csak egy, hozzá hasonlóan elszánt társa akadt. Azt mondták, többen ígérték, hogy eljönnek, de volt aki előző nap mondta le a részvételt, mert fél. Szinte mindenki függ a Fidesz helyi erős embereitől.

A vadászati törvény rendelkezései alapján a meglévő vadászterületeket kell kijelölni és az addig ott gazdálkodó egyesület vadászati előhaszonbérleti joggal rendelkezik, ha megszerezi a vadászati joggal rendelkező földtulajdonosok legalább 51 százalékának támogatását. Ha egy új társaság szerette volna haszonbérbe venni a foglalt területet, annak a tulajdonosok kétharmados támogatását kell(ene) megszerezni.

Csakhogy a Somogy megyei kormányhivatal úgy darabolta fel a somogyacsaiak bérelte vadászterületet, hogy neki egyetlen négyzetméter sem jutott, viszont három másik társaság osztozhatott rajta. Az egyik szerencsés egyesület a törökkoppányi Íjász Vadásztársaság, amely a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezelésében lévő erdős területhez juthatott hozzá. A szerencséhez hozzájárulhatott, hogy a zrt.vezérigazgatója, Barkóczi István, egyben a vadásztársaság elnöke is. Egy másik értékes területet az első Orbán kormány egykori honvédelmi államtitkára, Perenyei Tamás nevével fémjelzett újonnan alakult bonnyai vadásztársaság kapta haszonbérletbe. Ami egyik potentátnak sem kellett, a vadkártól leginkább sújtotta szántó terület pedig az andocsi Kossuth Vadásztársaság kapta.

Az acsai vadásztársaság és a földtulajdonosok közös képviselője a tagok megbízásából 2016. május 15-ig élhettek volna panasszal. Ám a határidő előtt csöndben visszavonták a beadványukat. Ebben szerepet játszhatott, hogy a közös képviselő a SEFAG-ban Barkóczi alkalmazottja. Ezzel az acsaiak leveszítették jogorvoslati lehetőségüket.

A megyei kormányhivatal törvénysértő eljárása és az elnök, illetve a közös képviselő lépése miatt a megyei és a Legfőbb Ügyészséghez fordult Csordás Ferenc, de a hatóságok visszadobták az ügyet. Csordásnak közben az FM-ben felajánlották, hogy ő, majd később, hogy ő és az általa kijelölt néhány társa vadászhatna a régi területen, de ezt ő vissza utasította.

Ma az állampolgári jogok biztosához fordul az acsai vadász, de jogi lépéseket is fontolgat.

Szerző

Tavaly tovább nőtt a gázfogyasztás

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:21
A rezsicsökkentés ellenére többe került tavaly a fűtés FOTÓ: NÉPSZAVA
Tavaly növekvő mértékben, 7,8 százalékkal bővült a hazai gázfogyasztás - derül ki a hazai gázrendszert irányító FGSZ adatsorából. Ennek oka szakértőnk szerint elsősorban a hideg, de a gazdasági bővülés is szerepet játszhat.

Tavaly 7,8 százalékkal nőtt az ország gázfogyasztása – számítható ki a hazai rendszer központi irányításáért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. által lapunk rendelkezésére bocsátott tavalyi adatokból. Eszerint a 2015-ös 8,9 milliárd köbméter után 2016-ban 9,6 milliárd köbméterre nőtt az országos gázfogyasztás.

A válságot követő fogyasztási mélypont tehát 2014-re tehető 8,4 milliárd köbméterrel. Ehhez képest már a tavalyelőtti adat is 6,6 százalékos emelkedést mutat. A bővülés üteme ezek szerint fokozódik. Ugyanakkor még nagyon messze járunk a 2005-es 14,4 milliárdos éves csúcsfogyasztástól. Azóta a visszaesést szakértők kevéssé az időjárás enyhülésével, sokkal inkább a gazdaság gyengélkedésével magyarázták. Ezen túlmenően ok lehetett az energiatakarékosság, a lakások szigetelése, az anyagi gondokkal küzdő fogyasztók kiesése, illetve a "technológiaváltás", az energiahatékonyságot növelő projektek megvalósulása. Utóbbi alatt érthető akár az, hogy a gázszámlát fizetni nem képes fogyasztók fára vagy hulladéktüzelésre állnak át, vagy hogy a módosabb háztartások vegyes tüzelésű kazánt szereltetnek be, eladdig, hogy a leggazdagabbak, illetve cégek – akár uniós vagy állami támogatás révén – napelemet, napkollektorokat és egyéb megújulóenergiás eszközöket telepítve gázüzemű berendezéseiket részben vagy egészben kiváltják.

A kizárólag a nagynyomású gázvezetékrendszer működtetéséért felelős FGSZ-nél a fogyasztásemelkedés felhasználói tagozódása kevéssé látszik, de egy szakértő a tavalyi ugrás mögött elsősorban a lakossági fogyasztás bővülését látja. Ennek oka ezúttal szerinte főként a hideg, ami a tavalyi év eleji és végi téli szezonra egyaránt elmondható volt. Ez viszont – rezsicsökkentés ide vagy oda - óhatatlanul magasabb lakossági számlákat eredményez.

Mindemellett kisebb részt a gazdasági bővülés is közrejátszhat. Az ipar igénynövekedésére az FGSZ-adatsor egy alpontjából lehet következtetni. Eszerint a közvetlenül az országos nagynyomású vezetékrendszeréről kiszolgált legnagyobb erőművek/gyárak fogyasztása 1,8 milliárd köbméterről kétmilliárd köbméterre nőtt. 1,9 milliárd köbméterről harminc százalékkal 2,4 milliárd köbméterre bővült a föld alatti tárolókba betáplált mennyiség. Ez jelentős hullámzásokat mutat: tavalyelőtt még 43 százalékos visszaesést mutattak a számok.

A tranzit a 2014-es több százmillió köbméteres visszaesés mellett továbbra is 1,9 milliárd köbméter körül inog. Ez alapvetően az a mennyiség, amit Oroszországból Ukrajnán és Magyarországon keresztül Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába küldenek.

Erőteljes ugrást mutat viszont a gázkivitel. Magyar kereskedők a tavalyelőtti félmilliárd köbméter körüli érték helyett tavaly több mint egymilliárd köbméter gázt exportáltak külföldre. (Ebbe nem értendő bele a tranzit.) Ez is komoly hullámzásokat mutat, hiszen 2013-ban 1,5 milliárd köbméter volt a kivitt mennyiség.

Ismereteink szerint ez év januárja még erőteljesebb ugrást hozott a gázforgalomban: az ukrán-magyar határ forgalma ismét elérte a régóta nem látott egymilliárd köbmétert. Erre már csak azért is szükség van, mert a hazai kereskedelmi gáztárolók lényegében kiürültek. A lakosság ellátása tehát – a hazai kitermelésen túl - immár szinte teljes egészében a naponta külföldről behozott mennyiségektől függ. A gázbetáplálási útvonalak azonban zavarmentesek. Úgy tudjuk, a gázelosztó rendszereken januárban 1,6 milliárd köbmétert értékesítettek, ami húsz százalékos ugrás a tavalyi év első havához képest.

Szakértő forrásunk határozottan cáfolta azt a közvéleményben újra és újra felbukkanó vélelmet, hogy a hazai ellátórendszerben bárhol lehetőség lenne a gázminőség változtatására, rontására. A gáz összes betáplálási pontján mérik a gáz minőségét (fűtőértékét), amiben legfeljebb néhány százalékos eltérés megengedett. A gázminőség módosítását a gázszolgáltatók hálózatában is kizártnak tartja forrásunk. Már csak azért is, mert egy ilyen beavatkozás nem csak hogy életveszélyes, de aránytalanul drága is lenne. A „gázminőséggel” kapcsolatos panaszokkal ugyanakkor Dunát lehet rekeszteni. Ilyen például a „lassan melegedő leves”. Pedig – mint a szakértő említette - a leves felmelegítési idejének legfontosabb ismérve a víz kezdeti hőmérséklete és a gáztűzhely állapota. De akadt olyan cég is, amely a gázüzemű járművekbe töltött fűtőanyag minőségére panaszkodott. Itt kiderült, hogy a rendszer mínusz 10 fokban külön szűrőrendszert igényelne, ami a szóban forgó esetben hiányzott.

A hazai szakhatóság, illetve a gázipar akkor tud foglalkozni egy ilyen panasszal, ha a fogyasztó a hozzá érkező gáz minőségéről hiteles bizonylatot mutat be. Egy ilyen vizsgálat ára 60-100 ezer forint. Ezt azonban mindeddig egyik panaszos se vállalta be vélt igazának alátámasztására.

Magas az importfüggőségünk
Tavalyelőtt az 1990-es szint alá csökkent az Európai Unió gázfogyasztása - tette közzé az MTI tudósítása szerint az Eurostat. Ez olajegyenértékben 1626,4 millió tonnát tett ki, ami az 1990-es értéknél 2,5 százalékkal, a 2006-os csúcsszintnél pedig 11,6 százalékkal alacsonyabb. A fogyasztás 73 százalékát biztosították fosszilis energiahordozókból, azaz szénből, kőolajból és földgázból. Korábban állt ez az érték már magasabban is. A fosszilis energiahordozók aránya mindenütt csökkent. Dániában 91-ről 69 százalékra, Romániában pedig például 96-ról 74 százalékra. Svédországban az arány már csak 30 százalék. Magyarország energiafogyasztása 1990-ben 28,8 millió, 2005-ben 27,6 millió, 2015-ben 24,2 millió tonna olajegyenértéket tett ki. A fosszilisek aránya 1990-ben 82, 2015-ben pedig 70 százalékot tett ki. Importfüggőségünk 1990-ben 56 százalékra, 2005-ben 76 százalékra, tavalyelőtt 74 százalékra rúgott.



Szerző