Előfizetés

Hulladékdfeldolgozó - Esztergom tiltakozik

Az esztergomi önkormányzat tiltakozik a szlovákiai Párkányba tervezett hulladékfeldolgozó üzem építése ellen, és nemzetközi hatásvizsgálati eljárás indítását kezdeményezi – erről fogadott el egyhangú határozatot a képviselő-testület kedden.

Az évi húszezer tonna gumit és műanyag hulladékot feldolgozó létesítmény az uralkodó szélirány miatt Esztergom levegőjét rontaná, erről a város eddig semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott a hulladék feldolgozó építéséről. A véleményezési határidő lejárta (február 22.) előtt néhány nappal a környezetvédelmi bizottság meghallgatta a párkányi polgármestert. Romanek Etelka polgármester beszámolója szerint Eugen Szabó azt kérdezte, hol volt eddig az önkormányzat, illetve úgy fogalmazott, hogy „el volt sumákolva az ügy”.

Magyar Közösség Pártja aláírásgyűjtést kezdeményezett a hulladék feldolgozó megépítése ellen, a petíciót néhány nap alatt csaknem ötezer ember írta alá. Időközben a párkányi önkormányzat honlapján megjelent Eugen Szabó sajtóközleménye, amely szerint a hatástanulmány kidolgozása után a szlovák környezetvédelmi minisztérium utasítása alapján közmeghallgatást tartanak.

Rejtegetett szegénység - Nehezen adja ki az adatokat a KSH

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.02.21. 22:00
Létminimumon élő háromgyerekes család – félretenni már nem tudna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A létminimumot és a társadalmi minimumot is kiszámítaná a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ám kétséges, lesz-e erre lehetősége. A méréseket ugyanis csak akkor végezhetik el a szakértők, ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajlandó eladni a kutatóknak a szükséges adatokat.

A létminimum-számítások mellett a társadalmi minimumot is szeretné évente meghatározni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) - tudta meg a Népszava Sáling Józseftől, a tömörülés bérpolitikai ügyvivőjétől. Ezt a feladatot is a Policy Agenda elemzői készítenék el, ahogyan tavaly ők állították össze a szakszervezetek és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a 2015-ös magyar létminimumot is, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai okokra hivatkozva 2015 végén beszüntette ezeket a számításokat.

A létminimum és a társadalmi minimum közti különbséget úgy magyarázta az elemző intézet munkatársa: a létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak a szerény megélhetéshez anélkül, hogy tartalékot tudnának félretenni váratlan kiadások esetére. A társadalmi minimum annyival több, hogy lehetővé tesz egy nem magas, de rendszeres megtakarítást, vagyis nagyobb biztonságot nyújt a családoknak – magyarázta Kiss Ambrus, a Policy Agenda kutatási igazgatója. Hasonló elemzéseknél a létminimumnál általában 20 százalékkal magasabb összegben határozzák meg a társadalmi minimumot – tette hozzá a Policy Agenda kutatási igazgatója, kiemelve, hogy a létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

Épp erre hivatkozva szüntette be 25 év után a létminimum-számításokat a KSH: „a létminimum hazai elnevezése a köznyelvben a mélyszegénységre utal, de valójában az átlagos jövedelemhez közeli érték”, amely a szerény, de tisztes megélhetést biztosítja. Magyarországon egyébként 1990 szeptemberében parlamenti szakbizottságot hoztak létre a létminimum számítás módszertanának kidolgozására és a következő év júliusára elkészült feltételekkel számolták negyed századig a mutatót. A szakszervezetek nem fogadták el a KSH indoklását, hogy a módszertan azért nem jó, mert közben átalakult a lakosság fogyasztási szerkezete és a háztartások összetétele, változatlanul politikai döntésnek tartják a számítások leállítását. A MASZSZ szerint a lépés célja az volt, hogy a társadalom ne tudja meg, a magyar háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. Az érdekvédők a KSH döntése után bejelentették, hogy nemcsak a létminimum számítást készek támogatni, hanem minden olyan szakmai kezdeményezést, amely a dolgozói szegénység mérésére alkalmas. Sáling József ebből kiindulva azzal magyarázta a társadalmi minimum kiszámításának fontosságát: ez segítene meghatározni, mekkora nettó jövedelemért kell harcolniuk az érdekvédőknek, hogy abból már valamennyit félre is tudjanak tenni a 8 órában foglalkoztatott munkavállalók.

A MASZSZ felkérte a társadalmi minimum fogyasztói kosarának összeállítására a Policy Agenda kutatóit, és megkezdődtek az egyeztetések, hogy a számításokhoz szükséges adatbázist idén is megvehessék a KSH-tól. A hivatal a felkínált jelentős összeg ellenére még nem egyezett ebbe bele, de ha megakadályozzák az újabb „civil” számítás elvégzését, azt a szakszervezetek újabb politikai döntésként értékelnék. A lépés szerintük már csak azért sem lenne érthető, mert a tavaly év végi bérmegállapodás értelmében a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

Hogyan mérik a létminimumot?
Az egy főre jutó létminimum összege a Policy Agenda számításai szerint 2015-ben havonta 88 016 Ft volt. A létminimum-számítás egyik része az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszer-normatívája alapján összeállított élelmiszerkosár, amely az egészséges felnőttek napi kalória igénye mellett azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekeknek és az időseknek ennél kisebb a szükséglete. Az elemző intézet honlapján olvasható részletek szerint a háztartások személyes kiadásaik 30,8 százalékát költik élelmiszerre, 22,8 százalékát fordítják lakásfenntartásra, aminek legnagyobb része, majdnem 70 százaléka energiavásárlásra megy el. Ezen felül 9 százaléknyi részt költünk közlekedésre, 5 százalékot egészségügyre és testápolásra, ennél többet, 6 és fél százalékot pedig eltelefonálunk. Ruhára, cipőre csak a jövedelem 3,6 százaléka jut, oktatásra, szórakozásra pedig kicsivel több, mint 5 százalék.


Statisztikai kísérletek

A Központi Statisztikai Hivatal a létminimum számítás eddigi megoldása helyett új eljárást akart bevezetni, de a „Létminimum számítás megújítása” című kiadványukban közreadott két javaslatuk nem nyerte el a szakmai közönség és a felhasználók tetszését. Mivel pedig sem a szakszervezetek, sem a kutatók nem álltak elő új javaslattal, a KSH úgy döntött, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére ezentúl kizárólag annak nemzetközileg elfogadott eszközét, a laekeni indikátorok mérőszámait használja és az így nyert adatokat a „A háztartások életszínvonala” című kiadványban teszi közzé.

A laekeni indikátorok, vagyis az egységes uniós szegénységi mutatók nemcsak a jövedelmeket mutatják meg, hanem a szociális hátrányokat, a társadalmi elszigetelődést is. Az átlagos jövedelem 60 százaléka alatt élőket tekintik relatív szegénységben élőnek, veszélyeztettnek pedig azokat, akik kilenc mutatóból legalább négyről kénytelenek lemondani, mert nincs elég pénzük például automata mosógépre, színes tv-re, évente egy hét nyaralásra.

Tízezer fácánt kell leölni Abádszalókon

Publikálás dátuma
2017.02.21. 19:25
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
A madárinfluenza vírus okozta megbetegedés miatt mintegy tízezer fácánt, a teljes állományt meg kell semmisíteni az abádszalóki Hubertus Vadásztársaságnál, a telep felszámolása kedden megkezdődött - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) budapesti referencia laboratóriuma a hétvégén mutatta ki a madárinfluenza vírusát. Az állattartó telepen több volierben, megközelítőleg tízezer fácánt tartanak. Mivel a telep egy járványügyi egységet képez, a teljes állományt felszámolják - közölték.     Az FM arról is tájékoztatott, hogy a fertőzött állomány száz százalékának ártalmatlanítását követően száz százalékos állami kártalanítás fizetendő a tulajdonosnak. Ennek összegét az illetékes állategészségügyi hatóság állapítja meg, amelynek alapjául a káreseménykori forgalmi érték számít - jelezték.

Az állatok leölését az állategészségügyi hatóság szakemberei végezik, tetemeket az ATEV szállítja el és ártalmatlanítja - tájékoztatott az FM. Balogh Gyula, Abádszalók polgármestere arról tájékoztatott, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól érkezett felhívás alapján 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelölnek ki. A figyelemfelhívó táblákat szerdán helyezik ki. Hozzátette: a továbbiakban a hatósági állatorvos tájékoztatja a jegyzőt a teendőkről.

Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság nem kívánt nyilatkozni.     

A Nébih honlapján szereplő információk szerint a vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házi madarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is. A betegség egy-két hétig lappang anélkül, hogy bármi látható lenne az állatokon, az állatok aztán pár nap múlva megbetegszenek és tovább ürítik a vírust.