"Lefagyasztható" a szklerózis multiplex

Publikálás dátuma
2017.02.22. 17:33
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Legalább öt évre képes "lefagyasztani" a betegséget és megállítani annak súlyosbodását a szklerózis multiplexszel (SM) élő pácienseknél egy hatékony, de kockázatos kezelés - számoltak be az eredményeikről orvosok a JAMA Neurology című folyóiratban.

Az autológ hemopoetikus őssejt transzplantáció (AHSCT) során először megsemmisítik a páciens immunrendszerét, hogy az ne támadhassa tovább a szerveztet, majd őssejtátültetéssel újraindítják. A kezelés során használt erős gyógyszerek veszélyessé teszik az eljárást, amelyet mindössze egyetlen egyszer lehet alkalmazni egy páciensnél - írta a BBC News.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely. A védőburok szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul vagy megszűnik az ingerületátvitel, látási, érzékelési, mozgási és esetenként pszichiátriai problémákat okozva.

A gyógyíthatatlan betegségnek több megjelenési formája van, előfordul, hogy a tünetek elszigetelt rohamokban jelentkeznek (visszaeső típus) vagy folyamatosan súlyosbodnak (progresszív típus). A legtöbb beteget a 20-30-as éveiben diagnosztizálják. A kezelések célja a betegség súlyosbodásának lassítása és a rohamok megszüntetése.

Az Imperial College London kutatói 13 ország 25 olyan intézményéből származó adatokat vizsgáltak meg, amelyekben már tesztelik a radikális módszert. Az eredmények szerint az agresszív kezelésen átesett 281 páciens csaknem felénél sikeres volt a beavatkozás. Nyolcan azonban röviddel a kezelést követően meghaltak.

Az orvosok szerint elsősorban azok a fiatal páciensek lehetnek alkalmasak a kezelésre, akik nem reagálnak más SM-gyógyszerekre és, akik a visszaeső típusba tartoznak.

A vizsgálatot vezető Paolo Muraro szerint egyelőre nem tudni, hogy meddig tart a kezelés jótékony hatása. "Ebben a vizsgálatban, amely a témában született eddigi legnagyobb hosszú távú követéses tanulmány, kimutattuk, hogy képesek vagyunk +lefagyasztani+ a betegséget és megakadályozni annak súlyosbodását akár öt évre is" - mutatott rá a szakember.
Hozzátette: "ugyanakkor muszáj számításba venni, hogy a kezelés magában hordozza a halál kis kockázatát is, és hogy olyan betegségről van szó, amely nem jelent azonnali életveszélyt".

Már zajlanak olyan klinikai tesztek, amelyek összevetik az AHSCT hatékonyságát más SM-kezelésekével.

Szerző

Természethorror - Félelmetes ősi óriás gyűrűsféregre bukkantak

Publikálás dátuma
2017.02.22. 14:39
Forrás: Scientific Reports
Egy 400 millió éves hatalmas kihalt gyűrűsférget, egy eddig ismeretlen fajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy kanadai múzeum gyűjteményében bukkant az ősi fosszíliára. Az angliai Bristoli Egyetem, a svédországi Lundi Egyetem és az Ontariói Királyi Múzeum kutatói egy ősi fosszília tanulmányozásakor fedezték fel a soksertéjűek osztályába tartozó óriás gyűrűsféreg maradványait, amely a földgiliszták és a piócák rokona.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányuk szerint az új faj páratlan a megkövült gyűrűsféreg-maradványok között, az ilyen típusú élőlények között a legnagyobb állkapoccsal bírt, amely egy centiméternél is hosszabb volt. A korábban talált ilyen állkapcsok csupán néhány milliméteresek, és csak mikroszkóppal vizsgálhatók. Az állatnak mintegy egy méter hosszú volt a teste.

"Az óriásnövés az állatoknál egy környezettanilag fontos sajátosság, az előnyökkel, a versenyjelleggel függ össze. A tengeri gyűrűsférgeknél ez egy kevésbé ismert jelenség, és még soha nem találkoztunk vele megkövült fajokban" - hangoztatta Mats Eriksson, a Lundi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ez az új faj egy óriásnövésű soksertéjű (polychaeta) páratlan egyede, amely mintegy 400 millió éve, a földtörténeti ókorban élt - tette hozzá. A kövületet 1994 júniusában gyűjtötte Derek K. Armstrong, a helyi geológiai földmérő hivatal munkatársa a kanadai Ontario állam egy kietlen részén kőzetek és fosszíliák vizsgálatakor. Azóta őrizték a múzeumban.

Forrás: Scientific Reports

Forrás: Scientific Reports

A faj a Websteroprion armstrongi nevet kapta felfedezője nyomán, illetve a Cannibal Corpse amerikai death metal együttes basszusgitárosa, Alex Webster tiszteletére, akit játéka miatt óriásnak titulálnak. Ez utóbbi azért is találó, mert a tanulmány mindhárom szerzője rajong a zene iránt és hobbizenész - mondta Luke Perry, a Bristoli Egyetem kutatója.

Szerző

Agysérülés - Magyar kutatók felfedezése segíthet

Publikálás dátuma
2017.02.21. 12:52
Thinkstock illusztráció
Az új típusú sejtek „alagutakat” képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, melyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Agyunk regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Miután pedig megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak. Nem nehéz belegondolni, micsoda hatalmas segítséget jelentene a gyógyításban, ha pontosan ismernénk e vándorlás folyamatát.

Alagutak az agyban

A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében Alpár Alán és munkatársai e folyamat vizsgálatát tűzték ki célul a Nemzeti Agykutatási Program keretében. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek ragyogó kísérleti modellre: itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű „alagutakban” jutnak el rendeltetési helyükre. A kutatók a patkányok agyának vizsgálatával arra jutottak, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti: ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat, vagyis ezek alkotják a megfigyelt „alagutakat”.

Ezekről az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, mégpedig egy secretagonin nevű fehérje jóvoltából. Ez a fehérje igen érzékeny az idegrendszerben fontos szerepet betöltő kalciumionok koncentrációjának változásaira, és képes a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat szabályozni. A kutatók azt is észrevették, hogy e sejtek többen vannak, mint azt korábban gondolták, azonban nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő ezekben a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre. A kutatók megfigyelték, hogy e különleges sejtek ilyenkor nemcsak az „alagút” falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek számára.

Nagy mértékben méreg, kis mértékben orvosság

Kérdés volt persze az is, hogyan képesek az új idegsejtek egyáltalán vándorolni. Az agyszövet sejtjei közötti szűk teret ugyanis különféle fehérjék és cukorszármazékok töltik ki. Ahhoz pedig, hogy az új idegsejtek haladni tudjanak ebben az extracelluláris mátrixnak nevezett masszában, valamiképp fel kell lazítani a szerkezetét – így alakulnak ki a többször említett vándorlási alagutak.

Logikus gondolat, hogy ha van olyan fehérje, amely segít a mátrix fellazításában, akkor a termelését valami módon az irányító sejtek kiélesedett „érzéke”, vagyis a secretagonin befolyásolhatja. Harkány Tibor bécsi laboratóriumával összefogva a kutatók megvizsgálták, mely fehérjék jöhetnek szóba, és ráakadtak egy annexin V nevezetűre, melyet mondhatni a sötét oldaláról már jól ismertek. Az annexin V ugyanis pontosan azt a szívességet teszi meg egyes daganattípusoknak, amit egy jó alagútfúrótól elvárnánk: egy olyan emésztőenzim szabályozója, mely elképesztő mennyiségben kiáradva a daganatsejtből lebontja az extracelluláris mátrixot. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a daganatsejtek akadálytalanul terjedjenek a szövetekben.

Az idegsejt-vándorlást segítő sejtekben ez a folyamat azonban szigorúan szabályozottan zajlik, és a mátrixbontó enzim csak az egyes sejtek környezetében halmozódik fel. Maguk a sejtek a helyükön maradnak, és az annexin V irányította enzimfelszabadulás ezúttal csak az újonnan született idegsejtek haladásához szükséges utat nyitja meg.

Kézbe venni a folyamatot

A kutatók kimutatták, hogy a most azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, de arra is fény derült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók. Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha pedig egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.

Alpár Alán és kutatótársainak cikke 2017. február 20-án jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciencesben, a munkában részt vett továbbá Harkány Tibor, Hanics János, Kovács G. Gábor és TomasHökfelt.

(forrás: MTA

Szerző