Kijev - Nacionalista tüntetés az évfordulón

Ezrek tüntettek Kijevben tegnap a Majdan győzelmének harmadik évfordulóján. A világszerte Majdanként ismerté vált Függetlenség térről induló tiltakozó menetben elsősorban a szélsőjobboldali pártok és önkéntes alakulatok civil szervezeteinek aktivistái és szimpatizánsai vettek részt. A szervezők szerint húsz, a helyszíni médiatudósítások szerint mintegy tízezren voltak, a rendszerváltó forradalmi mozgalom jelképes helyszínéről a parlament épülete elé vonultak.

A szélsőjobboldali radikális Svoboda párt, a Jobb Szektor illetve az Azov önkéntes alakulat színeiben vonulók elsősorban a minszki megállapodásban az ukrán fél számára előírt kötelezettség, a Donyec-medence különleges státusát biztosító alkotmánymódosítás ellen tiltakoztak, holott az nincs is napirenden Kijevben, és kiálltak a napok óta zajló, a szakadár területekkel mindenféle kereskedelmi kapcsolat megszakítását követelő blokád mellett is. (E blokád következtében Ukrajnában már energetikai szükségállapotot kellett bevezetni, mert a szénszállítás leállítása miatt vészesen megcsappantak az ukrán erőművek tüzelőanyag tartalékai. A blokádban részt vevő szélsőjobboldali csoportok hétfőn a vasútvonalat is tönkretették, ami hosszú távú problémákat vetít előre ilyen téren.)

A tüntetők szociális-gazdasági követeléseket is hangoztattak, többek között rezsicsökkentést, az állami vállalatok privatizációjának leállítását, a termőföld-eladási moratórium fenntartását. Az elnöki hivatal előtt Roshen édességeket tettek a földre, így fejezve ki nemtetszésüket azért, hogy Petro Porosenko államfő választási ígérete ellenére máig nem adta el édességipari vállalatát, a Roshent.

Kijev Oroszországot tette felelőssé a szélsőjobboldali tüntetés miatt. Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szolgálat információi alapján az orosz titkosszolgálatok tovább próbálkoznak Ukrajna belső helyzetének destabilizálásával oly módon, hogy tiltakozó megmozdulásokat gerjesztenek.

Az orosz-ukrán feszültség az évforduló kapcsán tovább mélyült. Ukrajna azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonja meg Oroszország vétójogát az Ukrajnát érintő kérdésekben, mert Moszkva következetesen visszaél ezzel.

Új kezdet

2014. február 22-e a Janukovics-rezsim bukásának, a Majdan mozgalom győzelmének napja. Január 20-án mintegy száz tüntetőt lőttek le a téren, ahol hónapok óta tömegek tüntettek és sátoroztak. A 2013. november 30-án kezdődött tiltakozás oka az volt, hogy Viktor Janukovics államfő bejelentette, Kijev nem írja alá a Vilniusban a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval. 2014. január 21-én a véres összecsapás után a német-francia-lengyel külügyminiszter közvetítésével megállapodást kötöttek az akkori ellenzék, mai hatalom és a Janukovics-rendszer képviselői, de az csupán egyetlen napot élt.

Másnap, február 21-én este Janukovics elmenekült Kijevből és 22-én megtörtént a hatalomátvétel, ideiglenes államfőnek Olekszandr Turcsinovot nevezték ki, az átmeneti kormány élére Arszenyij Jacenyuk került. Porosenkót májusban választották meg államfőnek, a parlamenti választásokra októberben került sor.