Gyengül a német AfD

Miközben tavaly ősszel úgy látszott, a szeptemberi német parlamenti választás negatív meglepetése az Alternatíva (AfD) lehet, mostanság rájár a rúd a német euroszkeptikus, bevándorlásellenes pártra. Nem elég, hogy a közvélemény-kutatások szerint 10 százalék körülire csökkent a politikai erő országos népszerűségi mutatója, a szponzorok is kezdenek elfordulni tőle.

A pénzügyi támogatókat Björn Höcke, a türingiai tartományi szervezet vezetőjének januárban elhangzott beszéde riasztotta el, aki úgy foglalt állást, hogy a berlini holokauszt-emlékmű (hivatalos nevén az Európa meggyilkolt zsidóinak emlékműve), „szégyenteljes”. Mint akkori beszédében fogalmazott, „el akarják vágni a gyökereinket, és ezt az 1945-ben kezdődött oktatással majdnem el is érték.Egészen a mai napig úgy gondoltunk magunkra, mint legyőzött emberekre. Mi, németek vagyunk az egyetlen nép, aki a fővárosa szívében emlékművet állított a szégyennek.”

Bár a beszédet a pártvezetés is bírálta, ez az enyhe elhatárolódás nem volt elég meggyőző a párt támogatói számára. A Lausitzer Runschau című lapnak nyilatkozó Uwe Wurlitzer, az AfD főtitkára szerint a szélsőjobboldali politikus botrányos drezdai fellépése legalább 100 ezer eurójába került a pártnak, s ez az összeg a választási kampányból hiányzik majd, amelyet a keletnémet tartományban 600 ezer euróban határoztak meg. Wurlitzer megdöbbentőnek nevezte, hogy Németország ezeréves történetéből Höcke „csak azt a 12 évet tematizálja”. Utalt arra, hogy a kijelentéssel szavazókat is vesztettek.

A pártban nagy visszhangot keltett Frauke Petry pártelnök hétfőn véget ért oroszországi útja is. Még a tömörülésen belül is negatív felhangjai voltak annak, hogy találkozott a szélsőséges kijelentéseiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkijjal, az úgynevezett Liberális Demokrata Párt elnökével. Petry azt közölte, az út célja az volt, hogy „jobban megismerjen orosz politikusokat”.