Nemzeti ügy vagy sem az olimpia, valóban fellendíti-e majd a gazdaságot, hogyan jutottunk el odáig, hogy a Fidesz, illetve a kormány már felelősöket keres az esetleges sikertelenség miatt. Hazaárulók vagy sem, akik aláírták a Momentum Mozgalom íveit? – tette fel a kérdéseket Horváth Csaba, az MSZP várospolitikusa, az egyesület elnöke, aki ezúttal a kerekasztal-beszélgetés moderátori szerepét vállalta. Politikusi szerepéből azért nem kiesve bejelentette, a közösségi oldalukon indított szavazáson az 58 százalék mondott nemet a 2024-es budapesti olimpiára.
A vitában mindenki hozta a formáját. Orosz Anna, a Momentum vezetőségi tagja ugyan elismerte, hogy az olimpia a nemzeti büszkeség fokozásának fontos eszköze, ám számukra fontos, hogy ez a büszkeség felszabadult és ne anakronisztikus legyen. Megismételte, féltik Magyarországot attól, hogy 2024-ben olimpiát rendezzen, előbb élhetőbb országot kellene teremteni és megszabadulni a korrupciótól.
Török Ferenc a népszavazás mellett érvelt, hiszen az emberek a bőrükön érzik, ha emiatt kevesebb jut más területekre és a Magyar Olimpiai Bizottságot tette felelőssé a jelenlegi helyzetért. A MOB feladat lett volna ugyani vizsgálni, képes-e 2024-ben Budapest olimpiát rendezni.
Miután a korrupció rendre felmerült a beszélgetésben, Mizsér Attila, a budapesti pályázat sportigazgatója azt igyekezett az érezhetően szkeptikus közönséggel elhitetni, hogy ez ellen az olimpia leghatásosabb eszköz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság is küzd a korrupció ellen – érvelt. Állította, esélyes a magyar pályázat, még semmi sincs veszve. Legyen népszavazás, a vitában legalább mindenki megismeri milyen nagyszerű a pályázatunk és felébred a nemzeti büszkeség.
Az olimpia majd kórházak építésére is lehetőséget teremt. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom elnöke is a rendezés mellett érvelt. Közgazdászként állította, nem lesz veszteséges a rendezvény, azt azért elismerte, hogy ehhez nagyon sok minden kell. Például, hogy a következő két kormány megfelelő gazdaságpolitikát folytasson.
