Előfizetés

Orbán ötkarikásat puccsolt

Publikálás dátuma
2017.02.22. 22:23
Tarlós mindenben követi Orbánt FOTÓ: NÉPSZAVA
Visszavonná a 2024-es budapesti olimpiarendezés eddig favorizált pályázatát a kormány, méghozzá az ellenzék árulására és az ország presztízsveszteségére hivatkozva. A miniszterelnök Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének kora esti találkozóján legalábbis ilyen döntés született. Erről a főpolgármester a Népszavának azt mondta: "tekintettel arra, hogy a 2008-tól 2017-ig tartó egység megbomlott, teljesen esélytelenné vált Budapest arra, hogy eredménnyel pályázzon két ilyen jelentős vetélytárssal szemben az olimpia megrendezésére. Nem maradt más hátra, hogy a kormánnyal egységben visszavonjuk a pályázatot".

Ilyenformán okafogyottá válhat a Momentum Mozgalom által kezdeményezett olimpiáról szóló fővárosi népszavazás, amihez a mozgalom több mint 266 ezer aláírást gyűjtött össze. "Nagyon sajnáljuk hogy kormány és Orbán Viktor megfutamodott 266 ezer, vagy akár sokkal több ember akaratától" - mondta lapunknak Papp Gergő. A mozgalom sajtószóvivője szerint kettős céljuk volt az aláírásgyűjtéssel: "egyfelől sikernek értékeljük, hogy elértük a pályázat visszavonását. Azt ugyanakkor nagyon sajnáljuk, hogy végre lett volna egy kérdés, egy gigaberuházás ahol a társadalom dönthette volna el, hogyan költsünk el több ezer milliárd forintot. Azzal, hogy Orbán Viktor és a kormány visszavonja a pályázatot, elvette ezt a lehetőséget a társadalomtól" - szögezte le Papp Gergő.

Először vitáztak - hiába
Nagyon sajnálják, hogy a kormányoldal így gáncsolta el a népszavazást, mert a Momentum Mozgalom tényleg ebben volt érdekelt - mondta Orosz Anna szerdán este a Gödör Klubban, ahol a Városért Egyesület meghívására végre közös asztalhoz ültek a 2024-es olimpia támogatói és azok, akik szerint még nincs itt az ideje annak, hogy Magyarország a játékok megrendezésére pályázzon. A Momentum egyik vezetője több órát vitatkozott, majd megtudta, miként döntött az Orbán-Tarlós-Borkai trió. Erre reagálva Orosz azt mondta: ebből is látszik, hogy a kormány nem érti a demokráciát, a Fidesz pedig nem érti az embereket. "Előbb kellett volna felébredni, nem most vitatkozni az olimpiai pályázatról. Ha lesz népszavazás és az emberek nemet mondanak a budapesti pályázatra, vállalni kell a felelősséget azoknak, akik ezt erőltették" - figyelmeztetett még a pályázat-visszavonásról szóló döntés előtt Török Ferenc öttusázó. A kétszeres olimpiai bajnok a vitaesten is a népszavazás mellett érvelt, míg Mizsér Attila, a budapesti pályázat sportigazgatója és Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom elnöke is arról beszélt: igenis van esély, s jó is lesz az olimpiarendezés. Horváth Csaba, az MSZP várospolitikusa, az egyesület elnöke moderátorként ezúttal csak kérdezett, de a vita felvezetőjében azért egyértelművé tette: a közösségi oldalukon indított szavazáson az 58 százalék mondott nemet a 2024-es budapesti olimpiára. - F.Á.

Miután várhatóan a fővárosi közgyűlés és a MOB is visszalép az olimpiai rendezéstől, a népszavazás várhatóan valóban okafogyottá válik. Hiába gyűjtött tehát a Momentum Mozgalom az ellenzék segítségével a szükségesnél csaknem kétszer több aláírást, a referendumot mégsem rendezik meg. A Momentum népszavazási kérdése ugyanis úgy hangzik: "Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"

Borkai Zsolt MOB-elnök végül beállt Orbán Viktor és Tarlós István véleménye mögé FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Borkai Zsolt MOB-elnök végül beállt Orbán Viktor és Tarlós István véleménye mögé FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Momentum Mozgalom kérdés pontosan arra irányul, hogy a fővárosi önkormányzat vonja vissza olimpiai pályázatát. Így ha Tarlós István, miután Orbán Viktor kormányfő és Borkai Zsolt MOB-elnök is támogatja ebben, pontosabban a fővárosi közgyűlés visszavonja a pályázatot, nincs miről voksolni. Jogilag lehetséges, hogy a Fővárosi Választási Iroda, amely jelenleg is ellenőrzi az aláírásokat, felhagy a számlálással. Ám valószínűbb, hogy a szükséges 138 ezer aláírásig számol az FVI, amely ezután - a nyolc napos jogorvoslati határidő után - tájékoztatja a főpolgármestert erről. Ha a közgyűlés a jövő héten visszavonja a pályázatot, miközben a számlálásra 45 nap áll rendelkezésre, a főpolgármester vélhetően jogorvoslatot nyújt be a helyi törvényszéknek, amely kimondhatja, hogy a népszavazás okafogyottá vált. A törvény szerint ugyanis az aláírások meglétét a jogorvoslat lezárulása után 8 napon belül bejelentik a főpolgármesternek, ő pedig ezt bejelenti a fővárosi közgyűlésnek. A közgyűlés pedig 30 napon belül dönthet a népszavazás kiírásáról. Mivel addigra a közgyűlés már döntött a pályázat visszavonásáról, a bíróság juthat szerephez.

Athéntól Felcsútig futottak volna a lánggal
Az Athéni templomból Felcsútig futott volna egy görög atléta az olimpiai lánggal, s erre akart támogatást adni a hegyvidéki görög nemzetiségi önkormányzat - tudta meg a 24.hu. Azt az önkormányzatnál nem árulták el, hogy ki lenne a görög futó, az viszont kiderült az előterjesztésből, hogy az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatta volna a sporttettet. A Felcsúti Puskás Akadémia sem válaszolt a portálnak, hogy miért lett volna szükség erre a mutatványra, ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatnál úgy tudják: az olimpiai pályázattal kapcsolatos bonyodalmak miatt végül lefújták a Felcsút-Athén futást. 

Megnövekedett a radioaktív sugárzás Európában

Megnövekedett, de még az egészségügyi határérték alatti radioaktív sugárzást mérnek Európa több pontja felett január óta, forrása egyelőre ismeretlen. 

A radioaktív jód-131 izotóp megnövekedett mértékű jelenlétét először januárban észlelték a norvég-orosz határon, azóta több európai ország felett is elterjedt. A hatóságok szerint elképzelhető, hogy egy gyógyszergyárban történt, be nem jelentett baleset okozza a sugárzást.

Noha januárban észlelték a jelenséget, finn és francia hatóságok csak most számoltak be a helyzetről. Bejelentették, hogy először Norvégiában észlelték a radioaktív értékkilengést, majd január végéig megjelent Finnországban, Lengyelországban, Csehországban, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban.

Astrid Liland, a finn sugárvédelmi hatóság munkatársa elmondta, az ország legészakibb megyéjében, Finnmarkban januárban mért értéknövekedés nagyon alacsony volt, nem jelentett veszélyt sem az emberekre, sem a környezetre, ezért nem hozták nyilvánosságra.

Franciaország sugárvédelmi hatósága is azt közölte, hogy Európa talajszintjén a radioaktív jód-131 izotóp mértéke januári emelkedésének nincs egészségügyi vonatkozása, és azóta vissza is tért a normális szintre. Egyelőre azonban nem tudni, mi okozta a megnőtt sugárszintet.

A jód-131 izotóp felezési ideje csupán nyolc nap, tehát jelenlegi észlelése a légkörben annak bizonyítéka, hogy nemrég szabadulhatott fel az izotóp - írja a Science Alert tudományos honlap.

Jelenleg a legvalószínűbb, hogy a forrás valahol Kelet-Európában lehet - egyes összeesküvés-elméletek szerint ez annak bizonyítéka, hogy Oroszország nukleáris tesztet hajtott végre az Északi-sarkvidéken.

"A mérések idején zord volt az időjárás, így nem tudjuk visszavezetni a sugárzást egy bizonyos helyszínre" - mondta el Liland. Hozzátette: a különleges izotópra tekintettel sokkal inkább elképzelhető, hogy valamilyen gyógyszerüzem hibájáról lehet szó, a jód-131 izotópot ugyanis széles körben használják a rák bizonyos típusainak kezelésére.

Nem ez az első ilyen eset: 2011-ben hasonló jelenséget figyeltek meg, melyről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült, február 16-án bemutatott kutatásból kiderült, hogy a csillebérci Izotóp Intézet Kft. szűrőrendszerének hibája okozta a jód-131 izotóp szivárgását. Az intézet orvosi kezelések és kutatások céljára állítja elő radioaktív izotópok több változatát.

Azt, hogy atomerőműből származhat a sugárzás, akkor is gyorsan kizárták, mivel "abban az esetben más elemeket is találtak volna a levegőben" - fogalmazott 2011-ben Didier Champion, a francia sugárvédelmi hatóság akkori vezetője.

A jelenlegi sugárzáskilengés forrásának felkutatása továbbra is folyik, az amerikai légierő speciális, nukleáris robbanások észlelésére specializálódott repülőgépét is bevetették.

Megnövekedett a radioaktív sugárzás Európában

Megnövekedett, de még az egészségügyi határérték alatti radioaktív sugárzást mérnek Európa több pontja felett január óta, forrása egyelőre ismeretlen. 

A radioaktív jód-131 izotóp megnövekedett mértékű jelenlétét először januárban észlelték a norvég-orosz határon, azóta több európai ország felett is elterjedt. A hatóságok szerint elképzelhető, hogy egy gyógyszergyárban történt, be nem jelentett baleset okozza a sugárzást.

Noha januárban észlelték a jelenséget, finn és francia hatóságok csak most számoltak be a helyzetről. Bejelentették, hogy először Norvégiában észlelték a radioaktív értékkilengést, majd január végéig megjelent Finnországban, Lengyelországban, Csehországban, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban.

Astrid Liland, a finn sugárvédelmi hatóság munkatársa elmondta, az ország legészakibb megyéjében, Finnmarkban januárban mért értéknövekedés nagyon alacsony volt, nem jelentett veszélyt sem az emberekre, sem a környezetre, ezért nem hozták nyilvánosságra.

Franciaország sugárvédelmi hatósága is azt közölte, hogy Európa talajszintjén a radioaktív jód-131 izotóp mértéke januári emelkedésének nincs egészségügyi vonatkozása, és azóta vissza is tért a normális szintre. Egyelőre azonban nem tudni, mi okozta a megnőtt sugárszintet.

A jód-131 izotóp felezési ideje csupán nyolc nap, tehát jelenlegi észlelése a légkörben annak bizonyítéka, hogy nemrég szabadulhatott fel az izotóp - írja a Science Alert tudományos honlap.

Jelenleg a legvalószínűbb, hogy a forrás valahol Kelet-Európában lehet - egyes összeesküvés-elméletek szerint ez annak bizonyítéka, hogy Oroszország nukleáris tesztet hajtott végre az Északi-sarkvidéken.

"A mérések idején zord volt az időjárás, így nem tudjuk visszavezetni a sugárzást egy bizonyos helyszínre" - mondta el Liland. Hozzátette: a különleges izotópra tekintettel sokkal inkább elképzelhető, hogy valamilyen gyógyszerüzem hibájáról lehet szó, a jód-131 izotópot ugyanis széles körben használják a rák bizonyos típusainak kezelésére.

Nem ez az első ilyen eset: 2011-ben hasonló jelenséget figyeltek meg, melyről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült, február 16-án bemutatott kutatásból kiderült, hogy a csillebérci Izotóp Intézet Kft. szűrőrendszerének hibája okozta a jód-131 izotóp szivárgását. Az intézet orvosi kezelések és kutatások céljára állítja elő radioaktív izotópok több változatát.

Azt, hogy atomerőműből származhat a sugárzás, akkor is gyorsan kizárták, mivel "abban az esetben más elemeket is találtak volna a levegőben" - fogalmazott 2011-ben Didier Champion, a francia sugárvédelmi hatóság akkori vezetője.

A jelenlegi sugárzáskilengés forrásának felkutatása továbbra is folyik, az amerikai légierő speciális, nukleáris robbanások észlelésére specializálódott repülőgépét is bevetették.