Székely Tamás: elment az összefogás hajója

Publikálás dátuma
2017.02.24 06:01
Székely Tamás elismeri, az állam százmilliós támogatást ad a konföderációknak FOTÓK: NÉPSZAVA
Fotó: /
Akár elismerik a szakszervezeti tömörülések, akár nem, országos szinten hatékonyabbá kell tenni működésüket, ha el akarják kerülni, hogy újabb tagszervezetek hagyják ott őket. A kérdés legélesebben a kongresszusra készülő Magyar Szakszervezeti Szövetségben vetődött fel, amelynek alelnöke néhány hete már személyi változásokat követelt. Székely Tamás ma már visszafogottabban nyilatkozik, de azt mondja, a bérmegállapodás aláírása, valamint az érdekegyeztető fórumokon való részvételért az államtól járó több mint százmillió forint lehetetlenné teszi országos megmozdulások szervezését.

- Tévedek, amikor állóvízhez hasonlítom a hazai szakszervezeti mozgalmat?

- Így nem pontos az értékelés, mert van egy vastag, 40 centis jégréteg a tetején, ami mozdulatlannak mutatja a szervezeteket, de alatta erős sodrása van a víznek.

- Vagyis tagszervezeti szinten sokkal erősebbek, mint ami országos szinten látszik?

- Igen, mert minden feladat ágazati, de leginkább helyi, vállalati szintre lett letolva.

- A kormány tolta oda az országos érdekegyeztetés átszabásával?

- Is. Valójában mi sem vagyunk elég harcosak a sztrájktörvény és a Munka törvénykönyve (Mt.) túlzott szigorítása okozta sérelmek, vagy a nyugdíjrendszer átalakítása miatt, pedig ezek negatív hatásai erősen érződnek a munkahelyeken.

- Azt látni, a jég alatt, helyi szinten sokfelé van sztrájkhangulat a bérviták miatt.

- Óriási feszültségek vannak, mert a legalacsonyabb bérek feltolják az egész bérrendszert.

- Nem sikeresek a helyi bértárgyalásokon a szakszervezetek?

- Ezt nem mondanám. A kormányzati propaganda mellett azonban nehéz elmagyarázni az embereknek, hogy a szlogenek fele sem igaz. Mert 2 év alatt valóban 40 százalékkal nő a garantált bérminimum, és 25 százalékkal a minimálbér, de ez nem jelenti azt, hogy az összes efölötti bér is ugyanilyen arányban emelkedhet. Az 5 százalékos járulékcsökkentés kevés, mert ez nagyjából 3,4 százalékos béremelést fedez. Ráadásul a külföldi tulajdonú vállalkozások vezetői nem is tudják felfogni, hogy itt az állam 25 százalékos béremelést hirdetett. Az anyavállalatnál az utóbbi 10 évben összesen nem emelkedtek ennyivel a bérek, ott apró lépésekben követik az inflációt. Nálunk azonban a központi agymosás oda vezetett, hogy az emberek nem is gondolkodnak el a korlátokon, követelik a maguk részét. Ráadásul sokfelé létszámhiány van, ezért sem fogadják el, hogy nincs pénz. Le kellene ülni a munkáltatókkal, hogy megoldást találjunk, mert a helyzet egyre nehezebben kezelhető.

- A vegyiparban, amelynek szakszervezetét vezeti, ki tudják termelni a fedezetet a vállalatok?

- Sok helyen a szakmai minimálbér kitermelése is nehéz. Ráadásul ott a kérdés, hogy mi legyen a magasan képzett, régi munkatársakkal, akik alig keresnek többet, mint egy kezdő garantált minimálbéres. Már látszik, hogy a vegyiparból, gyógyszeriparból sokan elmennek Szaúd-Arábiába, vagy máshová.

- Vagyis épp ellenkező hatása lehet a béremeléseknek, mint amit a kormány hirdetett, hogy visszacsábítja a külföldre ment munkaerőt?

- Ez biztos. Pozitívabb lett volna egy kiegyenlítettebb emelés.

- Ezt akarta elérni a MASZSZ a háromszor évi 9 százalékos minimálbér-emelés és egy szintén 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésének javaslatával?

- Ezt akartuk, ezt védem most is. Nem lehet egyszerre ilyen mértékű emelést elérni, nem véletlen, hogy az ipar mellett a közszférában, az állami cégeknél is nagy csata van. Utóbbiakkal 3 éves, 30 százalékos megállapodást köt a kormány, de ez is csak rövid távú politikai céljait szolgálja.

- Ez egyszázalékos különbséggel ugyanaz, amit a MASZSZ akart.

- Igen, az inflációt és a fogyasztás növelését is figyelembe véve ugyanaz, csak éppen a kormány ezt a saját sikereként állítja be. Nem túlzás azt mondani, hogy a lépés célja a szakszervezetek gyengítése, saját pozícióik erősítése volt.

- Ha ennyi baj van a bérmegállapodással a munkáltatók és a munkavállalók szerint is, akkor a miért nem fogtak össze az érdekegyeztetésen, hogy köszönjük, de más ütemezés kellene?

- Erre nem gondolt senki, hirtelen jött a bejelentés, nem volt mozgástér. Ráadásul a vártnál nagyobb ajánlatot szakszervezeti részről öngyilkosság lett volna elutasítani. A munkáltatók egy része kapálózott, akik meg akkor csendben maradtak, azok most kapálóznak.

- Már késő összefogni?

- Elment a hajó országos szinten. Most vállalati, legfeljebb ágazati szinten lehet bármit tenni.

- Egyedi akciókra számít, vagy lehet belőle sztrájksorozat?

- Nem tartom valószínűnek, hogy országos sztrájkhullám lenne.

- Milyen ágazatokban van a legnagyobb feszültség?

- A könnyűiparban ez a drasztikus béremelés elbocsátásokat hozhat, de a cégek jövőjét is veszélyezteti.

- Gyengül a bizalom a szakszervezetekkel szemben?

- Sajnos, igen. Ma a munkavállalók nagy része azt gondolja, hogy ha a szakszervezet kiharcolt egy kollektív szerződést vagy béremelést, az nekik jár. A béremelési elvárás nagy, a mozgástér kicsi, tehát adja magát a szakszervezetek erodálódása.

- Ez nem az a pillanat, amikor mégis fel lehetne emelni a kérdést országos szintre?

- Ne lehet, hiszen megkötöttünk egy megállapodást a béremelésekről! Ráadásul az állam a felső szinten 100 milliókat ad a szakszervezeti konföderációknak, amelyek aláírták.

- Az országos egyeztető fórumokon való részvételért kapják ezt a pénzt?

- A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkáltatók is kapnak működési támogatást, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban csak a szakszervezetek. Az előbbi évi 100 milliót jelent a versenyszféra 3 tömörülésének, az OKÉT munkájában való részvételért pedig összesen 300 milliót osztanak szét a konföderációk között a létszám arányában. Itt a MASZSZ 30 milliót kap.

- A konföderációk felső vezetésének bére, annak mértéke ettől függ?

- Lehet, hogy van ahol igen, de a MASZSZ-nál nem.

- Akkor mire fordítják a kapott pénzt?

- Tanulmányokat, háttérelemzéseket készítünk. Hozzáteszem, én csak a saját szervezetemtől, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetétől kapok pénzt.

- Az ilyen ellentmondásos helyzetek belső vitákat generálnak minden szervezetben. Az ön megszólalásai sem tetszenek mostanában mindenkinek.

- Nem akarok azzal foglalkozni, hogy mit gondolnak a véleményemről. Az a fontos, hogy a VDSZ működési területén dolgozó 70 -75 ezer ember érdekeit minél jobban képviseljem.

- A MASZSZ-nak van mozgástere ebben a helyzetben a jég felrobbantására?

- Ez a MASZSZ kötelessége.

- De teszi?

- (csend)... Kell, hogy tegye.

- Azzal, hogy a létminimum-számítás mellett társadalmi minimumot is számítanak?

- Nem, ez nem jó válasz. De az sem, hogy a nyugdíjasoknak 80 ezer forintos minimálnyugdíjat ígérek. Nem ez a jó válasz, ezt a jeget vagy gyorsan fel kell olvasztani vagy robbantani. Én az olvasztáson vagyok, de kérdés, hogy merre megy a többség.

- Lehet ellensúlyozni a kormányzati sikerpropagandát?

- Ez a felelősségünk.

- Elindulhat tavasszal ez a munka?

- Minél hamarabb. A MASZSZ-nak meg kellene fogalmazni a parlamenti választáson induló pártok felé a saját elvárásait, hogy jelenítsék meg a programjukban a munkavállalókat, mert ők fognak rájuk szavazni. Ezen sürgősen dolgozni kellene.

- Most esetleges, hogy melyik párt közelít a szakszervezetekhez?

- Minden párt próbál közelíteni a szakszervezetekhez, mert sokkal nagyobb a szervezettségünk, mint a politikai pártoknak.

- Ez egy veszélyes játék.

- Vissza is kell utasítani. A szakszervezeteknek meg kell fogalmazni elvárásaikat a munka világa, a társadalombiztosítás jövőjével kapcsolatban és ebből a szempontból kell értékelnünk a pártok programjait. Mindegyikét.

A vita előre visz
Nálunk nem szokás utcára menni és ezt tudomásul kell venni a szakszervezeteknek is - magyarázta a Népszavának Király András, hogy miért nem sürögnek lázasabban az érdekvédők. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete elnöke utalt a bírósági gyakorlatra is, amely a közszolgáltatást végző munkahelyeket a sztrájk idején még elégséges szolgáltatások felsorolására kötelezi, ám azok elfogadását végül soha nem kapkodja el. A lassú reagálások oka az is, hogy "mi, magyarok bekényelmesedtünk", nem vívjuk meg a harcainkat, amiket meg kellene, s amiket nyugati társaink már végigcsatáztak. Az tehát, ha szakmai vita kezdődik a MASZSZ-ban, kifejezetten előnyös lehet - fogalmazott Király András.


Új konföderáció alakulhat

Tagjaink elismerik és méltányolják, hogy elértük az utóbbi 15 év legnagyobb béremelését a vasútnál, akik azonban nem tartoznak a MÁV egyik szakszervezetéhez sem, szokás szerint most is keveslik az eredményt – adott helyzetértékelést a MASZSZ-hoz tartozó Vasutas Szakszervezet (VSZ) elnöke a Népszavának. Meleg János Székely Tamás tapasztalatait támasztotta alá és – bár többször hangsúlyozta, nem mindig ért egyet az alelnök módszereivel -, összességében azt sugallták a szavai, hogy nincs minden rendben a konföderációban.

Szerinte ma mindenkinek arról kellene beszélni, hogyan lehetne jobban működtetni a 150 ezer embert képviselő szövetséget, mert ha ehelyett elkezdődik a helyezkedés a közelgő tisztújító kongresszus előtt, az az egész szervezetnek kárt okozhat. A VSZ vezetője kifogásolta, hogy Székely nem dolgozott intenzíven a szövetség alapszabályának módosítási javaslatain, aminek feltételezése szerint az az oka, hogy több veszteségesen működő tagszervezetnek is a változatlanság áll érdekében.

A vasutas érdekvédő szerint amikor 2012-ben csökkent a szakszervezetek bevétele, mert az új Munka törvénykönyve szigorította a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-megváltását, a legtöbb tagszervezet nem vett vissza a korábbi működési kiadásaiból. Nem küldtek el senkit az apparátusokból, inkább hozzányúltak a szakszervezet vagyonához helyi és szövetségi szinten egyaránt. (Emlékeztetőül: az egykor hatalmas SZOT-vagyon utolsó morzsáit is kénytelen volt megmozgatni a MASZSZ, de információink szerint a legutóbb egymilliárdért eladott balatoni üdülő árának nagy része is elment már. – A szerk. )

Meleg János a szakszervezet vezetésének átvételekor, 2015-ben hasonló helyzetet talált, de azóta belső reformokkal elérte, hogy a 40 milliós túlköltekezést ledolgozzák, sőt idén már tartalékot is tudnak félretenni. Abban viszont biztos, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) való részvételért járó évi 100 millióból a veszteséges tagszervezetek továbbra is követelik a maguk részét.

Összefogás helyett áskálódni a legrosszabb taktika – üzente Meleg János minden szakszervezeti vezetőnek, hozzátéve: ha nem kezdődik érezhető változás a MASZSZ-ban, saját tisztségviselői hamarosan kikényszeríthetik a VSZ kiválását a tömörülésből. Ezzel csatlakoznának a többi vasúti érdekvédelmi szervezethez, hiszen a VDSZSZ Szolidaritás korábban kilépett a Ligából, a Mozdonyvezetők Szakszervezete pedig a MASZSZ-szal egybeolvadt Autonómokat hagyta ott, aminek épp Székely Tamás volt a vezetője.

(A Liga Szakszervezetek arról tájékoztatta lapunkat a cikk megjelenése után, hogy a VDSZSZ Szolidaritás nem lépett ki a szövetségből. Halasi Zoltán, a vasutas érdekvédelmi szervezet elnöke pedig felidézte, hogy valójában korábbi elnökök, a szövetséget akkor még vezető Gaskó István zárta ki őket a Ligából, válaszként arra, hogy a tagság nem választotta őt újra a vasúti szakszervezet élére. Halasi emlékeztetett, hogy a jogi helyzet tisztázása több mint másfél éve nem sikerül a bíróságnak, a bizonytalan helyzet alapján pedig nem léptek ki a Ligából, de nem is tagjai a konföderációnak.)

Kérdésünkre, hogy a konföderációk nélküli szakszervezeteké lesz-e a jövő, a VSZ elnöke azt felelte: „vagy újak jönnek létre”. Úgy látja, az állami szektorban érdekelt szakszervezetek részvételével a „kis VKF” könnyen kinőheti magát tömörüléssé, hiszen a MÁV három nagy szervezete mellett benne vannak a postások, a Volán és a vízművek szakszervezetei is, amelyek együtt akarnak lépni. Az új érdekegyeztető fórumhoz már csatlakozott a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége és a kormány is részt vesz a munkájában. Meleg János úgy látja, nincs messze, hogy a kabinet hivatalossá tegye a működésüket, ami az összefogás felé tolhatja a résztvevőket. A MASZSZ szövetségi tanácsában már tájékoztatott az új helyzetről, mert az egész szövetségnek nagy érvágás lenne, ha távozna tízezer tag.

További járulékcsökkentés?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint nem kizárt, hogy a kormány nyitott további járulékcsökkentésre, így a tavalyi bérmegállapodást újra lehetne nyitni és egy nagyobb lépésben gondolkozni. Parragh László az M1-en azt mondta: ezt a gazdasági növekedés, a fogyasztás bővülése és a növekvő áfabevételek tehetik lehetővé. Megjegyezte, a bérmegállapodás hatását nyáron lehet majd pontosabban látni. Parragh szerint a nagyon olcsó bér rongálja a versenyképességet, nem ösztönöz a technológiai fejlesztésre.



2017.02.24 06:01
Frissítve: 2017.02.24 15:38

Nem a multiknak, a rezsim oligarchiáinak ajándékoz dolgozó robotokat a kormány az MSZP szerint

Publikálás dátuma
2018.12.13 13:39
Ellenzéki képviselők tiltakoznak a munka törvénykönyvének módosításáról tartott szavazás közben az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Soós Lajos
Május elsejéig munkások, civilek és szakszervezetek segítségével újraírja a Munka törvénykönyvét az ellenzéki párt.
Visszautasítja Kövér László és a fideszes képviselők fenyegetéseit Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint a hatalomnak semmi oka, hogy toroljon, ugyanis a szocialista képviselők békés módon protestáltak egy embertelen törvény ellen. És, nyomatékosított Tóth Bertalan, semmi értelme fű alatt arról pletykálni, hogy ezt az egész felfordulást az MSZP szervezte, mert ő pártelnökként büszkén vállalja: igen, a szocialisták kezdeményezték a parlamenti obstrukciót, amihez végül minden ellenzéki párt csatlakozott.
És Tóth Bertalan szeretné, ha ez az egység nem repedne meg, és az összes ellenzéki párt vállvetve küzdene a rabszolgatörvény megsemmisítésért. Ami egyébként is érvénytelen közjogilag, hiszen egy házszabály-ellenes eljárás keretében fogadta el a fideszes többség. Emlékeztetőül: a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely értelmezésében minden a lehető legjogszerűbb volt. Csakhogy, figyelmeztetett Tóth Bertalan, a Kövér-féle Házvezetés által az új képviselőknek kiadott tájékoztató cáfolja Gulyás Gergelyt.
A dokumentum úgy fogalmaz, hogy szavazni, felszólásra jelentkezni és felszólalni csak a kártya behelyezése után lehet. Illetve azt is rögzíti, hogy jelenlét ellenőrzés és szavazás szempontjából csak az számít jelenlevőnek, aki a saját ülőhelyén a kártyáját behelyezte (enélkül a gép nem fogadja el a gombnyomást) és gombot is nyomott.
minden megyeszékhelyen legyen egy munkásparlament, amin dolgozók, szakszervezetek és civilek vesznek részt – a cél, hogy május elsejére összeálljon egy olyan új Munkatörvénykönyv, amit a dolgozók alkalmazottak írnak.
Hogy miért olyan fontos a Fidesz számára ez a törvény, miszerint súlyos népszerűségvesztést is hajlandó kockáztatni, arra Tóth Bertalan szerint egyértelmű a válasz: saját holdudvara érdekeit szolgálja ki. A Fidesz oligarchái akarnak rabszolgát csinálni saját alkalmazottaikból, hiszen a súlyos munkaerő-hiánnyal küzdő építőiparban, mezőgazdaságban és vendéglátóiparban vannak érdekeltségei többek között Mészáros Lőrincnek, Tiborcz Istvánnak és Garancsi Istvánnak. A dolgozók százreinek helyzetén csak az segíthet, ha újraírják a Munka törvénykönyvét. Így május elejéig  az MSZP minden megyeszékhelyen megszervez egy munkásparlamentet, amin, amin melósok, szakszervezetek és civilek vesznek részt – a cél, hogy május elsejére összeálljon egy olyan új Munkatörvénykönyv, amit a dolgozók alkalmazottak írnak.
2018.12.13 13:39

Sertéspestis – Fertőzött vaddisznókat találtak Tiszavasvári külterületén

Publikálás dátuma
2018.12.13 13:20
Illusztráció
Fotó: AFP/
A járványügyi helyzet elemzése folyamatban van, a fertőzött terület növelésére egyelőre nincs szükség.
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található – közölte a Nébih a honlapján.   A szakemberek folyamatosan elemzik a járványügyi helyzetet annak érdekében, hogy szükség esetén azonnal meghozhassák a hatékony védő intézkedéseket. Az újabb esetek miatt a járványügyi helyzet elemzése folyamatban van, a fertőzött terület növelésére azonban egyelőre nincs szükség.
2018.12.13 13:20