Előfizetés

Halála után is hat Makovecz Imre építészete

Tanács István
Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:46

Tavaly decemberben az év végi őrült pénzszórásban 7 milliárd forintot adott a kormány a Makovecz Imre Alapnak, amely 2,6 milliárddal támogatja egy új, Makovecz által tervezett makói könyvtár felépítését. Körülbelül ugyanennyiből hozzáragasztják a Hagymatikumhoz, amit 2009-ben pénzhiány miatt kihagyattak vele.

Az 1994-ben polgármesterré választott szocialista Buzás Péter 1996-tól működött együtt Makovecz Imrével és tanítványaival. Az akkori szocialista kormány támogatásával készült el a Hagymaház kulturális központ, amely nemzetközi építészeti elismerésben részesült. Makovecz már két év múlva terveket készített a leendő gyógyfürdőhöz, ám az első Orbán-kormány nem támogatta annak megépítését. A szocialista városvezetés azonban kitartott Makovecz és az organikus építészeti stílus mellett, amely a jellegzetes épületek szaporodásával valóban kezdett karaktert adni a városképnek.

A makóiak többségének semmi kifogása nem volt a Makovecz-épületek ellen, mint ahogyan Buzás sem hagyta magát befolyásolni a fővárosi értelmiség fintorgásától. Sok kétely kísérte viszont a fürdő megvalósítását. A térségben már ott volt Gyulán a felújított Várfürdő, a szintén felújított Gyopárosfürdő, épült Szegeden a Napfényfürdő, bővítették a mórahalmit fürdőt. A makóiak haragudtak, mert azért, hogy a fürdő éppen oda kerüljön, ahová Makovecz megálmodta, le kellett bontani egy 50 méteres, kiváló állapotban lévő úszómedencét.

Ismét a szocialista ciklusban kapott pénzt a város – igaz, jelentősen alulárazták a terveket. 2009-ben kiderült, hogy nem 3,2 milliárdba, hanem 5 milliárdnál is többe kerülne az eredeti terv, Makovecz ezért kihúzta belőle a 25 méteres fedett uszodát, a családi részleget és a kiúszós élménymedencét. A Fidesz-kormány így is cirkuszolt egy sort, még az uniós támogatást is el akarták vonni. A baj nem járt egyedül, egy hegesztési hiba miatt leégett a kupola faszerkezetének jelentős része. A tervező nem is érte meg a 2012. januári átadást.

A Hagymatikum olyan lett, amilyennek feltételezték: csúcsos, tornyos, hullámzó – a mester nemigen foglalkozott a funkcióival, a vízfelület alig lett nagyobb, mint a lebontott 50 méteres úszómedencéé volt korábban. A vendégek – elsősorban Szerbiából és Romániából – azonban megkedvelték. Az önkormányzatnak fürdője támogatására még mindig évi 50 milliót kell fordítani – de Török Miklós, a DK önkormányzati képviselője szerint ez nagyjából annyi, amennyi bevétel az úszásoktatás és a helyi lakosok kedvezménye miatt kiesik.

A makói József Attila Könyvtár 1971-ben épült. Az épület nemcsak csúnya volt, hanem korán veszélyes is lett; a roppant súlyú beton mellvéd folyton le akart szakadni. Makovecz Imre már 2002-ben készített tervet egy új könyvtárra, 2006-ben aktualizálta – de pénzt rá csak Lázár János tudott szerezni, aki 2014-től Makó országgyűlési képviselője is. A Makovecz-könyvtár megépítése benne volt mind a baloldal, mind a Fidesz-KDNP önkormányzati választási programjában. A Fidesz, és a Lázár által támogatott Farkas Éva Erzsébet győzött. A 2018-as választás előtti avatót már a ciklus elején eltervezték, 2016-ban 300 milliót kapott a város a könyvtár- és a fürdőépítés előkészítésére.

Lázár János a február 17-i alapkőletételen a gondolkodás, a közösség és a szellem középpontjának nevezte Makovecz könyv alakú könyvtárát. Nem rajongott mindig ennyire az organikus építészetért. 2002-ben, frissen választott hódmezővásárhelyi polgármesterként ő tanácsolta el Makoveczet egy hasonló tornyos-bornyos uszoda tervével, felbontva az elődje, Rapcsák András által kötött megállapodást. Egy finn típustervet valósítottak meg helyette, amely nemesen egyszerű, funkcionálisan pedig sokkal alkalmasabb volt.

Építési szakemberek szerint – a Fidesz-kormány szokásos gyakorlatához képest – egyik épület sincs botrányosan túlárazva. De hogy valóban összesen 4,5-5 milliárd lesz-e együtt a vége, az majd csak jóval az ünnepélyes avatás után derül ki.

Ismét adományt gyűjt a Budapesti Fesztiválzenekar

Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:45
Forrás: bfz.hu/Marco Borggreve
Adománygyűjtő koncertet rendeznek május 8-án Koncert Budapestért címmel a Budapest Kongresszusi Központban, és arra kérik a budapesti polgárokat, a Főváros vezetését és a magyar kormányt, hogy adományaikkal segítsék a Budapest – a Zene fővárosa program megvalósulását.

A szükséges összeg alig több, mint felét, 120 millió forintot szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) koncertjei számára 2017-ben. Ez az összeg 2013-ban még 270 millió forint volt. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén 40 millió forinttal növelte a zenekar támogatását, a Fesztiválzenekar teljes tervének megvalósításához ebben az évben még 100 millió forint hiányzik.

Szenvedélyes hangú vélemények láttak napvilágot a BFZ fenntartásáról 2017 tavaszán. A közvélemény akkor értesült a zenekar állami támogatásának nagyságrendjéről, amikor nyilvánosságra került annak csökkentése. Fischer Iván, a BFZ zeneigazgatója igyekezett a lehető legvilágosabbá tenni, hogy mitől ennyire drága egy ilyen kaliberű zenekar fenntartása. „1983 és 1992 között egyetlen forint közpénztámogatást sem kaptunk. 1992-ben a főváros vezetői úgy döntöttek, hogy állandó, egész évben működő zenekarrá válhatunk, és ehhez szerény támogatást adtak. Sajnos ezt a kilencvenes évek inflációja elértéktelenítette, 2003-tól viszont a magyar állam is belépett a finanszírozók közé, a támogatás fokozatosan emelkedett. A munkát leginkább a második Orbán-kormány ismerte el, megértette, hogy a Fesztiválzenekarnak lépést kell tartania külföldi versenytársaival, és jelentősen megemelte az állami apanázst. Budapest ugyanakkor több lépésben csökkentett, a támogatás zöme lassacskán átvándorol a fővárostól a kultúráért felelős minisztériumhoz.

A Fesztiválzenekar léte tehát nem forog veszélyben, de nemzetközi versenyképessége igen. Mindig, amikor újra és újra felvetődik, hogy támogatását a többi, alulfinanszírozott hazai együttesével kellene összevetni, fellángol a vita. Ilyenkor viszonylag kevés figyelem fordul a célokra, amiért a Budapesti Fesztiválzenekar megalakult. Pedig szembe kellene nézniük azzal, hogy a legtehetségesebb hangszeres zenészek még mindig külföldre szerződnek. Szinte mindegyik vezető európai és amerikai zenekarnak van magyar tagja. Csak a Berlini Filharmonikusoknál négy magyar muzsikus dolgozik." - a Kossuth- és Prima Primissima díjas karmester, aki a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagja, és a Brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja, 2016 júliusában a Népszabadságban egész oldalas nyílt levélben tette közzé a konkrét számokat a támogatás csökkentése körül fellángolt vitákkal kapcsolatban.

A BFZ vezetősége a szerdai döntésre reagálva közleményben tudatja a kultúra kedvelőivel, hogy szeretne mindent megtenni azért, hogy a tervezett koncerteket, nevelési- és közösségi projekteket ne kelljen lemondania. Szeretnék megmenteni a TérTáncKoncertet, ahol idén már közel 600 hátrányos helyzetű gyereket várnak a Hősök terére, és az autista gyermekeknek és az időseknek szervezett koncertjeiket is.

Haumann Péter újra színpadon, családostól

Publikálás dátuma
2017.02.23. 21:17
Szatmári Attila (b) La Fleche és Haumann Péter (j) Harpagon szerepében MTI Fotó: Marjai János
A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.

A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

A további szereplők között van Pavletits Béla, Móga Piroska, Rancsó Dezső, Soltész Bözse, Szűcs Sándor, Hunyadkürti István, Szatmári Attila, Horváth Anna, Szigethy Norbert és Szondi Bence - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, nemcsak Moliere merített a commedia dell'arte világából, hanem az előadás is. A vásári komédiák azért is olyan elevenek és naprakészek, azért érzi úgy a néző, hogy ott éppen róla beszélnek, mert a színészek a napi eseményeket is be tudják építeni az előadott színdarabba. Éppen ez történik Harpagonnal: Haumann Péter bizonyos pillanatokban, egy-egy jelenetben saját szöveggel kibeszél a közönségnek - idézi a közlemény Lengyel Ferencet.

Harpagon szenvedélybeteg, tönkreteszi a családját, a környezetét, örökös gyanakvása félelemben tartja a körülötte lévőket - fogalmazott a rendező, hozzátéve: ez a fösvénység nem vicces, hanem súlyos paranoia és mint ilyen, pusztító. "A vicces az, hogy milyen ismerős nekünk a zsarnoknak való kiszolgáltatottság, az, hogy hülyére próbáljuk venni, miközben a markában vagyunk".

Mint a rendező felidézte, Haumann Péter sok éven át volt kollégája a Katona József Színházban, nem kellett sokat gondolkodnia, hogy eszébe jusson Harpagon szerepére. "Az, hogy a gyerekeivel játsszon együtt, azért izgat, mert a civil viszonyuk, az intimitásuk eddig nem látott színeket hozhat az előadásba" - mondta.

Haumann Péter másodjára játssza Harpagon szerepét a Katona József Színház 23 évvel ezelőtti Moliere-bemutatója után. "Ennyi idő után nem lehet a sifonérból elővenni egy szerepet, kirázni belőle a molyokat és felölteni. Minden megváltozott közben" - idézik a színészt, aki hozzátette: megváltoznak a színek, a hangsúlyok, maga a karakter is veszélyesebb Lengyel Ferenc megfogalmazása szerint.

Kitérve arra, hogy saját gyerekeivel lép színpadra, Haumann Péter felidézte, hogy Petrával és Mátéval is játszott már együtt. "Ők két színész akik történetesen a gyerekeim, de ez a színpadon nem jut az eszembe. Néha még akkor sem, amikor Máté vagy Petra a szerepük szerint megszólítanak, hogy: de apám! Színpadon rengeteg gyerekem volt már, sokukat meg is kedveltem, de mégis különös öröm, hogy ők ketten minden időben a gyerekeim" - mondta.

Moliere darabját Bognár Róbert fordításában, színházpedagógiai foglalkozással egybekötve tűzték műsorra. A díszletet és a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte, a zene Vecsei László munkája, a produkció dramaturgja Deres Péter.